Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A betegség szimbolikájának szakértője Magyarországon!

Érdekességek2017. május 07.

Exkluzív interjú Ruediger Dahlkeval! Vajon mit gondol a szakember a homeopátia és az orvostudomány kapcsolatáról? Mi a helyzet e téren Németországban? Orvos, pszichoterapeuta, természetgyógyász és író. A német szakember az ezotéria és az alternatív gyógyászat szakértője, de az egészséges táplálkozás, a meditáció és a böjt is a szakterületei közé tartozik. Dr. Ruediger Dahlke 2017. május 27- én és 28-án tart előadásokat Budapesten. Ennek kapcsán készítettünk interjút vele.  

 

Mi írna ma másképp a könyvében? Hozzáfűzne valamit, esetleg van, amit kihagyna belőle? 

Nem tudom, a több mint hatvan könyv közül melyikre gondol. De természetesen, ahogy az idő telik, mindig felmerülnek új szempontok egy témával kapcsolatban. A „Betegség, mint szimbólum” című kötet már hét kiadást ért meg és minden alkalommal körülbelül 100 oldallal lett hosszabb. 22 kiadást már háromszor egészítettem ki, mert az orvostudomány természetesen újabb és újabb kórképeket talál.

Mi a véleménye a homeopátiával kapcsolatos ellenállásról? Mit tudunk tenni ezügyben?
Ebből is láthatjuk, hogy a nagyvállalatok támogatása, ami az Európai Unióban bevett szokás, mennyire abszurd lobbizást eredményez és ez milyen szörnyű állapotokat generál. A klasszikus homeopátia egyszerűen konkurenciát jelent a gyógyszeripari cégek számára, amivel, mint ilyennel le akarnak számolni. Ebből az ellenállásból megtanulhatjuk, hogy ne engedjünk, amikor szükség van rá, mert a közegészségügyet szolgálja.
 
Az alternatív gyógymódok elfogadottabbak Németországban, mint Magyarországon?
Úgy vélem, EU-szerte ugyanazokat a támadásokat szenvedi el az alternatív gyógyászat és a homeopátia – talán jó lenne az ellenállást nemzetközi szinten kezelni és megszervezni.
Németországban Samuel Hahnnemann révén a homeopátiának erősek a gyökerei, és emiatt itt bizonyára sokkal stabilabb a helyzete, mégis ugyanúgy futnak itt ezek a kampányok. Ez így is marad egészen addig, amíg mi a lobbizástól teljességgel függő politikai klikkeket megtűrjük, akik a nagyvállalatok kiszolgálóinak tekintik magukat.
 
Mi volt a legnagyobb ellenállás, amit eddig találkozott és mi állt mögötte?
Ez minden újításnál ugyanúgy zajlik. Mahatma Gandhi nagyon világosan leírta ezt: "Először kutyába se vesznek, aztán nevetségessé tesznek, majd harcolnak ellened és aztán nyersz." 
Pont így volt ez a böjtöléssel kapcsolatban, a „betegség, mint út” pszichoszomatikájánál, a mandala festésnél és újabban a vegetariánus étkezéssel ill. a növényi eredetű teljesértékű táplálkozással kapcsolatban is. 
De Victor Hugo-t is idézhetnénk: „Semmi sem állhat annak az eszmének az útjába, aminek eljött az ideje.”
 
Vannak tervei? Dolgozik éppen valamilyen projekten, amit még mindenképp be szeretne fejezni?
Jelenleg Gerald Hüther professzorral dolgozom közösen a "Hogyan kerüljük el az elmebaj csapdáját" c. íráson és van még néhány projektem, szeretném például a böjtöt, mint olyat és a légzésterápiát egy még sokkal elterjedtebb mozgalommá szélesíteni.
 
Van valami, ami hiányzik az életművéből?
Végülis állandóan van még min finomítani, és én mindig nyitott vagyok új lehetőségekre, mint amilyen például a növényi eredetű teljesértékű táplálkozás is, amelyre tíz évvel ezelőtt nyílt először lehetőség idevágó tanulmányok megjelenése révén...

A budapesti előadásra, ahol személyesen lesz lehetőség a szakemberrel való találkozásra, jegyek még kaphatóak IDE kattintva!

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.