A betegségek lelki okai - parapszichológiai megközelítésben
Érdekességek2023. március 21.
Milyen lelki problémák vezetnek a betegségekhez? Mi okozza a pánikbetegséget, és mi a lábproblémákat? Pszichés okok a testi tünetek mögött, a parapszichológus nézőpontjából.
A betegségek lelki okainak feltárása igen népszerű téma a Harmonet olvasóinak körében. Mivel szép számú kérdést kapok ezzel a témával kapcsolatosan, ezért szeretnék bemutatni párat azon betegségtípusok közül, amelyekről leggyakrabban kapok kérdéseket.
Igen gyakori kérdés, hogy a pánikbetegségnek milyen okai lehetnek. A legtöbb betegség önismereti hiányosságra vezethető vissza, mivel a lelki harmónia megbomlása esetén (amennyiben nem figyelünk fel erre) testünk elváltozásain keresztül „kényszerít” minket a lelkünk, hogy több figyelmet szenteljünk neki. A pánikbetegségre mindez hatványozottabban igaz. Belső félelmeink azért vetítődnek a külvilágra, mert nem ismerjük azokat, nem néztünk szembe velük. A pánikbetegség nem más, mint a „halállal” való szembenézés elnyomott és szimbolikus lelki kifejeződése. A halál, ebben az értelemben, nem csak a tényleges, testi halált jelöli, hanem kifejezi mindazt, ami elmúlhat, és amit elveszíthetünk. Elveszíthetünk egzisztenciát, személyes tárgyakat, családtagunkat, értékeket, stb. A viszonyrendszerünk ezekhez a dolgokhoz többnyire félelemtől terhes, mivel túlságosan is ragaszkodunk hozzájuk, ezért elvesztésüktől tartunk. Az anyagi dolgok megszerzésébe igen sok energiát fektetünk, mely általában sok stresszel jár, és ez kedvez elnyomott félelmeink erőteljesebb megnyilvánulásának. Ez a betegség pont erre, a nem túl szerencsés viszonyra utal szimbolikusan. Amennyiben képesek volnánk a dolgokat szabadabban kezelni (netán elengedni), a betegség által közvetített „üzenetre” semmi szükség nem volna.
A másik igen gyakori kérdéskör a lábproblémákkal, illetve a mozgással van összefüggésben. A láb az életben való határozottságunkat fejezi ki, mennyire tudunk „meglépni” bizonyos dolgokat, melyek számunkra fontosak volnának. Minden, ami nehezíti mozgásunkat, az életben való helytállást is nehezíti. Azt is mutatja, hogy mennyire vagyunk stabilak, megingathatóak. A láb problémái többnyire azt jelzik számunkra, hogy elakadtunk az élet folyamatában, nehézségek adódtak a feladatok megoldásában, begyökeresedett elképzeléseink miatt nem jutunk egyről a kettőre. Mivel sokszor nem vagyunk hajlandóak felismerni saját tehetetlenségünket és határozatlanságunkat (ezek ugyanis társadalmilag nem szerencsés tulajdonságok, tehát igyekszünk elrejteni), ezért lelkünk a lábunkon, mint szimbólumon, keresztül fejezi ki a nem tudomásul vett jelzéseit. Egyébként minden, a mozgással kapcsolatos, probléma valamilyen megrekedésre utal, a cselekvés hiányára hívja fel a figyelmet.
A betegségek lelki szintű értelmezésénél alapvető problémákkal találkozom a Harmonet olvasóinak (kérdezőinek) körében. Ilyen probléma a betegség által sugallt „üzenet” szó szerinti értelmezése. Ez azért nem szerencsés, mert így inkább tipologizálásról van szó, nem önismereti kérdésről. A szó szerinti értelmezés igen statikussá teheti az egyébként mély jelentéssel bíró „üzenet” értékelését, vagyis helytelen, ha például a fülzúgást egyértelműen belső megoldatlan problémaként kezeljük. Ez önmagában nem elég, mindezt saját magunkra értelmezve kell látni, ennek előfeltétele egy bizonyos mélységű önismeret is. Ezért általánosságban elmondható, hogy nem a betegség határozza meg a személyiséget, hanem a személy határozhatja meg önmagát a betegségén keresztül.
A másik probléma, hogy sokan magukat „bűnösként” kezelik, mivel a betegséget saját maguknak „hozták” létre. Önmagunk hibáztatásából azonban nem következik a megoldás, mivel ezáltal a probléma lesz a középpontban, nem pedig annak önismereti feldolgozása. Az önismeretet nem segíti elő az önmarcangolás, a helyes értelmezéshez inkább a kreativitást és a lényeglátást helyezzük előtérbe!
Tulajdonképpen minden betegség ugyanazt sugallja számunkra: próbáljunk nyitottabbá válni, törekedni önmagunk jobb megismerésére, ami által létrejön az a belső harmónia, ami által teljesebbé válik az életünk. A fenti témákat az életből merítettem, valódi emberek írták meg kérdéseiket, és ez azt sugallja számomra, hogy egyre többen törekednek e megismerés irányába. Ez az út ugyanakkor nehéz és tele van buktatókkal, de nem szabad elfelejteni, hogy csak akkor vesztettünk, ha nem próbálkozunk többé.
forrás: Harmonet.hu
