Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bőrön lévő sötét foltok Addison-kórra is utalhatnak

Érdekességek2018. május 03.

A mellékvese betegségei közül leginkább a Cushing-kór és a Conn-szindróma ismert szélesebb körben, ám sajnos kevesebb szó esik az Addison-kórról, mely általában alacsony testsúllyal, krónikus fáradtsággal, alacsony vércukorszinttel- és vérnyomással jár. Bár a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegségről van szó, ám dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint megfelelő kezeléssel remekül kordában tartható.

Mellékvese kimerülés autoimmun folyamatok miatt

Az Addison-kór a mellékvesekéreg betegsége, amikor a szerv nem képes elegendő hormont termelni.  A vesék csúcsán, sapkaszerűen elhelyezkedő mellékvesék háromféle hormont termelnek: olyanokat, melyek a só- és vízháztartásért felelősek (pl. aldoszteron), a cukoranyagcseréért, stresszreakciókért felelősöket (pl. kortizol), valamint a férfi és a női nemi hormonok is termelődnek itt. Amennyiben valamilyen ok miatt a mellékvese működése zavart szenved, úgy a fent említett hormonok mennyisége vészesen lecsökken, ami rossz esetben akár a teljes anyagcsere összeomlásához is vezethet.

Az Addison-kórnak lehet elsődleges és másodlagos formája is, attól függően, áll-e valamilyen más betegség a probléma hátterében. Az esetek többségében az ok autoimmun folyamat, de ezen kívül a hipofízis zavarai is előidézhetik a betegséget, fertőzések, daganatok is felfedezhetőek olykor mögötte.


Addison kór tünetei:

Fokozott pigmentáció a bőrön

Bár az Addison kór gyakran alattomosan alakul ki és általános tünetekkel jár, ám van egy jel, ami nagyban segíti a diagnózist. A betegség során ugyanis a bőrfestéket adó melanin termelődése a hormonális hatások miatt zavart szenved, ezért sötét foltok keletkeznek a bőrön és a nyálkahártyán (leginkább a hajlatoknál, a tenyéren, térden, körömágyon).

Nem tudja, mi okozza tüneteit? Laborvizsgálattal közelebb kerülhet a diagnózishoz!

Mivel az Addison-kór igen általános tünetekkel jár, ezért a sokszor csak későn diagnosztizálják az állapotot, ami akár végzetes kimenetelű is lehet. Éppen ezért, ha a fent említett tüneteket tapasztalja, érdemes mihamarabb ellenőriztetnie laboratóriumi leleteit, ugyanis vannak eltérések, melyek a betegségre utalnak (alacsony szérumnátrium-szint, magas szérumkálium-szint, a vér csökkent pH-értéke, alacsony szérumaldoszteron-, kortizon- és kortizol-szintek, Addison-kór esetében magas ACTH-szint, hipofízis eredetű elégtelenség esetén alacsony ACTH-szint). Emellett képalkotó vizsgálatokkal érdemes megvizsgálni a mellékvese állapotát is.

Addison-kór esetén a kezelés alapja a hiányzó hormonok pótlása, ám fontos tudni, hogy a betegség jelenleg nem gyógyítható (viszont kordában tartható). Fontos, hogy bármilyen nagyobb terhelés (pl. nagyobb stressz) esetén a dózis módosítására lehet szükség, hogy elkerülhető legyen az életveszélyes Addison-krízis, ami a hormonszintek vészes csökkenésével jár.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.

Ökológiai lábnyom csökkentése a dietetikai gyakorlatban

2025. július 08.


A dietetikus akár beteg, akár egészséges kliensnek ad táplálkozási tanácsot élelmiszerekkel, ételekkel, receptekkel, étlaptervezéssel, adagnagyságokkal kell, hogy foglalkozzon. Figyelembe kell venni az egyéni igényeket és helyi lehetőségeket épp úgy, mint a gazdaságossági szempontokat a mennyiség tervezésénél, és a maradék felhasználást. (2) Vagyis egy étrendi körforgást kell megvalósítani, amit ma már környezettudatossági szempontok kell, hogy vezéreljenek (1. ábra). Ezek a szempontok nem bonyolultak, sőt kézenfekvőek, de tudatosítani kell az emberekben, hogy minél többször megvalósulhassanak.25.