Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kritikus a hajhullás? Bőrgyógyász segít!

Érdekességek2018. május 31.

Az emberek közel a felének jelenleg is hullik a haja, vagy a közelmúltban volt ilyen problémája, de ennek ellenére szinte semmivel nem kezeljük a hajvesztést!  

Hullik a hajunk, de nem foglalkozunk vele!

Szinte az emberek felének hullik a haja, vagy a közelmúltban problémájuk volt a hajvesztéssel. Érdekes, hogy minél idősebbek leszünk, annál kevésbé vagyunk megelégedve a hajunkkal. Mindemellett csak igen kevesen, a megkérdezettek 60%-a dönt úgy, hogy valamilyen módon megpróbálja kezelni a hajhullást. Közülük minden harmadik ember valamilyen samponhoz, hajszeszhez, balzsamhoz fordul segítségért. 32%-a válaszadóknak valamilyen  étrendkiegészítőt ,vagy vitamint kezd el szedni, de 40%-uk bizony semmit sem tesz, hogy megállítsa a hajszálak elvesztését. „A hajhullással pedig foglalkozni kell” – állítja Dr. Csősz Judit, a Tricovel szakértője – „Egyrészt minél korábban ismerjük fel a kóros hajhullást és minél korábban kezdjük el kezelni azt, annál nagyobb lehet a siker, másrészt a hajhullás hátterében súlyosabb betegségek is állhatnak, amit érdemes kivizsgáltatni.”


Mi tekinthető kóros hajhullásnak?
A haj növekedésének és élettartamának alapvetően három szakaszát különböztetjük meg. A hajszál aktív növekedési szakaszát anagén fázisnak hívjuk, normál állapotban a hajszálak kb. 85%-a van ebben a fázisban. Az anagén fázist az átmeneti fázis követi, amikor a haj növekedése megáll, a haj megkezdi átalakulási folyamatát.  A hajszálak kb. 1%-a van ebben a szakaszban, ez a fázis csak néhány napig tart. A telogén nyugalmi vagy kilökődési fázisban a hajszál kihullása történik, de a gyökérrészben már új sejtek termelődnek. Ebben a szakaszban a hajszálak aránya a teljes hajállományhoz viszonyítva kb. 14%, ez a stádium 2-4 hónapig tart. Napi 100 db hajszál elvesztése fölött a szakemberek már hajhullásról beszélnek.

Ismerjük a hajhullás okait!
A hajhullás hátterében számos tényező állhat - mondja Dr. Csősz Judit - hormonális okok, a szervezetet érintő vagy a hajas fejbőr betegségei, gyermekszülés utáni állapot, a klimax, a stressz, a túlzott napsugárzás, elégtelen táplálkozás, évszakváltás. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy ki mennyit tud a hajhullás okairól. Minden harmadik válaszadó a vitamin- és tápanyaghiányt említette elsődleges okként, 24% a betegségeket, minden 5. ember pedig a genetikát, illetve az idősödést nevezte meg kiváltó okként. A kutatás eredményei szerint a magyarok túlnyomórészt tisztában vannak a hajhullást kiváltó tényezőkkel, mindezek mellett érdekes adat, hogy milyen kevesen próbálják meg kezelni a hajhullást, hiszen 40% nem tesz gyakorlatilag semmit.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)