Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Többet költ, aki kevesebbet alszik

Érdekességek2018. május 30.

Kialvatlan állapotban ne induljunk bevásárolni, ha nem szeretnénk feleslegesen sokat költeni. Az Obesity folyóiratban közölt kutatás szerint ilyenkor nemcsak többet veszünk a kelleténél, de nehezebben mondunk nemet az egészségtelen ételekre is.  

Alvás és étvágy
Az alváshiány és elhízás közti kapcsolat korábbi kutatásokban is bizonyítást nyert. Bizonyos hormonok értéke ugyanis a pihenés folyamatához kapcsoltan változik, és az alvási folyamat károsodása megzavarja ezeknek a hormonoknak fiziológiás változását, amik így képesek gátolni a zsírszövet lebomlását, és akadályozni a fogyást – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus-főorvos. Úgy tűnik azonban, hogy az alváshiány nemcsak ilyen módon segíti elő a plusz kilók megjelenését, az elhízást döntési képességeink is befolyásolják. Az Obesity folyóiratban megjelent kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy kialvatlan állapotban hajlamosabbak vagyunk a szükségesnél több és egészségtelenebb ételt választani a bevásárlás során.


A kialvatlanság hizlal
A kutatók 14 normál testsúlyú, egészséges, alvásproblémával nem küzdő férfi bevonásával végezték el vizsgálatukat. A résztvevők egy alkalommal kipihenten, átaludt éjszaka után, egy másik alkalommal teljes alvásmegvonás mellett indultak bevásárlása 50 dollár költőpénzzel. A férfakat arra kérték, vásároljanak be a lehető legtöbbet egy 40 terméket tartalmazó listáról, melyen 20 alacsony, és 20 magas kalóriatartalmú élelmiszer szerepelt. A bevásárlás előtt minden résztvevő reggelizett, hogy kizárják az éhség közvetlen befolyásoló hatását. Az eredményekből látható, hogy a kialvatlan résztvevők 9%-kal több kalóriát és 18%-kal több élelmiszert vásároltak, mint kipihent állapotban.

Munkahelyi ártalom?
Az alváshiány következtében egyes agyi területek működése is módosul, így leszünk például fáradtabbak, dekoncentráltak, stresszesebbek kialvatlan állapotban. Emellett az alvásmegvonás a hormonális rendszerre is hatással van. A résztvevőknél mért eredmények alapján az alváshiány hatására az éhségérzet kialakulásáért felelős ghrelin hormon szintje jóval magasabb értéket mutatott. A jelenség különösen az alvásproblémával küzdőket, illetve a változó munkarendben, éjszakai műszakban is dolgozókat fenyegetheti.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)