Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A búzacsírakivonat rákellenes hatása

Érdekességek2020. szeptember 06.

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban.

Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak.

A szuperkoncentrátumot a különálló rákos sejteken alkalmazva kimutatták, hogy a szer hatására megnő a mitokondriumokból a sejtplazmába jutó citokróm-c mennyisége, ennek következtében pedig beindul a rákos sejtek természetes önmegsemmisítő folyamata.

A tanulmányban leírt vizsgálataik azt is bizonyították, hogy a szuperkoncentrátum úgy állítja helyre a rákos sejtek mitokondriumainak működését, hogy közben az egészséges sejtek anyagcseréjét nem befolyásolja, azaz nincs mérgező mellékhatása.Az összefoglaló szerint Bencze Gyula és munkatársai hét különféle rákos sejten és melanómás egereken vizsgálták a koncentrált kivonat hatását.

A kutatók a rákos sejtekben és az azokkal beoltott állatok tumoraiban egyaránt megnézték, hogyan befolyásolja a kezelés a sejtek fehérjeszintjét. Mint kiderült, a mitokondriumok normális működéséhez szükséges fehérjék szintjének növekedése mellett a sejtosztódásért felelős fehérjék termelődése csökkent. A fehérjeanalízis ugyanazt az eredményt mutatta a különálló rákos sejtekben és a melanómás egerek rákos szöveteiben is, ami azt bizonyítja, hogy a kivonat felszívódik a beteg bélrendszeréből, és a ráksejtek hibás mitokondriumainak működését normalizálva gátolja a ráksejtek szaporodását.


A továbbiakban a rákos sejtek mitokondriális légzésének direkt vizsgálatával a kutatók azt igazolták, hogy a kezelés hatására javul a sejtlégzés: nő a sejtek oxigénfelhasználása és csökken tejsavtermelésük. Az anyagcsere-termékek további vizsgálata – szénizotópot tartalmazó cukor felhasználásával – megerősítette a tejsavtermelődés és ezzel együtt a Warburg-hatás gátlását.

A kutatók MTI-nek küldött összefoglalója szerint az in vivo hatékonyságvizsgálaton a kivonat esetében azt nézték meg, hogy 14 napos kezelés hogyan befolyásolja melanomás egerekben a bőrrák növekedését. Mint kiderült, a szer hatására jelentősen csökkent a tumor mérete: míg a kezeletlen csoportban az átlagos tumortérfogat 4 köbcentiméter volt, a kezelt csoportban a gátolt növekedés eredményeként a tumor ennek a felénél is kisebb méretet ért el.

A kezelés az állatok élettartamát is megnövelte: a kezelt egerek átlagosan 43 napot, míg a kezeletlenek mindössze 28 napot éltek (azaz a teljes túlélés a kezelés hatására több mint 50 százalékkal növekedett). Mindemellett a kezelt állatok teljes vérképe és májsejtjeinek állapota nem romlott, vagyis a kivonat az egészséges sejtek működését és szaporodását nem akadályozta, tumornövekedést gátló hatását toxikus mellékhatások nélkül fejtette ki.

A közlemény szerint a leírt kivonat az első olyan készítmény, ami a sejtlégzés aktiválásával és a Warburg-hatás csökkentésével fejt ki tumornövekedést gátló hatást.

A beszámoló szerint a fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert témába vágó publikációit követően az 1990-es években kezdték vizsgálni és az új évezredben humán vizsgálatokban is igazolták, hogy a kivonat segíti a tumoros betegek gyógyulását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.