Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bőrön lévő sötét foltok Addison-kórra is utalhatnak

Érdekességek2018. május 03.

A mellékvese betegségei közül leginkább a Cushing-kór és a Conn-szindróma ismert szélesebb körben, ám sajnos kevesebb szó esik az Addison-kórról, mely általában alacsony testsúllyal, krónikus fáradtsággal, alacsony vércukorszinttel- és vérnyomással jár. Bár a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegségről van szó, ám dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint megfelelő kezeléssel remekül kordában tartható.

Mellékvese kimerülés autoimmun folyamatok miatt

Az Addison-kór a mellékvesekéreg betegsége, amikor a szerv nem képes elegendő hormont termelni.  A vesék csúcsán, sapkaszerűen elhelyezkedő mellékvesék háromféle hormont termelnek: olyanokat, melyek a só- és vízháztartásért felelősek (pl. aldoszteron), a cukoranyagcseréért, stresszreakciókért felelősöket (pl. kortizol), valamint a férfi és a női nemi hormonok is termelődnek itt. Amennyiben valamilyen ok miatt a mellékvese működése zavart szenved, úgy a fent említett hormonok mennyisége vészesen lecsökken, ami rossz esetben akár a teljes anyagcsere összeomlásához is vezethet.

Az Addison-kórnak lehet elsődleges és másodlagos formája is, attól függően, áll-e valamilyen más betegség a probléma hátterében. Az esetek többségében az ok autoimmun folyamat, de ezen kívül a hipofízis zavarai is előidézhetik a betegséget, fertőzések, daganatok is felfedezhetőek olykor mögötte.


Addison kór tünetei:

Fokozott pigmentáció a bőrön

Bár az Addison kór gyakran alattomosan alakul ki és általános tünetekkel jár, ám van egy jel, ami nagyban segíti a diagnózist. A betegség során ugyanis a bőrfestéket adó melanin termelődése a hormonális hatások miatt zavart szenved, ezért sötét foltok keletkeznek a bőrön és a nyálkahártyán (leginkább a hajlatoknál, a tenyéren, térden, körömágyon).

Nem tudja, mi okozza tüneteit? Laborvizsgálattal közelebb kerülhet a diagnózishoz!

Mivel az Addison-kór igen általános tünetekkel jár, ezért a sokszor csak későn diagnosztizálják az állapotot, ami akár végzetes kimenetelű is lehet. Éppen ezért, ha a fent említett tüneteket tapasztalja, érdemes mihamarabb ellenőriztetnie laboratóriumi leleteit, ugyanis vannak eltérések, melyek a betegségre utalnak (alacsony szérumnátrium-szint, magas szérumkálium-szint, a vér csökkent pH-értéke, alacsony szérumaldoszteron-, kortizon- és kortizol-szintek, Addison-kór esetében magas ACTH-szint, hipofízis eredetű elégtelenség esetén alacsony ACTH-szint). Emellett képalkotó vizsgálatokkal érdemes megvizsgálni a mellékvese állapotát is.

Addison-kór esetén a kezelés alapja a hiányzó hormonok pótlása, ám fontos tudni, hogy a betegség jelenleg nem gyógyítható (viszont kordában tartható). Fontos, hogy bármilyen nagyobb terhelés (pl. nagyobb stressz) esetén a dózis módosítására lehet szükség, hogy elkerülhető legyen az életveszélyes Addison-krízis, ami a hormonszintek vészes csökkenésével jár.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)