Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A bennünk élő gyermek

Érdekességek2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?

Fotó: dcstudio | freepik

A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.


5 lépés, amivel újra kapcsolatba léphetünk a bennünk élő gyermekkel

1. Engedd meg magadnak a haszontalanságot

Nem minden tevékenységnek kell célt szolgálnia. Szánj időt olyan dolgokra, amelyeknek nincs eredménye, csak öröme. Rajzolj, színezz, pattogtass labdát, játssz vagy csak nézz ki az ablakon. A nem csinálás gyakran a legtermékenyebb lelki pihenés.

2. Mozogj örömből, ne teljesítményből

A test emlékezik a könnyedségre: táncolj, sétálj, dobálj labdát a kutyádnak. Nem az edzés a cél, hanem a mozdulat öröme. Az a fajta mozgás, ami nem kényszerből, hanem kíváncsiságból születik.

3. Kapcsolódj humorral

A nevetés, a jó hangulatú beszélgetés és az önirónia segít lebontani a feszültséget és visszahozni a közvetlenséget. A humor a legegyszerűbb módja annak, hogy kilépjünk a felnőtt üzemmódból.

4. Éld meg újra az érzékszervi tapasztalást

Figyelj a színekre, a hangokra, az illatokra, a textúrákra. A gyermeki élmény alapja az érzékelés. Az, amikor a világ nem feladat, hanem tapasztalat.

5. Keress élményeket, ahol szabadon lehetsz önmagad

Vannak terek, ahol megengedhetjük magunknak, hogy kíváncsiak legyünk. Az IKONO egy ilyen hely: egy érzékszervi és vizuális élménytér, ahol felnőttként is lehet újra játszani, nevetni és felfedezni.

A belső gyermek, mint erőforrás

„A játékosság nem gyerekes dolog, hanem az egyik legjobb módja annak, hogy egyensúlyban maradjunk. A világ nem lassul le. Nekünk kell néha megállni, és újra kíváncsi szemmel nézni rá” – mondja Fernando Pastor. A bennünk élő gyermekhez való visszatérés nem menekülés, hanem visszatérés az élet teljességéhez. A gyermeki kíváncsiság, a játék és az alkotás mind olyan belső erőforrások, amelyek segítenek megőrizni a rugalmasságot és a mentális egyensúlyt. A lelki egészség világnapja jó alkalom arra, hogy emlékeztessük magunkat: az élet nemcsak a tennivalókról, hanem a megélésről is szól.

Az immerzív élmények pozitív hatásait ma már kutatások is alátámasztják: a kreatív, több érzékszervet bevonó terek nemcsak inspirálnak, hanem csökkentik a stresszt és segítik az érzelmi regenerációt is. Nem véletlen, hogy a világon egyre több városban nyílnak olyan helyek, ahol a látogatók aktív részesei lehetnek az élménynek.

A GlobeNewswire adatai szerint az immerzív szórakoztatási piac jelenleg 134 milliárd dollárt ér, és 2030-ra várhatóan eléri a 473 milliárd dollárt, éves szinten több mint 23%-os növekedéssel. Ez a trend az IKONO látogatóiban is megmutatkozik: egyre több fiatal felnőtt keres valós, kézzelfogható kapcsolatokat a digitális túlkapcsoltság korában.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.