Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csípőficam

Érdekességek2024. október 30.

A csecsemőkori csípőszűréssel időben kiszűrhetők a csípőízület rendellenességei, és megelőzhetők a fiatal felnőttkorra kialakuló súlyos szövődmények, a csípőfájdalom és járásnehezítettség. Dr. Bánhegyi Barbarát, a Gyermekgyógyászati Központ radiológus szakorvosát arról kérdeztük, miért van szükség a babák fizikális vizsgálata mellett az ultrahangos szűrésre is.

Fotó: 123rf.comA csípőrendellenességek korai szűrésének jelentősége

Bicebóca – mondták régen a sántító, bicegő emberre a népnyelvben. Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényében pedig külön fejezetet szentel a feltehetően csípőfejlődési rendellenesség miatt sántító, mankót használó kisfiú történetének. A csípőt érintő rendellenességek sajnos nem feltétlenül ismerhetők fel a szülő számára, ezért gondos fizikai vizsgálat, valamint kiegészítő ultrahangvizsgálat is szükséges ahhoz, hogy időben kiszűrhessük és kezelhessük őket – hangsúlyozza dr. Bánhegyi Barbara, a Gyermekgyógyászati Központ szakembere.

Miért van jelentősége az ultrahangvizsgálatnak is?

Magyarországon a csípőficam szűrése egy életkorhoz kötött szűrővizsgálat. Az első csípővizsgálatra a gyermek születését követő napokban kell sort keríteni, amit a hazaadás után 4-6 hetes korban kell megismételni, majd 4-6 hónapos korban újabb ismétlő vizsgálatra kerül sor. 

„Fontos tudni, hogy a csípőszűrés nemcsak a ficam, hanem az ún. éretlen csípő (csípő diszplázia) időben történő felismerése miatt is fontos. Normál esetben a combcsont feje a medencecsont mélyedésében, az ízületi vápában ül. A combfej egy ún. gömbízület, ami különböző irányokban képes mozogni, de mindig a vápában marad. Fejletlen csípő esetében azt tapasztaljuk, hogy bár a combcsont feje a vápában van, de annak sekélysége miatt könnyen kicsúszik vagy kinyomható belőle. A csípőficamot az különbözteti meg ettől az állapottól, hogy a combcsont feje nem a vápában, hanem felette helyezkedik el. Ez utóbbi szerencsére egy viszonylag ritka állapot.”

A csípődiszplázia diagnózisa az első 4 hónapban ultrahanggal, majd a combfej csontosodása után (~ 4-6 hónap) röntgenfelvétellel igazolható. A csípő ultrahangos szűrővizsgálatát 4-6 hetes korban ajánlott elvégezni. A szonográfiás vizsgálat azért is fontos, mert – szemben a csípőficammal – a diszpláziának nincsenek jellegzetes tünetei, és előfordulhat, hogy a rendellenesség a gyermekortopédiában jártas szakorvos előtt is rejtve marad.

Azok esetében, akiknél a fizikális vizsgálat nem mutatott ki eltérést, ám magas kockázatúnak számítanak, mindenképpen javasolt a hathetes korban elvégzett ultrahangvizsgálat is a csípő fejlettségének pontos detektálásához – hangsúlyozza Bánhegyi doktornő. Ide tartoznak azok a gyermekek, akiknek a családjában már előfordult ez a rendellenesség, illetve javasolt a vizsgálat a várandósság és szülés kapcsán jelentkező komplikációk (farfekvés, ikerterhesség, téraránytalanság, magzati kényszertartás) esetén is, hiszen ezek szintén befolyásolja a csípőízület fejlődését. 

A csípőultrahang akár többször is elvégezhető, teljesen fájdalommentes és biztonságos vizsgálat. A gyermeket derékig le kell vetkőztetni, és egy speciális fektető ágyban oldalt fekvő helyzetben nézzük meg a jobb, illetve a bal oldali csípőt alkotó struktúrákat, a csontos és porcos részek fejlettségét.


Hogy kezelik a csecsemőkori csípőproblémákat?

Dr. Bánhegyi Barbara hangsúlyozza korai felismerés jelentőségét, hiszen az időben felfedezett és kezelt csecsemőkori csípőproblémák jól gyógyíthatók, az ízületek terhelhetőségének romlása, a korai ízületi porckopás és az ezzel járó fájdalom és mozgáskorlátozottság megelőzhető. Ha a vizsgálat során eltéréseket tapasztalunk, akkor ortopéd szakorvoshoz irányítják a szülőket a babával. A szakorvos enyhébb esetben speciális tornagyakorlatokat, illetve terpeszpelenka használatát javasolhatja. Súlyosabb esetben egy puha pozícionáló eszköz, az ún. Pavlik kengyel használata is szükséges lehet, amivel az alsó végtagokat megfelelő helyzetben pozicionálva biztosítható a csípőízület normális fejlődése. Ha a csípőficamra későn derül fény, vagy a konzervatív kezelés lehetőségei kimerülnek, 5-6 hónapos kor után már csak a sebészeti beavatkozás jelenthet megoldást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.