Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjed

Érdekességek2021. április 29.

Fotó: pixabay.com

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.

A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján.

Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit.

Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét. “Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek” – magyarázta.


“Megnéztük az apák és az anyák genomját, majd a gyermekekét. További kilenc hónapig vizsgáltunk minden olyan lehetséges jelet a mutációk számában, amely a szülők sugárzásnak való kitettségével állt kapcsolatban. Semmit nem találtunk” – hangoztatta.

A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szülők szervezetét ért sugárzás nincs hatással a jövőben fogant gyermekekre.

Egy másik Csernobillal kapcsolatos kutatásban Gerry Thomas, a londoni Imperial College professzora és kollégái a nyirokmirigy rákot tanulmányozták, mivel a baleset nyomán mintegy ötezer ilyen esetet jegyeztek fel, a betegek többségét meggyógyították. “Azt találtuk, hogy nincs különbség a csernobili sugárzás okozta nyirokmirigyrák és más nyirokmirigydaganatok között” – idézte a professzort a BBC. “Nincs Csernobil okozta démon tumor, amelyet ne tudnánk gyógyítani, ugyanúgy kezeljük ezeket az eseteket, mint más ilyen betegséget” – tette hozzá.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).

Gyógyszerformák - Oldatok, szirupok, tinktúrák

2026. október 09.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

A fizikai oldódás mindig visszafordítható. A befõttekben oldott szalicil a hõmérséklet- változás hatására bizonyos idõ után nagyon szép kristályok formájában kiválik. Hasonlóan van ez a gyógyszeres oldatokkal is. Éppen ezért meghatározott hõmérsékleten és csak a megadott ideig tarthatók el, illetve használhatók fel.

A gyógyszeres oldatok hatóanyagai gyakran keserûek, rossz, kellemetlen ízûek. Ilyenkor a bevétel megkönnyítésére különbözõ édes, cukros ízesítést alkalmazunk. A bevételre szánt vízzel, gyógyszeres oldattal vagy gyümölcslével készült tömény cukoroldatokat szirupoknak nevezzük. A cukor- és szesztartalmú vizes oldatokat elixíreknek nevezzük. A szirupok cukortartalmuk miatt romlékonyak, hajlamosak penészedésre, gombásodásra. A gyógyszeres szirupok hûvös helyen, többnyire fénytõl védve tartandók és szigorúan csak a megadott ideig használhatók fel. A szirupokat és az elixíreket cukortartalmuk miatt cukorbetegek nem kaphatják.