Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

Érdekességek2025. december 31.

Fotó: freepikMinden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.

„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.


A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa kifejti, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben égő érzést válthat ki, de akár komolyabb mellkasi, olykor infarktusszerű fájdalmat is okozhat. Jellemzően, ha valaki savanyú vagy keserű ízt érez a szájában a nyelőcsőből feljövő gyomorsav kapcsán, akkor a mellkasi panasz hátterében inkább reflux áll – teszi hozzá a szakember.

A lakosság 30-40 százaléka tapasztal időnként refluxos tüneteket, illetve az emberek mintegy ötöde szenved reflux betegségben, amikor a tünetek már rendszeressé válnak. A túlsúllyal élőknél pedig még gyakoribbak ezek a panaszok, mivel esetükben a hasi zsírszövet nagyobb nyomást gyakorol a gyomorra.

A mai modern társadalmakban az ülő életvitel, a mozgásszegény életmód és a túlevés kapcsán a reflux népbetegséggé vált. A szakember első lépésként életmódbeli változtatásokat javasol: figyeljünk arra, hogy mit, mikor és hogyan eszünk.

A kellemetlen panaszok elkerülésére az adjunktus azt ajánlja, este lehetőleg kerüljük a csokoládét, a zsíros, a fűszeres, a hagymás, a paradicsomos és az olajban sült ételeket. Kifejezetten nehezen emészthető például a töltött káposzta, ami hosszabb ideig marad a gyomorban, így az védekező reakcióként több savat termel. Ezért ezt az ételt inkább ebédre fogyasszuk, akkor is kisebb mennyiségben. Emellett az alkohol és a szénsavas italok, köztük a pezsgő, a sör, a bor, illetve a dohányzás is kifejezetten fokozhatják a refluxos tüneteket.

Hogy mindezt megelőzzük, a szakember szerint lassabban kellene ennünk, jól megrágni az ételt, nyugodtan lenyelni a falatot, arra figyelve, hogy jóllakottság érzésünk alakuljon ki, ne pedig hirtelen együnk sokat! Inkább többször, kisebb adagokat szedjünk, és ne egyetlen nagy lakomát fogyasszunk el! Főként az ünnepi időszakban jellemző, hogy késő este eszünk, pedig lefekvés előtt 2-3 órával már nem szabadna étkezni, ha el akarjuk kerülni a panaszokat.

A refluxos betegeknek segíthet, ha alváskor 30-40 fokkal megemelik a fejüket, esetleg több párnával alszanak a sav visszaáramlásának megakadályozására. Illetve, ha figyelnek arra is, hogy ne viseljenek szoros ruházatot és övet az étkezéskor, mert ezek is nyomják a gyomrot, hozzájárulva a tünetek kialakulásához!

Ha azonban hetente háromnál többször fordulnak elő a panaszok, akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert egyéb gyomor-bélrendszeri betegségek is okozhatnak fokozott savtúltermelést, amikor gyógyszeres kezelésre és további vizsgálatokra is szükség lehet. Súlyosabb esetekben sebészi úton helyreállítható a nyelőcső alsó részének védekező mechanizmusa, ami megakadályozza azt, hogy visszaáramoljon a sav a gyomorból a nyelőcsőbe.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.