Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A családdá válás nehézségei – Praktikus tippek kispapáknak

Érdekességek2017. május 20.

Az első gyermek születése meghatározó mérföldkő minden pár életében, az új apa-anya szerep azonban a saját szülőkkel való kötelékekben is új felállást hoz. Hogyan alakul át a felmenőkkel a kapcsolat, ha nekünk is gyermekünk lesz? Mennyi időt töltsünk együtt a nagyszülőkkel? Mennyi segítséget kérjünk tőlük? Hogyan húzzuk meg az új család határait? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk dr. Szőke András pszichológustól az Apa Magazin legújabb számában.

Abban a pillanatban, amikor az újdonsült édesanya és édesapa első közös gyermekét végre a karjaiban tarthatja, új család születik. Ez azonban egy merőben új, szűkebb egység a korábbi családhoz képest, amelynek a friss nagyszülők már nem olyan szorosan a részesei. Természetesen ahány ház, annyi szokás, arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a felmenőkkel kialakított kapcsolat ne bontsa meg az újdonsült kis család saját életritmusát és harmóniáját. Amennyiben a nagypapa és nagymama a kelleténél többször állít be hívatlanul, rátelepszik a családra vagy véleményét túl erőszakosan hangoztatja, akkor érdemes a problémát időben kezelni: bűntudat nélkül kell tudni nemet mondani és nem szabad attól tartani, hogy ezt esetleg sértésnek veszik.


Így lesz csapda a segítségből

„Nyilván kényelmes, ha nem kell főzni, mosogatni, de annyit nem ér az egész, hogy az új kapcsolat autonómiáját veszélyeztesse. Nem az a baj, ha meglátogatjuk a szülőket, hanem az, ha mindig menni kell, és nem csak akkor, amikor jólesik, alkalmas, kellemes” – emelte ki dr. Szőke András pszichológus az Apa Magazin legújabb számában, aki hozzátette, hogy fontos a párnak kompromisszumot kötni abban, hogy mikor és mennyi időt szeretnének a szüleik társaságában tölteni.

Az apánk befolyásoló ereje

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját apa szerep kialakításában közrejátszanak a gyermekkorból hozott minták, az ösztönök és az egyéni döntések is. „A kapott minta mindenképpen az alapja lesz annak, hogyan leszek apa. Van az az eset, amikor nem tudok differenciálni. Hiszem, hogy apám jó apa volt és én is az leszek, ha mindent pont úgy csinálok, mint ő. Jó esetben tényleg egy egészséges mintát veszek át” – véli dr. Szőke András, aki szerint még görcsösségbe is torkollhat, ha másoljuk az apaképet vagy pont, hogy nem és ellenkezőleg neveljük gyermekünket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)