Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segíthet a Ho’oponopono abban, hogy a diéta könnyebb legyen?

Érdekességek2018. július 13.

Mit érzel, amikor ezt a szót hallod, "diéta"? Arra a fájdalomra koncentrálsz, amit amiatt érzel, hogy nem ehetsz mindent kedvedre? De mi lehet fájdalmasabb, mint túlsúlyosnak, védtelennek lenni és kényelmetlenül érezni magad?  

Milyen történeteket mesélünk magunknak, hogy távol tartsuk a boldogságot és a jóllétet? Arról beszélek, hogy a saját magunk legrosszabb ellenségei vagyunk. A magunkról kialakított negatív érzelmek hatnak a valóságunkra. Láthatod, a tudatalatti elme megteszi a magáét, hogy igaza legyen, ezért van az, hogy mindig olyan helyzeteket vonz be, amelyek azt mutatják, hogy nem vagyunk elég jók vagy nem érdemlünk meg bizonyos dolgokat. El tudod tehát képzelni, amit ezekkel a feltételekkel bevonzunk és megjelenítünk?

A Ho’oponoponoban ezt az emlékek ismétlődésének hívjuk, amelyek rendkívül hatékonyak. Azt hisszük, hogy szabadok vagyunk, holott folyton ezek a gondolatok és programok irányítanak bennünket. Mindig ott játszódnak a mélyben. Fel kell ÉBREDNÜNK és jobb döntéseket hoznunk. A tudatosság gyógyító, elsődleges és a legfontosabb lépés a céljaink felé. Egy választásunk van!

Igen, a diéta erőfeszítés. Azt látod, hogy körülötted folyton esznek az emberek. Nem állunk ellen az evésnek. Hova menjünk enni? Mindig van étel a környezetedben, bármerre mész. Igen, az életedben levő emberek valóban ajándékok, alkalmat adnak neked arra, hogy lásd, milyen változtatásra van szükséged, hogy fejlődj és gondoskodj magadról. Tehát hogy működik ez az egész? Lényegében tudatossá kell válnunk és elengednünk ezeket az emlékeket. Mindez lehetetlen, ha az elménkben akarjuk megvalósítani, mert csupán egy kis százalékban vagyunk tudatában azoknak a gondolatoknak, amelyek folyamatosan jelen vannak a fekünkben. Az „elengedés” legjobb formája a 100%-os felelősségvállalás a valóságunkért, amelyet magunknak teremtünk. Én folyamatosan a Ho’oponopono eszközeit használom ezeknek az emlékeknek és gondolatoknak a „tisztítására”, mind tudatos, mint tudatalatti formában. Az egyik ilyen nagyon jó eszköz a „Köszönöm” és a „Szeretlek” szavak mondogatása ezeknek az emlékeknek, és ily módon való felszabadításuknak. Aminek ellenállunk, az fogva tart.


Ez a folyamat azonban sokkal egyszerűbb is lehet, ha a tudatalatti elménkkel dolgozunk (a belső gyermekünkkel), mivel ez a rész a tudatalatti elménk, és ez az a rész, amely ezeket az emlékeket fenntartja. Ezért a belső gyermek, vagy Unihipili, ahogy a hawaiak hívják, az a részünk, amely a valóságunkat megjeleníti. Döntő fontosságú szeretetteljes bizalmi kapcsolatot kiépíteni a belső gyermekünkkel, hogy megváltoztathassuk a valóságunkat. A belső gyermekünk tehet érte, hogy ez az út sokkal könnyebb legyen. Emlékezz, hogy ez a részed az, amely szenved, nem te vagy az. Ez a kiéhezett részünk, vagy amely azt gondolja, hogy nem éli túl, ha nem eszik legalább egy vaníliafagylaltot.

Amint elkezdjük „elengedni” ezeket az ismétlődő emlékeket és elkezdjük látni az eredményeket, jobban választunk. Beindul a láncreakció. Amikor ezt csináljuk, olyan jól érezzük magunkat és olyan büszkék vagyunk magunkra, hogy más dolgokkal is haladunk, amelyekben elakadtunk. Egyre jobban érezzük magunkat, MEGÁLLÍTHATATLANOK vagyunk.

Tehát mennyire akarod? Kész vagy megtenni azt, ami szükséges? Hiányzik a kemény munka ahhoz, hogy elérjük, amit akarunk, ám választhatjuk a Ho’oponopono gyakorlását, és valóban élvezhetjük az utat. Megtalálhatod a legkönnyebb utat.

Változtatni a súlyunkon vagy a külsőnkön nem segít. Ezek „ott kívül” vannak. Emlékek és programok, olyan dolgok, amikről úgy döntünk, elhisszük, hogy szükségünk van rájuk, és ha ez utóbbiakon nem változtatunk, még ha le is adsz a súlyodból, a boldogság átmeneti lesz. Még ha el is éred az áhított változást, és fizikailag abban a formában látod magad, amiben lenned kellene… Vedd észre, hogy mások a te helyzetedben nem érzik rosszul magukat, ez a te érzékelésed és a te döntésed. Vedd észre, hogy ezeken a programokon neked kell dolgoznod.
Annak, ami a jelenben történik, semmi köze nincs ahhoz, ami valójában történik. Lényeges, hogy ezzel a részeddel dolgozz, amely ezeket az emlékeket őrzi.

Mabel Katz
Fordította: Móra Klára


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.