Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülőként mennyire szóljunk bele, hogy milyen pályát választ a gyerek?

Érdekességek2023. január 29.

Pici gyerek mellett nehéz hinni a mondásnak, hogy kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond: pedig az évek múlásával a szülő szembesül vele, hogy a kevés alvásnál is van nehezebb dolog. Mégpedig az, amikor a gyerek lépésről-lépésre önállóvá válik, és valóban az egész további életére kiható döntéseket kell meghoznia. Persze nem kell rögtön egyedül hagyni a választás lehetőségével, segíthetünk neki felfedezni a valódi erősségeit és érdeklődését, miközben hagyjuk őt magát kibontakozni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Hogyan segítsük őket?

Talán nem is gondolnánk, de a képesség, hogy jól és határozottan döntsünk kisgyerekkori tapasztalásaink és a felnőttektől kapott visszajelzések nyomán alakul ki. Egészen a dackorszaktól formáljuk a döntés képességét gyermekünkben, azzal, hogy hagyjuk alternatívák közül választani, miközben megszabjuk a határokat, amelyeken belül dönthet. Iskolásként már lehetnek meghatározó döntései, persze a szülői támogatásra még mindenképp szüksége van. Később a továbbtanulás, a pályaválasztás hozhat komoly töprengést a családnak. Nézzük, hogyan támogathatjuk utóbbi nagy döntésben a gyermeket – és hogy mennyire szólhatunk bele a választásába!
 
Szárnypróbálgatás keretek között
A pszichológusok sokszor felhívják a figyelmet arra, hogy a kisiskolás, alsó tagozatos korban jó minél több mindent kipróbálni, ami iránt a gyerek érdeklődést mutat. Ekkor ugyanis még tét nélkül ki tudja választani a sokféle impulzusból, mi az, ami igazán örömet okoz számára, és amiben megmutathatja a képességeit. Amellett, hogy a szülő nyitott marad és támogató, jó, ha lefektet néhány szabályt: például, ha valamibe belekezdünk, bizonyos ideig – félév vagy a tanév idején- kitartunk mellette. Ezzel ugyanis a gyerekünk megtanulja, hogy nem érdemes az első nehézségnél feladni a küzdelmet, mert ezek után is jöhet sok siker és öröm. 
 
Szabad játék
Az érzelmi és értelmi fejlődés szempontjából rendkívül fontos a szabad játék lehetősége. A délutáni külön foglalkozások, sportórák mellett legyen idő mindig szabadon, kreatívan játszani. A gyerek számára nagyon lényeges, hogy ne várja mindig tervezett program, játékot sem kell folyton a kezébe adni: hagyjuk, hogy feltalálja magát, megélje a saját érdeklődését, ötleteit. Az a játék, amely a tevékenység öröméért zajlik, valódi alkotó folyamat, belülről fakad, az önmegismerés lényeges része.
 
Olvasás és beszélgetés
Egész pici kortól fontos stratégiát adnak az élethez a mesék, a különböző emberi történetek valódi kapaszkodót és mintát szolgáltatnak a problémamegoldásra, még ha szimbolikusan is teszik. Éppen ezért a közös meseolvasás, később a közös könyvélmények nagyon fontos építőelemei a kötődésnek, a gyerek világhoz való viszonyának. A szülő-gyerek között zajló beszélgetések persze nem csak az olvasott történetek nyomán jöhetnek létre: válaszoljuk gyermekünk kérdéseire, majd segítsünk neki önállóan tovább kutatni az egyes területeken. Az így megkapott feleletek sikerélményt adnak a gyereknek, aki meg tudja tapasztalni saját kompetenciáit. 

Ismeretszerzés
Amennyiben a pályaválasztás kerül terítékre, lehetőségeinkhez mérten segítsünk a gyakorlatban konkrét tapasztalatot szerezni. Nézzük meg együtt az iskolákat, hozzuk össze az adott szakma képviselőivel, hogy tájékozódhasson, kérdezhessen. Legyen az pénzügyi alapismereteket igénylő munkakör, mérnöki pálya vagy tanári hivatás, mutassunk neki példát, mit is jelent ez a valóságban.
 
Amit ne tegyünk
A legnagyobb jó szándék mellett is könnyű néha hibába esni, és olyan irányba terelni a gyerekünket, amely talán nem is az ő választása, vagy nem a saját képességei nyomán hozott döntés. 
1. Ne erőltessük a saját meg nem valósított vágyainkat. Hiába voltak dédelgetett kiskori terveink, amelyek nem váltak valóra, ne a gyerek által igyekezzünk megélni ezeket. Még akkor sem, ha tehetséges abban, amiben mi szeretnénk.
2.  Ne tegyük kötelezővé a saját szakmánk gyakorlását. Bár jól átlátjuk a nehézségeit és örömeit, segíteni tudunk a gyakorlatszerzésben, akár az elhelyezkedésben is, ne erőltessük tovább vinni az apai, anyai hivatást, ha a gyereknek nem okoz örömet.
3.  Ne a trendeket kövessük. Bármennyire divatos vagy menő, ne azért tegyünk hívogatóvá egy szakmát a gyerek számára, mert elismerő tekinteteket kaphat. Hosszú távon az a feladat, ami nem saját választás, nem fog örömet okozni vagy motiválni.
 
Bátorítsuk az önállóságot
Az elengedés sohasem könnyű, de ha szép fokozatosan csináljuk, akkor mindkét félnek könnyebb lesz a folyamat. Az önállóságban való előrelépést az is segíti, ha bevonjuk a gyereket a már neki való családi feladatokba. Kezdve attól, hogy az óvodás teríthet, eljutva odáig, hogy a pénzügyi alapismereteket elsajátítva már saját pénzét, havi kiadásait kezelheti, beoszthatja a kamaszunk. Így az igazán nagy döntéseket – mint a pályaválasztás – sem ijesztő feladatként, hanem az út egy következő állomásaként érzékeli majd.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.