A betegbiztonság a döntő!
Érdekességek2024. április 24.
Az ország egyes kisebb falvaiban vagy kistelepüléseken, esetleg periférikus városrészeken, ahol nincs közforgalmú gyógyszertár, csak annak ún. fiókgyógyszertára, egy lapzártánkkor megjelent rendeletmódosítás szerint nem kell, hogy abban jelen legyen gyógyszerész szakember. Miért? Az ott lakó emberek, akik nagy valószínűséggel ott helyben már orvossal sem találkoznak, most már a gyógyszerész segítségét, szakértelmét is nehezebben tudják elérni?
Már hónapokkal ezelőtt hallani lehetett informálisan a híreket, majd később hivatalosan is megkapta a Magyar Gyógyszerészi Kamara a rendelettervezetet, amely a gyógyszerészeknek a nyitvatartási idő alatti patikai jelenlétéről szólt. Konkrétabban a fiókgyógyszertárak gyógyszerész jelenléte nélküli működéséről.
JOGSZABÁLY
A MAGYAR KÖZLÖNY EZ ÉVI 13. SZÁMÁBAN 6/2024. (II. 6.) BM RENDELET SZÁMON MEGJELENT A 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM RENDELET ÉS A 41/2007. (IX. 19.) EÜM RENDELET MÓDOSÍTÁSA. A MÓDOSÍTÁS ÉRTELMÉBEN MÁJUS 6-TÓL NEM SZÜKSÉGES A FIÓKGYÓGYSZERTÁRBAN GYÓGYSZERÉSZ JELENLÉTÉT BIZTOSÍTANI.
SZÁMOKBAN
ÉVI 1000 MILLIÁRD FT A LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁSRA. 14 EZER SZAKEMBER FOGLALKOZTATÁSA A PATIKÁKBAN. 60 MILLIÓ GYÓGYSZERÉSZ-BETEG TALÁLKOZÓ.
GYÓGYSZERTÁRTÍPUSOK
AZON A TELEPÜLÉSEN, AHOL KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR NEM MŰKÖDIK, FIÓKGYÓGYSZERTÁR LÉTESÍTÉSÉT ENGEDÉLYEZHETI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV. A FIÓKGYÓGYSZERTÁRBAN ÁLTALÁBAN NINCS GYÓGYSZERKÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG, EZÉRT AZ ALAPTERÜLETE ÉS A FELSZERELTSÉGE IS ALACSONYABB. TEHÁT A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁR TELJES KÖRŰ GYÓGYSZERELLÁTÁST BIZTOSÍT, A FIÓKGYÓGYSZERTÁR – A FENTIEK ÉRTELMÉBEN – RÉSZLEGESET. A KÓRHÁZAK BELSŐ TERÜLETÉN ÚN. INTÉZETI GYÓGYSZERTÁRAK MŰKÖDNEK A FEKVŐBETEG-ELLÁTÁST VÉGEZVE. EZEKNEK MA MÁR VANNAK OLYAN RÉSZLEGEI, AHOVÁ SZABADON BEMEHET BÁRKI KIVÁLTANI A GYÓGYSZEREIT.
Még az elmúlt évben Baranya vármegyei kezdeményezésre történt – az országos kamara lebonyolításában – a gyógyszerészek megkérdezése ebben a témában, amelyre dr. Kőhegyi Imre vármegyei elnök a következőképpen emlékszik vissza.
Dr. Kőhegyi Imre
MGYK vármegyei elnök
Baranya vármegye
„Mára már eldőlt a kérdés, a jogszabály-módosítás értelmében a fiókgyógyszertárak gyógyszerész nélkül is működhetnek. Néhány hónappal ezelőtt, amikor ez a téma még csak felvetődött, a gyógyszerész kollégák nálunk is, a megyében jobbára értetlenül álltak a javaslat előtt. Úgy gondoltuk, mérjük fel, kérdezzük meg őket, mit gondolnak a gyógyszerész nélküli fiókpatikák üzemeltetéséről.
Tehát Baranya vármegyei kezdeményezés volt, hogy a fiókpatikák gyógyszerészmentesítése ellen egy szavazás keretében lépjen fel az egész gyógyszerész szakma. A közforgalomban foglalkoztatott gyógyszerészek számának több mint kétharmada válaszolt támogatóan az országos kamarai felhívásra nyáron, a szabadságolások kellős közepén. Úgy gondoljuk, ennek a változtatásnak messzire ható és megfordíthatatlan negatív következményei lesznek.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara érdeme, hogy a betegek még mindig képzett szakszemélyzettel találják szembe magukat a patikákban a gyógyszereik kiváltásakor. Így tud kialakulni a patikába visszajáró betegekkel egy olyan bizalmi kapcsolat, ami lehetővé teszi az elfogadó edukációt és a betegcompliance (beteg-együttműködés) megvalósulását. Mi ennek érdekében dolgozunk.”
Az év végi kamarai elnöki beszámoló szerint is a kamara a legteljesebb módon a gyógyszerészi kompetenciákat és a beteg-biztonságot szem előtt tartó álláspontot képviselt és képvisel ma is.
Miszerint sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet nyitva. Ezzel azonos álláspontot juttatott el
a politikai döntéshozóhoz az éppen most 100 éves Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége, a szakmai kollégium és a négy gyógyszerésztudományi kar Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged egyetemeiről.
Egy másik összefoglaló munka elemzi azokat a következményeket, amelyek rövid, illetve hosszú távon várhatóak a jogszabály-módosítás hatására.
A szakmai indokok elemzésekor leszögezhető, hogy a gyógyszerész kötelező jelenlétét szinte kár is vizsgálni, mert egyértelmű az ő felelőssége a gyógyszer- és a betegbiztonság szempontjából. Hisz ő dönt adott esetben a beteg gyógyszereléseinek különböző kérdéseiről, amit a vásárláskor, abban a helyzetben a beteg érdekében el kell dönteni.
- a gyógyszerek helyettesíthetőségéről,
- hiánycikk esetében egy másik gyógyszer kiadásáról,
- gyógyszerek egyidejű szedéséről,
- a cselekvésről, ha a beteg mellékhatást tapasztalt az eddigi gyógyszerénél,
- mit lehet akkor tenni, ha a beteg nem kellően együttműködő,
- ha az adott gyógyszerek együtt adásakor mellékhatásokra lehet számítani,
- a beteg és az állam számára is
- a legkedvezőbb költségű gyógyszert célszerű felajánlani,
- hogyan lehet elkerülni az azonos hatóanyagú gyógyszerek párhuzamos használatát, javaslatot tenni ez ellen stb.,
- étrend-kiegészítőkkel, vagy egyéb, vény nélküli gyógyszerekkel való együttszedés ellenőrzése stb.
Nem hagyhatók figyelmen kívül sem az adatvédelmi, sem az egészségügyi adatokba való betekintés szempontjai sem. Ma a NEAK és az EESZT adatbázisába csak a gyógyszerésznek van joga betekinteni a gyógyszervásárlás során. Szükség lehet bármit megnézni az előzetes gyógyszere-lések alakulásáról, hogy a beteg érdekében jól lehessen bármilyen kérdésben dönteni. Még számos egyéb szakmai kérdés merülhet fel ezeken kívül is. Bár a jogszabály kimondja, hogy ilyenkor a gyógyszerésznek negyedórán belül telefonon elérhetőnek kell lennie, de nem életszerű, hogy ezt a betegek minden alkalommal nyugodtan meg is várják.
A gazdasági következményeket is tárgyalja a tanulmány, elismerve, hogy az utóbbi években valóban megszűntek patikák, viszont a működő gyógyszertárak megőrzése és a gyógyszertárral nem rendelkező települések ellátásának a javítása egészen minimális költségvetési többletforrásból megoldható lenne.
A vidék gyógyszerellátásával kapcsolatos problémák alapját nem a „gyógyszerészhiány” jelenti. Ez következménye és nem oka a problémának. Mindazonáltal az elmúlt három évtizedben megkétszereződött – kb. 3000-ről 6300-ra nőtt – a lakossági gyógyszerellátásban foglalkoztatott gyógyszerészek száma. Hiányoznak a vidéki kis forgalmú és a fiókgyógyszertárak működésének gazdasági feltételei.
Az MGYK a kistelepülések gyógyszerellátásának rendezésére komplett javaslat-csomagot készített, amely érdemben javíthatja a kistelepülések gyógyszerellátását. Beleértve azokét, ahol nincs semmilyen működő gyógyszertár. A javaslatban az ország összes településének patikai ellátottságát, a gyógyszertár nélkül működő települések lakosságszámát, legközelebbi gyógyszertártól való távolságát felmérve, a gazdasági-gazdálkodási kereteket és a szakember- ellátottságot is figyelembe véve lettek kidolgozva a vidéki gyógyszerellátás stabilizálásának és megerősítésének a feltételei.
A házhozszállítás is szabályozásra került. A terv a Magyar Falu Programhoz is kapcsolódott.
Úgyszintén komplett javaslatcsomagot készített a kamara az online gyógyszer-forgalmazás feltételeinek megteremtésére. A vidék gyógyszerellátását a kamara által kidolgozott két javaslatcsomag elemzi és megfelelő cselekvési programmal kívánja orvosolni. Ezek együttes kezelése hosszú távon garantálhatja az ellátást úgy, hogy a gyógyszertár szolgálati rendjéhez tartozó gyógyszerészi jelenlét biztosítható – tehát a beteg mindig számíthat a gyógyszerész segítségére –, továbbá a gyógyszer-,
a beteg- és az ellátásbiztonsági elvárások is teljesíthetők.
A kamara és a gyógyszerészek elvi álláspontja, hogy a betegeket meg kell védeni, és biztosítani kell számukra a gyógyszerbiztonságot és az ezzel együtt járó betegbiztonságot.
Dr. Hankó Zsuzsanna
személyi jogos szakgyógyszerész
A gyógyszerészi munka értéket teremt
Fél éve posztoltam a közösségi oldalon egy számomra fontos témában, amikor a szakmám helyét és szerepét kérdőjelezték meg. Február 7-én megkaptuk a választ az akkor feltett kérdésre. A Magyar Közlönyben megjelent, hogy május 6-tól nem lesz szükséges fiókgyógyszertárban a gyógyszerészi jelenlétet biztosítani. Csalódott vagyok és szomorú! A gyógyszerészi pályafutásom alatt már sokadszor.
Gyógyszerész szülők gyermekeként mondhatom, hogy életem során sokadszor. A gyógyszerészi munka értéket ad, értéket teremt, véd, óv és gondoskodik.
Én ezt láttam a szüleimtől, és magam is igyekszem e szerint dolgozni. Visszautasítom mindazt, amit ez a rendeletmódosítás képvisel.
Egyben köszönöm szüleim, és jelen helyzetben is Édesapám megfeszített munkáját, amit tett azért, hogy mindez ne következzen be.
A gyógyszerészi munka érték, és szeretném e szerint folytatni, akkor is, ha most tele lesz a tévé, a rádió, az internet az ellenkezőjével.
A gyógyszertárban végzett munka érték. Mindegy, mekkora településen, az ország mely részében végezzük.
Értékét az elhivatott gyógyszerész és a lelkiismeretes asszisztensei, szakasszisztensei adják. Mi így vagyunk egy egység. Én ebben az egységben érzem teljesnek a munkámat.
Erre az eszmefuttatásra nem kért senki. Azt is tudom, hogy ezzel sok kollégából váltok ki komoly ellenérzést. Sajnálom! Sajnálom, hogy sok dologban más a véleményünk. A csalódottságunk és az elkeseredettségünk viszont közös. Szeretném a tiszteletem kifejezni elsősorban a szüleim generációjának, akik a sokadik hasonló helyzetet tűrik el, és viszik tovább a szakma hitelességét, amiben egy életen át hisznek.
Tiszteletem a saját generációmnak, amely minden nehézség ellenére ugyanerre törekszik. Szeretném, ha az utánunk jövőknek jobb lenne.
„A patikában mindig készségesen, segítőkészen tárgyalnak mindenkivel. Szívesen adnak tanácsot, felvilágosítást,
ha kérünk.„
(J. Andrea, Budapest)
Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész
forrás: Patika Magazin
