Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A családdá válás nehézségei – Praktikus tippek kispapáknak

Érdekességek2017. május 20.

Az első gyermek születése meghatározó mérföldkő minden pár életében, az új apa-anya szerep azonban a saját szülőkkel való kötelékekben is új felállást hoz. Hogyan alakul át a felmenőkkel a kapcsolat, ha nekünk is gyermekünk lesz? Mennyi időt töltsünk együtt a nagyszülőkkel? Mennyi segítséget kérjünk tőlük? Hogyan húzzuk meg az új család határait? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk dr. Szőke András pszichológustól az Apa Magazin legújabb számában.

Abban a pillanatban, amikor az újdonsült édesanya és édesapa első közös gyermekét végre a karjaiban tarthatja, új család születik. Ez azonban egy merőben új, szűkebb egység a korábbi családhoz képest, amelynek a friss nagyszülők már nem olyan szorosan a részesei. Természetesen ahány ház, annyi szokás, arra azonban mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a felmenőkkel kialakított kapcsolat ne bontsa meg az újdonsült kis család saját életritmusát és harmóniáját. Amennyiben a nagypapa és nagymama a kelleténél többször állít be hívatlanul, rátelepszik a családra vagy véleményét túl erőszakosan hangoztatja, akkor érdemes a problémát időben kezelni: bűntudat nélkül kell tudni nemet mondani és nem szabad attól tartani, hogy ezt esetleg sértésnek veszik.


Így lesz csapda a segítségből

„Nyilván kényelmes, ha nem kell főzni, mosogatni, de annyit nem ér az egész, hogy az új kapcsolat autonómiáját veszélyeztesse. Nem az a baj, ha meglátogatjuk a szülőket, hanem az, ha mindig menni kell, és nem csak akkor, amikor jólesik, alkalmas, kellemes” – emelte ki dr. Szőke András pszichológus az Apa Magazin legújabb számában, aki hozzátette, hogy fontos a párnak kompromisszumot kötni abban, hogy mikor és mennyi időt szeretnének a szüleik társaságában tölteni.

Az apánk befolyásoló ereje

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját apa szerep kialakításában közrejátszanak a gyermekkorból hozott minták, az ösztönök és az egyéni döntések is. „A kapott minta mindenképpen az alapja lesz annak, hogyan leszek apa. Van az az eset, amikor nem tudok differenciálni. Hiszem, hogy apám jó apa volt és én is az leszek, ha mindent pont úgy csinálok, mint ő. Jó esetben tényleg egy egészséges mintát veszek át” – véli dr. Szőke András, aki szerint még görcsösségbe is torkollhat, ha másoljuk az apaképet vagy pont, hogy nem és ellenkezőleg neveljük gyermekünket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.