Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Spiri és spuri

Érdekességek2018. május 26.

A futás divat lett. De ez nem baj, nem minden divat rossz. Az egészségmegőrzés, a sportos életmód terjedjen csak el minél inkább! Az is fontos, hogy sokan nem "csak" a testük karbantartása és fejlesztése miatt sportolnak, különösen igaz ez a futásra.  

A futás a legősibb mozgásformák egyike, őseink hol valami után, hol valami elől gyakran kényszerültek futni, a természeti népek – ha léteznek még egyáltalán ilyenek – ma is nagy távokat tesznek meg vadászataik és vándorlásuk során. A helyhez kötött, üldögélő életmód alig száz-kétszáz éves múltra tekint vissza, és bizony a monitor előtt „kockuló” emberben dübörögni kezd valami ősi ritmus, elfojtott mozgásigény… amíg egyszer, saját magát is meglepve ezzel, futócipőt húz.

A futás, mint „beavatási” élmény, csúcsélmény forrása

A futásban, saját határaink meghaladásában, a fájdalom elviselésében, a feladás démonaival való megküzdésben van valami az ősi beavatásokból. Aki legyőzi saját gyengeségét, áthaladva a célvonalon lelkileg is megerősödik, a hétköznapi életében is jobban ki tud állni magáért. A futásban ott rejlik a hétköznapok során oly ritka íz: az egyértelmű győzelem íze! Ráadásul futás közben, főleg hosszabb távok leküzdése során könnyen érhetik az embert olyan élmények, amikről a régi spirituális írások is szólnak. Nagyfokú boldogság, könnyedség, fény, sőt extázis. Ezek a csúcsélmények bőven kárpótolnak a felkészülés monotóniájáért. De nem törvényszerű, hogy valaki átéljen ilyesmit: legtöbben arról számolnak be, hogy edzés során „feloldódtak a görcsös gondolataim”, „kiürült a fejem”, „végre ráláttam a problémámra”. Ezek nagyon hasonlóak a meditáció közben átélhető tudati állapotokra!


A futás: mozgásmeditáció

A mai európai ember – általában – testileg alig mozog, agya viszont annál pörgősebb. Ezért ha azt mondjuk neki, hogy üljön mozdulatlanul és ne gondoljon semmire, a minimum, hogy vakarózni kezd és majd’ kiugrik a bőréből. Sokan panaszkodnak arra, hogy nem tudnak meditálni, idegesek lesznek tőle! Az ilyen típusú embereknek különösen hasznos, ha valamilyen aktív testmozgást találnak maguknak: úszás, biciklizés, kajakozás, sétálás, hosszabb távú túrák, illetve a futás, ami testileg megterhelő volta miatt nem javasolható mindenkinek. A zarándoklatok lelkileg megtisztító, felemelő voltához is hozzájárul, hogy a vándorúton lévő ember nem egyhelyben üldögél, hanem épp ellenkezőleg! A mozgás hatására „kipörög” a napi stressz, kitisztul a gondolkodás, utat találnak maguknak a felismerések és a kristálytiszta meglátások. A futás tehát egyfajta mozgásmeditáció is lehet.



A futás: közösségi élmény

A futás divatja mögött tehát ott rejlik –bizonyára nem mindenkinél, és nem is okvetlenül felismerten – az ősi beavatási élmények utáni vágy és a spirituális megtisztulás, felülemelkedés vágya. És itt megérkezünk a harmadik elemhez is: a közösségi élmények utáni vágyhoz! A mai emberre gyakran mondják, hogy izolálódott, magányos, hiányoznak az életéből a nagy, erős, kollektív élmények, amiknek nem csak nézője – mint egy focimeccsen – hanem aktív részese is. Márpedig egy nagy tömegsport-esemény, egy futófesztivál pont ezt az élményt adja meg!
A szurkolók… a dobosok… a többi ember, akivel egy célért futsz… bizony, ez hatalmas hozzáadott erő a saját teljesítményhez! Hol máshol van az életben olyan, hogy ha felbuksz, öten nyúlnak feléd azonnal, hogy felsegítsenek? Hol máshol fordul elő, hogy ezer ember azért szurkol, hogy te elérd a célodat? Hol máshol kapsz ennyi integetést, biztatást, mosolyt, motivációt? Sokan épp ezért az érzésért futnak, nem is önmagában a futás miatt. Tulajdonképpen a „hétköznapi” életben is így kéne!

Versenyek és futófesztiválok

A közösségi futóedzések összekovácsolják az egymást korábban legfeljebb a Netről ismerő embereket, szorosabbra fűzik a már meglévő barátságok szálait is. A nagy futófesztiválok pedig különleges hangulatokkal gazdagíthatják a közös futás élményét. Egy-egy varázslatos helyszín, mint Budapest világörökségi értékű panorámája, vagy a Tihanyi-félsziget levendulaillatú dombjai egészen más élményt adnak, mint a konditerem futópadja vagy a margitszigeti rekortán pálya. A mai ember élményekre vágyik! Van olyan futóesemény, ahol a faluszéli földutakon, a kukoricás szélén köröz a nép, fénymásolt rajtszámot, spárgára kötött papír befutóérmet (!) kap és a dobogó ócska raklapokból áll – de vidám a hangulat és a bogrács alatt ég a tűz, rotyog benne a gulyás. Ez is lehet nagyon szerethető élmény. Van, ahol a jótékonyság vagy a környezetvédelem ad valami pluszt (saját pohár eldobható műanyag helyett, faültetés stb.). Más futóesemények, mint a Tihanyi Félmaraton Fesztivál a különleges helyszín mellett dizájnos érmet, neves DJ által prezentált zenét, élő koncertet, „okostetoválást” (bármit jelentsen is ez), gazdag befutócsomagot kínál a célba érkező futóknak.
Bármilyen legyen is a futóesemény – szándékosan kerülöm a „verseny” szót, bár természetesen a győztesek mindegyiken külön díjazást kapnak – a lényeg az, amit a résztvevők nyernek belőle. Életre szóló közösségi élményt, a felkészülés tapasztalatait, jobb egészséget, és nem utolsósorban lelki élményeket. A futás mindenkinek ad valamit, amire az illető fejlődéséhez szüksége van – és ha futsz, akkor képes vagy valami kézzel foghatót tenni önmagadért!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.