Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

Érdekességek2025. december 31.

Fotó: freepikMinden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.

„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.


A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa kifejti, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben égő érzést válthat ki, de akár komolyabb mellkasi, olykor infarktusszerű fájdalmat is okozhat. Jellemzően, ha valaki savanyú vagy keserű ízt érez a szájában a nyelőcsőből feljövő gyomorsav kapcsán, akkor a mellkasi panasz hátterében inkább reflux áll – teszi hozzá a szakember.

A lakosság 30-40 százaléka tapasztal időnként refluxos tüneteket, illetve az emberek mintegy ötöde szenved reflux betegségben, amikor a tünetek már rendszeressé válnak. A túlsúllyal élőknél pedig még gyakoribbak ezek a panaszok, mivel esetükben a hasi zsírszövet nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra.

A mai modern társadalmakban az ülő életvitel, a mozgásszegény életmód és a túlevés kapcsán a reflux népbetegséggé vált. A szakember első lépésként életmódbeli változtatásokat javasol: figyeljünk arra, hogy mit, mikor és hogyan eszünk.

A kellemetlen panaszok elkerülésére az adjunktus azt ajánlja, este lehetőleg kerüljük a csokoládét, a zsíros, a fűszeres, a hagymás, a paradicsomos és az olajban sült ételeket. Kifejezetten nehezen emészthető például a töltött káposzta, ami hosszabb ideig marad a gyomorban, így az védekező reakcióként több savat termel. Ezért ezt az ételt inkább ebédre fogyasszuk, akkor is kisebb mennyiségben. Emellett az alkohol és a szénsavas italok, köztük a pezsgő, a sör, a bor, illetve a dohányzás is kifejezetten fokozhatják a refluxos tüneteket.

Hogy mindezt megelőzzük, a szakember szerint lassabban kellene ennünk, jól megrágni az ételt, nyugodtan lenyelni a falatot, arra figyelve, hogy jóllakottság érzésünk alakuljon ki, ne pedig hirtelen együnk sokat! Inkább többször, kisebb adagokat szedjünk, és ne egyetlen nagy lakomát fogyasszunk el! Főként az ünnepi időszakban jellemző, hogy késő este eszünk, pedig lefekvés előtt 2-3 órával már nem szabadna étkezni, ha el akarjuk kerülni a panaszokat.

A refluxos betegeknek segíthet, ha alváskor 30-40 fokkal megemelik a fejüket, esetleg több párnával alszanak a sav visszaáramlásának megakadályozására. Illetve, ha figyelnek arra is, hogy ne viseljenek szoros ruházatot és övet az étkezéskor, mert ezek is nyomják a gyomrot, hozzájárulva a tünetek kialakulásához!

Ha azonban hetente háromnál többször fordulnak elő a panaszok, akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert egyéb gyomor-bélrendszeri betegségek is okozhatnak fokozott savtúltermelést, amikor gyógyszeres kezelésre és további vizsgálatokra is szükség lehet. Súlyosabb esetekben sebészi úton helyreállítható a nyelőcső alsó részének védekező mechanizmusa, ami megakadályozza azt, hogy visszaáramoljon a sav a gyomorból a nyelőcsőbe.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.