Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A 2-es típusú betegeknél jelentős a szív-érrendszeri betegségek kockázata

Érdekességek2024. szeptember 28.

Fotó: 123rf.com

A 2-es típusú cukorbetegek közt kétszer valószínűbb a kardiológiai okok miatti halálozás – legyen annak konkrét oka szívinfarktus, stroke vagy szívelégtelenség -, mint a nem cukorbetegek közt. Ugyanakkor a legtöbb ilyen beteg nem kezeli a szívbetegségek rizikóját – áll egy amerikai felmérésben. Dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont kardiológusa, diabetológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a cukorbetegséget majdhogynem szív-érrendszeri betegségnek kellene minősíteni, és ezzel összefüggésben rendszeresen kellene kardiológiai szempontból is ellenőrizni.   

Azon 2-es típusú cukorbetegek közül, akik nincsenek szív-érrendszeri betegséggel diagnosztizálva, kevesebb, mint 20%-nak van egészséges vércukorszintje, vérnyomása, koleszterinszintje és dohányzásmentes életmódja. Erre az megállapításra jutottak egy amerikai felmérésben, amelyről az American Heart Association szakmai lapjában számoltak be.  

Úgy érdemes értékelni ezt a megdöbbentő adatot, hogy Amerikában mintegy 34 millió 2-es típusú cukorbeteg él, akik körében a rokkantság leggyakoribb oka és a vezető halálok is a szív-érrendszeri betegség. A 2-es típusú diabéteszes betegek közt kétszer valószínűbb a kardiológiai okok miatti halálozás, mint az e tekintetben egészségesek közt.

Mindebből következik, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek közti összefüggéseket és az életmód jelentőségét. A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb cél a kockázat csökkentése: folyamatos ellenőrzés mellett csökkenteni kell a vércukorszintet, a vérnyomást és a koleszterinszintet, rendszeressé tenni a testmozgást, bevezetni a kiegyensúlyozott étrendet, fenntartani vagy visszaállítani az egészséges testsúlyt, kerülni a dohányzást, mérsékelni az alkoholfogyasztást, és kezelni a stresszt. Mindezek mellett természetesen a megfelelő gyógyszeres kezelés is segíthet a kockázat csökkentésben. 

A metabolikus szindróma súlyos kockázat

– A cukorbetegség mellé igen gyakran társul magas vérnyomás, valamint emelkedett koleszterinszint és elhízás is. Az úgynevezett metabolikus szindróma minden egyes eleme összefügg egymással és többszörösére növeli a súlyos kockázatok esélyét – mondja Ferenczy doktor.

– A folyamatok egyfajta ördögi kört indítanak be, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények, például a szív- és érrendszeri katasztrófák. A legfontosabb, hogy aki ebből a szempontból veszélyeztett, rendszeresen vegyen részt kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét. A cukorbetegek kardiológiai ellenőrzése és kezelése pedig elengedhetetlen.


Fotó: gettyimages.com

Cukorbetegeknek szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll

A fenyegető következmények riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. A cukorbetegeknek rendelhető GLP-1 receptor agonisták és az SGLT-2 gátlók például redukálhatják a szív-érrendszeri rizikót is.

– A 2-es típusú cukorbetegség ugyanakkora szív-érrendszeri kockázatot jelent egy szívinfarktus szempontjából, mint egy már lezajlott szívinfarktus. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diabéteszes betegeket is az infarktuson átesett betegekre vonatkozó szakmai irányelvek szerint kell kezelni, a vérzsírok, a vércukor, a vérnyomás rendezésével – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont kardiológusa, diabetológus.

– A szívinfarktus, más szív-érrendszeri betegségek és az agyi katasztrófa kockázatát mindenképpen egy kivizsgálással érdemes felmérni, és ha szükséges, csökkenteni. A kardiológiai viziten túl rendszeresen érdemes elvégeztetni egy nagylabor vizsgálatot, egy nyugalmi- és egy terheléses EKG-t, egy szívultrahangot és egy arteriográfiás érállapot felmérést. Ezekre az eredményekre pedig fel lehet építeni egy szakszerű életmódbeli iránymutatást és szükség esetén orvosi kezelést.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.