Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A beszédzavart a fülbetegség is okozhatja!

Érdekességek2019. december 09.

Naponta találkozom a fül-orr-gégészeti rendelőmben náthás-köhögős gyermekekkel. Ez a látszólag banális betegség sokszor okoz alattomos, nehezen észrevehető fülbetegséget. Fájdalmatlanul láz nélküli folyadék szaporodhat fel a középfülben, kisfokú, de tartósan fennálló halláscsökkenést okozva.

Fotó: 123rf.comA szülők jogosan aggódnak a gyermek későbbi halláscsökkenése miatt, hiszen akár több hónapig is elhúzódhat a probléma. Többen elmondják, hogy ilyenkor a gyermek hangosan hallgatja a televízióban a mesét. Úgy felerősíti a távkapcsolóval a hangot, hogy szinte zavaró a környezetének. Előfordul, hogy hangosan beszél, és bizonyos szavakat félreért, rosszul képez egyes hangokat.

A beszédzavara mögött a gyengült hallás lehet a háttérben. Ez a rejtélyes fülbetegség valóban a náthával kezdődik, és a heteken át tartó orrfolyás következtében az arcüregek hurutja, majd a középfülek hurutos állapota alakul ki. 

A betegség veszélyét abban látom, hogy annyira tünetszegény, hogy sokan nem is gondolnak rá. Nem jár heves fülfájdalommal, csak néha, rövid ideig tartó, fülbe sugárzó fájdalom jellemzi. Kezdetben pattogást, recsegést érez a gyermek a fülben, majd ez is megszűnik, és egy állandó teltségérzés alakul ki. Ezt nyilván csak nagyobb gyermek tudja elmondani a szülőnek. 

Mikor lehet rá gyanakodni?

Ez a fülbetegség – ugyanúgy, mint a gyermekkori arcüreggyulladás – nagyon ritkán jár lázzal és fájdalommal. Az egyszerű náthától az különbözteti meg a betegséget, hogy az orrfolyás nem szűnik meg a szokásos egy hét alatt, hanem heteken át tartó köhögéssel komplikálódik. 


A jó hangvezetés szempontjából nagyon fontos, hogy a középfülben levegő legyen, és ne legyen folyadék. A középfül légtartalmát egy jól működő rendszer szabályozza a fülkürt (Eustach-kürt) közvetítésével. 

Mindenki érezheti – főleg, amikor náthás – ennek a vékony kis csatornának a működését, mert ilyenkor pattogó hang kíséretében juttatja a levegőt a középfülbe. Az orrdugulás a nátha kapcsán a fülkürt funkcióját is akadályozza. Ha az orr felől elzáródik ez a kis csatorna, akkor megváltoznak a nyomásviszonyok a középfülben, és a testnedvek beáramlanak a dobüregbe. 

A halláscsökkenésen túl a középfülben lévő folyadék azt a veszélyt is hordozza, hogy a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak benne, és órák alatt heves fülfájdalom alakulhat ki. Ezt a betegséget sajnos sokan ismerik, hiszen a középfülgyulladás ma a nátha után a leggyakoribb gyermekbetegség. Magas láz és heves, szinte tűrhetetlen fájdalom jellemzi. Ritkán jelentkezik mindkét fülön egyszerre. Arra hajlamos gyermekeknél általában mindig a „szokásos” fülön jelentkezik. 

Felszúrni a fület

Az időben elkezdett, célzott antibiotikus kezeléssel a fülszúrás elkerülhető, ha a náthás alapbetegséget is egyidejűleg kezeljük. A fülszúrástól mindenki retteg – a gyermek és a szülő egyaránt –, de meg kell érteni, hogy vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. 

Ha kész tények elé állít bennünket a betegség, tehát a középfül tele van gennyes váladékkal, feszül a dobhártya, magas láza van a gyermeknek, esetleg hány is, és heves fülfájdalma van, akkor a szúrás nem halasztható. 

Azt szoktam mondani a kétségbeesett szülőknek, hogy jóllehet, a szúrás egy pillanatig tartó, erős fájdalmat jelent, de utána azonnal megszűnik, és teljesen megkönnyebbül a gyermek. Másrészt nagyot léptünk a hallás védelmében, ugyanis a szúrás nélkül kezelt gyulladásos középfülbetegség tartós halláscsökkenést okozhat a bennmaradó folyadékgyülem miatt. Az sem szerencsés, ha magától fakad ki a dobhártya. Lehetséges, hogy így is kifolyik a váladék, ami a gyulladás miatt folyamatosan termelődik, de a képződő nyílás szabálytalan szélű repedést eredményez, amelynek rossz a gyógyhajlama. Az orvos által végzett szúrás szélei egyenesek. A gyulladás megszűnte után gyorsan, nyomtalanul begyógyul, és nem veszélyezteti a hallást. 

A kezelés

A dobüregi folyadékgyülem kimutatása ma már nagyon jól működő, gyorsan, fájdalmatlanul kivitelezhető, objektív vizsgálóműszer áll rendelkezésre: a timpanométer. Ma már szinte minden fül-orr-gégészeti rendelőben rendelkezésre áll. Ezzel az okos kis műszerrel jól követhető a középfül gyógyulása. A betegség kulcsa a fülkürtfunkció rendezésében rejlik. 

A jó hallás érdekében tehát mindig komolyan kell venni a náthát, főleg ha több héten át elhúzódik. 

A legfontosabb otthoni teendő az orrváladék rendszeres, alapos eltávolítása. Ezt még akkor is érdemes orrszívóval megtenni, ha a gyermek látszólag jól fújja az orrát. A bent rekedt váladékmaradványból indulnak el a szövődmények. A fülkürt szellőzését segíti a fülmelegítés, amit többször, rövid időre (kb. 20 percre) érdemes feltenni ingerterápia gyanánt. Fontos, hogy a két fület egyidejűleg melegítsük, ehhez jó segítség a gyógysapka. Az orrnyálkahártyát lelohasztó és a maradvány orrváladékot oldó, jól működő orrspray is hozzátartozik a fülbetegség megelőzéséhez és a jó hallás védelméhez. Otthoni segítség még az orral felfújható lufi a fülkürt tornáztatására, ha már a nátha elmúlt. 

Fontos tudni: a középfülgyulladás gyógyulása után 3-4 héten át tarthat a halláscsökkenés. A megszűnéséről viszont érdemes és fontos meggyőződni. 

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.

A menopauza egy természetes folyamat, ne féljünk tőle

2026. március 08.

A változókor, más néven klimax, minden nő életének természetes szakasza, amely hormonális változásokkal jár. A petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelése fokozatosan csökken, ami végül a menstruáció elmaradásához, azaz a menopauzához vezet. Ám a változókor elérésével ennél sokkal több történik a női testben és lélekben. A női egészséghónap alkalmából a Budai Egészségközpont összefoglalja a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívja fel a figyelmet a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok fontosságára. 

„A nők többsége ötvenéves kora körül éli át a klimaxot, ami minden nő számára egy természetes életszakasz. Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történik, hanem akár évekig is elhúzódhat. Ilyenkor megszűnik a peteérés, felborul a havi ciklus, ritkul, majd abbamarad a menstruáció. A menopauza orvosi diagnózisát egy évvel az utolsó menstruációt követően állítják fel. A klimax a menstruáció elmaradásán túl egyéb testi és lelki változásokat is előidéz, amelyek közül néhány kellemetlen tüneteket okozhat. A változókorba lépés folyamata a nők 80 százalékánál jár valamilyen tünettel vagy tünetegyüttessel. Mivel minden nő eltérően éli meg ezt az időszakot, a tünetek súlyossága és típusa egyénenként változhat, de fontos tudni, hogy ma már számos lehetőség létezik ezek enyhítésére” – mondja Dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.