Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A 9 legjobb kifogás, hogy miért nem élünk egészséges életet

Érdekességek2018. május 15.

Azok a kifogások, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, remekül tartják magukat, még ha sokszor épp az ellenkezőjük fedi is a valóságot. A TE fejedben is van olyan tévhit ("túl drága", "nekem erre nincs időm"), amely megakadályozza számodra a jó közérzetet? Érdemes utánanézni mi az igazság!  

1. Túl körülményes beszerezni az egészséges hozzávalókat!
Ma már a legtöbb nagyáruházban és bevásárlóközpontban lehet kapni friss zöldséget, gyümölcsöt és reform termékeket – semmivel sem bonyolultabb megtalálni az egészséges alternatívákat, mint azokat, amelyeket eddig vettünk. A helyi piacokon pedig akár házi termékeket is vásárolhatunk őstermelőktől, és egyre-másra nyílnak a bioboltok és egészséges ételeket kínáló éttermek, büfék is.
Tipp: Ma már az interneten is megtalálhatod a lakóhelyedhez legközelebb eső ökoboltokat, egészséges éttermeket, piacokat. Magyarország zöld térképe >>>


2. Túl drága a friss zöldség
Miért, a pizzát házhoz szállítani olcsó? Persze, a McDonald’sban már pár száz forintból eltömheted a gyomrodat, de azt jobb, ha tudod, hogy nagyjából zéró tápértéke van a gyorskajáknak. A zöldség- és gabonafélék – néhány kivételtől eltekintve - jóval olcsóbbak, mint a húsfélék, ez tény. Persze, ha bio minőségről beszélünk, akkor már drágább a zöldség, de ugyanilyen arányban drágább a bio hús is. A hagyományosan termelt zöldségfélék azonban még így is kevesebb káros adalékanyagot és hozamnövelőt tartalmaznak általánosságban, mint a nagyüzemi körülmények között nevelt állatok húsa.

3. Én ragaszkodom a hagyományos, magyaros ízekhez!
Mintegy tonnányi vegetáriánus és reform szakácskönyv és jónéhány hazai gasztroblogger is számottevő bizonyíték arra, hogy igenis, lehet finom reform ételeket főzni, akár hús nélkül is, sőt, jól is lehet lakatni vele az egész családot. A magyaros ízvilágú ételeinket is elkészíthetjük reform alapanyagokból és kíméletes konyhai eljárásokkal –  épp olyan finomak lesznek, mint amit megszoktunk (ha nem még ízletesebbek).

4. Sport? Ugyan, mikor van nekem arra időm?
Az idő az első számú kifogás még mindig, ha valami olyan dologról van szó, amihez egy picit módosítani kellene a szokásainkon vagy hozzáállásunkon. Közhely, de igaz: arra van időnk, amire akarjuk. Ha igazán elszánjuk magunkat, tudunk időt találni a mozgásra, ez sokkal inkább a tevékenységek rangsorolásának kérdése. Persze, kényelmesebb a tévé előtt heverészni esténként, mint tornázni egyet vagy munka után, neadjisten előtt beugrani egy jógaórára. De innentől ez kényelmi szempont, és nem időhiány. A kérdés az, hogy mennyire lesz majd kényelmes orvosoknál és kórházakban tölteni az időnk nagy részét ahelyett, hogy most tettünk volna magunkért heti háromszor fél órában.
Ugyanez igaz az egészséges életmód más aspektusaira is: haladhatunk kis lépésekben, kezdhetjük kis időráfordítással, és amikor érezzük az adott szokás jótékony hatását, emelhetjük a rá szánt időt (és esetlegesen pénzt). A lényeg, hogy bátran kísérletezzük ki magunknak, mi az, ami jól esik – onnantól nem lesz szükségünk noszogatásra vagy további motivációra, a tevékenység öröméért fogjuk végezni.

5. Megyek én eleget egész nap, minek sportoljak?
Remek, ha valaki akár csak napi fél órát is sétára szán az idejéből, mondjuk munka után egy parkban vagy ha egy megállóval előbb száll le és sétál. A munkánkból adódó teendők elintézése és az ezek utáni rohangálás viszont, valljuk be, nehezen nevezhető sportnak. A rendszeres, egészségvédő mozgás lényege nemcsak a fizikai aktivitás, hanem az is, hogy közben csak a mozgás örömére koncentrálunk és közben kikapcsol az agyunk. Ehhez még számos egyéb szempont is járul: például, hogy a mozgás éppen az edzettségi fokunknak megfelelő legyen és eléggé kifárasszon, serkentse fokozottabb működésre a tüdőnk, a szívünk és a vérkeringés munkáját. A sport méregtelenítő és állóképességet javító funkciója csak így érvényesül!
Tipp: Ha valaki egész nap lót-fut a munkájából adódóan, vagy fizikai munkát végez, válasszon megnyugtató mozgásformát, amivel ellensúlyozni tudja az egész napi aktivitást, például: jóga, úszás, séta.

6. Zöldség? Hogy lehetne azzal jóllakni?
Egyrészt úgy, hogy a zöldségfélék tele vannak értékes rostokkal és remekül telítenek. Másrészt sok bennük a tápanyag és ezért sokszor kevesebb is elég belőlük, mintha hagyományos fehér lisztből készült pékárukat, fehér rizst, krumplit, húst és hasonlókat ennénk. A szervezetünk egy idő után sokkal jobban érzi, mire van szüksége, az egészséges ételekből pedig anélkül tudja magát kitűnően fenntartani, hogy a maradékot el kellene raktároznia zsírpárnaként.
Sokan nem tudják, hogy a vegetáriánus konyhában jóval több, különféle eljárásokkal elkészített gabona- és zöldségfélét használnak, mint ami a mai magyar konyhában szokásos, például kölest, hajdinát, árpát, bulgurt, kuszkuszt, tönkölybúzát és még lehetne folytatni a sort. Emellett számos olyan húspótló készítmény is van, ami jellegében és ízvilágában hasonlít a húsfélékhez, például gabonakolbászok- és felvágottak, tofu, szójavirsli, szejtán (búzahús) és társaik. Tehát tévhit, hogy aki egészségesen akar táplálkozni vagy csökkentené a húsfogyasztását, annak kizárólag zöldségen kell majd élnie!

7. Fogalmam sincs, hús nélkül milyen ételeket készítsek.
Talán ezen a legkönnyebb változtatni, ma már hihetetlen bőségben állnak rendelkezésünkre használható és valóban finom reform, vega, vegán és nyers receptek.

Elsőként nézz körül a Harmonet háziasszonyának rovatában, a Nagyi konyhájában reform, kímélő és nem utolsósorban finom ételekért!

Vegetáriánus ételek >>>
Kímélő fogások >>>

8. A környezetemben mindenki dohányzik, képtelen vagyok leszokni.
Valóban ez az egyik legnehezebb kérdés az összes közül – úgy kialakítani az egészséges életvitelünket, hogy a környezetünkben jónéhányan hódolnak annak a káros szenvedélynek, amiről épp megszabadulni próbálunk. Ez igényli a legtöbb akaraterőt és önfegyelmet.

- Sokat segíthet, ha tudomására hozzuk az érintetteknek, hogy próbálunk leszokni a cigiről, a nassolásról, az alkoholról vagy bármi másról és megkérjük őket, hogy tartsák ezt tiszteletben azzal, hogy például munkaszünetben nem kínálnak meg a cigarettásdobozból.

- Ha a tévé előtti nassolást próbáljuk kiiktatni az életünkből, először is ne vásároljunk olyan termékeket, amiről tudjuk, hogy nem tudunk neki ellenállni. Beszéljük meg tervünket a család többi tagjával is – még az is lehet, hogy ők is egyetértenek és csatlakoznak, együtt pedig biztosan sikeresek leszünk.  Egyet viszont ne tegyünk: ne győzködjük őket akaratuk ellenére!

- Keressünk valami helyettesítőt az átmeneti időszakra: nassoláshoz válasszunk egészséges alternatívákat, amelyek kevésbé hizlalnak, dohányzás helyett rágózzunk.

- Keressünk plusz motivációt, például döntsük el, hogy az eddig cigire vagy édességre költött pénzt megtakarítjuk vagy valami más, nekünk kedves dologra fordítjuk.

9. Ez a szelet süti az utolsó, és jövő héttől új életet kezdek.
Lássuk mindig a teljes képet, és problémáinkra próbáljunk meg hosszú távú megoldást találni az időről időre történő tűzoltás helyett. A halogatás és az azt követő fejvesztett kapkodás nem igazán működik – inkább alakítsunk ki lépésről lépésre követhető stratégiát. Nem érdemes például a csodafogyókúráknak bedőlni, mert a többségük többet árt, mint használ – rövid idő múlva általában visszahízzuk a leadott kilókat, gyakran sajnos még többet is.

Inkább határozzuk el, hogy apró lépésenként változtatunk az életmódunkon: például minden héten próbáljunk ki egy-két új reformételt, minden másnap együnk valamelyik étkezésre nyers salátát, az étrendi változtatásokat pedig kombináljuk egy hatékony stresszkezelő módszer és egy szimpatikus mozgásforma fokozatos beiktatásával. A kis lépésekhez szívesebben alkalmazkodik a szervezetünk és az apró sikerekkel könnyedén fenntarthatjuk a lelkesedésünket is!

Kolontár Elvira
www.hazateres.net


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)