Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben

Érdekességek2020. április 11.

Fotó: gettyimages.com

Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató.

Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok.

A COVID-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírus által okozott megbetegedési és halálozási mutatókban. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat.

Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Figyelemfelkeltő adat, hogy azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (pl. Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (pl. Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.

Tekintve, hogy a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára jelent fenyegetést, azokban az országokban, ahol a BCG vakcinát viszonylag későn vezették be (pl. Iránban, ahol erre 1984-ben került sor) a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek. Reményre adhat okot, hogy hazánkban az újszülöttkori BCG védőoltást 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák. Így, amennyiben a megfigyelés helytálló, Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható.


A pontos molekuláris mechanizmus, melyen keresztül a BCG vakcináció a TBC mellett a COVID-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is védelmet biztosít, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a BCG oltás pleiotróp protektív hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos mediátorok képződését segíti elő, melyek a nem specifikus vírusellenes immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások szükségesek.

Szintén korlátozottak az ismereteink arra vonatkozóan, hogy a BCG beadása után mikortól számíthatunk a COVID-19 ellenes védelem kialakulására. Részben ennek a kérdésnek a megválaszolására, részben magának az epidemiológiai megfigyelésnek a bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok. Ezek közül külön említésre méltó az ausztráliai BRACE vizsgálat, ahol közel négyezer egészségügyi dolgozót terveznek oltásban részesíteni.

Dr. Ruppert Mihály


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.