Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A betegeknek első mondata: nem akarok inzulint kapni

Érdekességek2020. június 14.

Dr. Porochnavecz Mariettával, a Cukorbetegközpont diabetológusával a frissen és régebben diagnosztizált cukorbetegekről és a diabéteszes kismamákról beszélgettünk.

Fotó: gettyimages.comMár diagnosztizált vagy inkább a friss cukorbetegek keresik fel inkább?

Mind a kettő előfordul. A frissen diagnosztizált cukorbetegek elsősorban a háziorvoshoz fordulnak ezzel a problémával, de van, aki mindjárt diabetológust keres fel. A cukorbetegségben szenvedők gyakran akkor jelentkeznek, ha az eddigi kezelés mellett nem jók a vércukor értékeik, vagy már valamilyen szövődmény kialakult.

Általában mi az első, amikor valaki megtudja, hogy cukorbeteg? Mennyire rémülnek meg?

Rendszerint mindenki megijed a diagnózis hallatán. Mindjárt a rossz példák jutnak az eszükbe. A betegeknek első mondata sokszor, hogy nem akarok inzulint kapni. Úgy gondolom részletes felvilágosítással, a diéta és életmód változtatás megtanításával sokat lehet ezen segíteni. Beszéljük meg, hogy milyen gyógyszereket kívánunk adni és miért. 1-es típusban elkerülhetetlen az inzulin adása. 2-es típus esetén ez csak bizonyos esetekben kerül felfedezéskor szóba, általában elég a gyógyszeres kezelés.

Mennyi idő kb. elsajátítani a cukorbeteg életmódot? 

Ez nagyon sok tényezőtől függ: a diabetes típusától, a beteg korától, szellemi állapotától és együttműködésétől. Egyszerűbb elfogadtatni egy gyógyszer adását, mint az életmódváltás szükségességét.A beteg tanítása közös munkát igényel az orvos, a szakasszisztens, a diétás szakember részéről. Amennyiben ezt a feltételt meg tudjuk teremteni akkor rövid idő alatt a beteg tisztában lesz a betegségével, a vércukor mérésével, az étrenddel, az inzulinok beadásával. Emellett a beteggel való rendszeres konzultáció, a gyógyszermódosítások megbeszélése, az ismeretek felelevenítése elengedhetetlenül szükséges.


Milyen panasszal fordulnak leginkább a már ismert cukorbetegek orvoshoz?

„Nem értem, hogy miért nem jók a vércukor értékeim.”  A kontroll során a diéta és a vércukornapló elemzése során derülnek ki a háttérben álló okok (diétás eltérések, gyógyszer bevételének elmaradása, mozgásszegény életmód). Emellett azonban fennállhat a gyógyszer vagy az inzulin adagjának módosításának szükségessége.

Mit tapasztal, mennyire csak a gyógyszertől várnak javulást a betegek? Mennyire figyelnek oda az életmódjukra?

A betegek szívesebben veszik be a gyógyszereket mint a diétájukon, életmódjukon változtassanak.

Mit tapasztal, melyik a leggyakoribb diabetes okozta szövődmény?

A neuropathia, mely főként az alsó végtagokon szimmetrikusan jelentkező zsibbadás, érzéskiesés, és ezt kísérheti fájdalom is. A csökkent érzékelés miatt  pl .nem veszi észre a beteg, hogy feltörte a cipő, vagy megsérült a talpa, ami további szövődmények kialakulását okozhatja. Ehhez gyakran társul a szíven is neuropathia okozta eltérés ( autonom kardiális neuropathia )

Terhességi cukorbetegség (GDM) esetén mitől tartanak leginkább a kismamák?  

Legtöbben a baba egészsége miatt aggódnak. Másik félelmük az inzulin kezelés.

Mit tapasztal, ha valaki GDM-es, mennyi az esélye annak, hogy a későbbiekben cukorbeteggé váljon? 

A GDM-es kismamáknál nagyrészt a szülés után rendeződik a cukorháztartás, viszont egész életében cukorbetegség szempontjából veszélyeztetnek számit. Közel 50 %-ban alakul ki 2-es típusú diabetes 10 éven belül. Ennek előfordulását csökkenthetjük amennyiben betartja az életmód és étkezési tanácsokat. Fontos szülés után 6 -8 héttel vércukor terhelés elvégzése, majd 1 év múlva, későbbiekben 2 évenként, hogy minél hamarabb észrevegyük a magasabb vércukorszinteket. Amennyiben újabb terhességet tervez, már előtte  diabetologiai gondozásba kell venni.

Melyek a legfontosabb otthoni önellenőrzések a GDM-es kismamáknak? Vizelet tesztcsíkot érdemes használni?

A kismamáknál fontos a rendszeres vércukor mérés a fő étkezések előtt és után egy órával.Vércukor értékeknek éhomra 5,5  mmol/l alatt, étkezés után 1 órával 7,0 mmol/l alatt kell lenniük. Amennyiben a mért értékek ezt több alkalommal meghaladják, inzulinkezelés megkezdése indokolt. A vizelet aceton meghatározása tesztcsíkkal szükséges, heti több alkalommal, mert ez utal arra, hogy megfelelő –e szénhidrát bevitel. Amennyiben ez ismételten magasabb akkor meg kell emelni a szénhidrát bevitelt, még azon az áron is, ha ez inzulin kezelést tesz szükségessé.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.