Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A csecsemőkori sírás gyakori okai

Érdekességek2019. február 16.

A szülők számára gondot okozhat annak eldöntése, hogy a síró baba éhes, álmos, a fogak növekedésével járó fájdalma van, vagy sírásának hátterében egyéb ok, esetleg valamilyen komolyabb betegség áll. A témával kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Feszültség

Sokszor látom a kimerült, aggódó szülőket, akik kudarcként élik meg, hogy nem találják a megoldást, gyermekük vigasztalhatatlan sírásának okát. Ez természetesen az első gyerekes szülőknél még gyakrabban fordul elő, hiszen számukra ez egy új helyzet, amit szeretnének a lehető legjobban csinálni, a tőlük telhető maximumon gondoskodni az újszülöttről. A szülők aggódását, feszültségét azonban a kicsi is megérzi. Ha ők idegesek, az akkor is kihat a babára, ha nem hall maga körül veszekedést.

Túlterheltség vagy épp unalom

A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti, ám ha semmi nem történik körülöttük, akkor már pár hetes korban is unatkozni kezdhetnek. Bármelyik helyzet is áll fenn, sírással fogják követelni a változást. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, rádió? A zajos környezet és a rendszertelen életvitel miatt is sírósabb lehet. Ha csak unatkozik, akkor a sírása abbamarad, ha beszélünk hozzá, játszunk vele.

Álmos vagy éhes

A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők 6 hetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet. Vannak kifejezetten jól alvó és nagy alvásigényű csecsemők, ők hosszabb alvást követően hosszabb ideig ébren lehetnek, míg más csecsemők többször alszanak rövidebb ideig, így az álmosságot jelző nyűgösség náluk többször ismétlődhet, ezért is tűnhetnek ők sírósabb csecsemőnek.


Betegségek a sírás hátterében

A csecsemőkori gyakori sírás egyik leggyakoribb oka a hasfájás, puffadás. Ezt okozhatja reflux, vagy a csecsemőkori hasfájás egy jellegzetes típusa, a kólika is, de tünete lehet a tejallergiának is, mely tápszeres és anyatejes babánál egyaránt jelentkezhet. A sírást azonban jelezhet betegséget is – például kezdődő légúti betegség vagy fülfájás tünete is lehet. is.

Mikor forduljunk mindenképp orvoshoz?

A felsoroltak mellett több más oka is lehet, ha a csecsemő sír: az időjárási változások – szeles idő, frontok -, a fogzás, ha zavarja a teli pelenka, ha fázik vagy épp melege van. Ha bizonytalanok vagyunk a sírás okát illetően, forduljunk szakemberhez, ha az alábbi tünetek jelentkeznek akkor mindenképp:

– a sírós csecsemő lázas,

– nehezen veszi a levegőt,

– bágyadt, étvágytalan,

– gyakori bukások és/vagy hányás is jelentkezik,

– hasmenés, véres széklet esetén,

– minden nap közel azonos időpontban sír, legalább hetente három nap,

– hasa puffadt, kemény.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.