Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kell a nőnek? A biológia irányít mindent?

Érdekességek2019. április 11.

Mi az összefüggés egy csapat városi veréb és egy tucat nő között? Mire kattan a csajod és mitől megy falnak bekattanásaidtól a pasid? Szex és pszichoanalízis - az élet című kísérletben...  

De ki választ? Az agyunk, génjeink, hormonjaink, vagy a pénztárcánk? A választ költők, biológusok, filozófusok és társkereső irodák vélik megtalálni. Van tudományos és kevésbé tudományos magyarázat. De tényleg ennyire fontos volna az ok? Vagy inkább ezzel a tudással is csak egy újabb fegyvertényt szeretnénk a magunkénak tudni párvadászatunk során? A manapság divatos evolúciós szemlélet igyekszik minden bonyolult társas magatartásformát visszavezetni valamilyen, evolúciós, tehát fejlődési célra. Így aztán prüszkölhetünk mérgünkben, vagy megadóan elfogadhatjuk, ha arról olvasunk, hogy lángoló szerelmi érzéseink javarészt a partner bizonyos illatanyagaira adott reakciók, és ezek hatása hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlik.

Kit szeretünk a másikban?

Kellemetlen felismerésekkel már sok évtizede megajándékozott bennünket a pszichoanalízis is, amikor kimutatta, hogy életünk meghatározó döntéseiben mekkora szerepe van szüleinkhez fűződő érzelmi kötődéseinknek és traumáknak. Ezek a tudattalan mintázatok nagy mértékben befolyásolják, néha szinte irányítják vonzalmainkat és ellenszenveinket, aminek eredményeképpen sokszor életre szóló döntéseket hozunk, és azt hisszük, hogy ez a saját, szabad, egyéni választásunk volt. Igaz ugyan, hogy a hétköznapi gondolkodás is gyanakvó a nagy érzelmek irányította elhatározásokkal szemben, amikor a szerelmes ember józan ítélőképességét kétségbe vonja, de ugyanakkor drukkol is a józanság kényszerzubbonyából kiszabaduló ésszerűtlenségnek. Az egymásba feledkezett szerelmesek látványa talán felkelti a reménységet: hátha nekik sikerül. 

A pszichoanalitikus felismerés, hogy józan gondolkodásunkat erősen befolyásolják korábbi élményeink lenyomatai, azért annyira zavaró, mert szembesít valamivel, ami ugyan bennünk van, de mégsem mi irányítjuk. Ezáltal leleplezi azt az illúziót, hogy urai lennénk saját magunknak. Ugyanakkor persze, megoldást is kínál: a bennünk működő hatások megismerését, uralmunk alá hajtását - csak ez fáradtságosnak és hosszadalmasnak tűnik az instant kávé, a gyorsbüfék és az instant intimitás korszakában. A neoanalitikus pszichológiai iskola ehhez hozzá teszi az animus és anima fogalmát, vagyis atudattalan ellentétes lélekképét. Elfojtásaink, elrejtett vágyaink ellentétes nemű leképeződéséhez kell, hogy hasonló legyen az a bizonyos igazi.


Mit akar a nő?

Pénzt, intelligenciát, kedvességet - vagy éppen kiváló génállományt? Ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ azok a kutatók, akik azt vizsgálták, hogy milyen tulajdonságokat részesítettek előnyben a nők a párválasztás során.

Az amerikai Cornell Egyetem egyik biológus kutatója amerikai nagyvárosi újságokban nők által feladott párkereső hirdetések szövegét tanulmányozta. Hogy jön a biológus a házassági hirdetésekhez, kérdezhetnénk. Látni fogjuk, hogyan.

A biológus szerint olyan madarak, amelyek zsúfolt környezetben élnek, ahol nem könnyű a megélhetéshez és az utódneveléshez szükséges forrásokhoz hozzájutni, feltétlenül előnyben részesítik azokat a hímeket, amelyek erejükkel és egyéb tulajdonságaikkal biztosítani tudják a szaporodáshoz szükséges feltételeket. Huszonhárom nagyváros több ezer hirdetését tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a sűrűn lakott, drága metropoliszokban élő nők és a madarak párválasztási törekvései nem nagyon különböznek. Kijelentése teljességgel nélkülözi a humort. Ezeken a helyeken a hirdetésekben egyértelműen megjelent az igény olyan férfiakra, akik megfelelő társadalmi helyzetükkel és anyagi színvonalukkal biztosítani tudják a megélhetést. Úgy tűnik, hogy a férfiak által biztosított komfort fontosabb volt a nők számára mint a kapcsolat érzelmi vagy intellektuális oldala.

A közepes és kisebb városok hirdetéseiben azonban az ellenkezőjét tapasztalta: az itt hirdető nők nagyobb hangsúlyt helyeztek a kapcsolat érzelmi vonatkozásaira és a leendő partner személyes tulajdonságaira. A kutató ezt a párválasztási stratégiák rugalmasságával magyarázza, amellyel az emberek alkalmazkodni tudnak az eltérő földrajzi-gazdasági feltételekhez. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan nem foglalkozott azokkal a családi és társadalmi hatásokkal, amelyek a párt kereső nők szemléletét, értéksorrendjeit kialakították - és nem terjedt ki a nők azon széles körére, akik nem hirdetések útján találják meg párjukat.

Hormonok és hűtlenség

Hogy még mélyebbre merüljünk a biológiába, nézzünk egy másik vizsgálatot, amely, rövidre fogva, azt fedezi fel, hogy a fiatal nők a peteérés időpontjában - amikor tehát fogékonyak - a szokásosnál hatvan-nyolcvan százalékkal gyakrabban álmodoznak más férfiakról, mint jelenlegi partnerükről. A vizsgálat során kérdőíveket használtak és valamilyen eszközzel ellenőrizték a peteérés tényleges időpontját. A fogékonyságot biztosító hormonszint növekedés a szexuális vágyat nem fokozta. Az idegen partnerről való álmodozást úgy értelmezik, hogy ebben a biológiailag fontos időszakban egy ősi párkereső törekvés jelenik meg - ami esélyt adhat egy, a meglévőnél genetikailag jobb adottságú partner megszerzésére.

Külön vizsgálták, hogy a férfiak hogyan reagálnak a peteérésre és azt találták, hogy ezen időszakban fokozott figyelmet fordítottak partnernőjükre telefonok, vagy több személyes kontaktus és apró kedvességek formájában. Feltételezik, hogy valamilyen illat lehet a termékeny időpont jelzése. Más megfigyelések arra utalnak, hogy ebben az időpontban a fiatal nők előszeretettel viselnek a test nagyobb felületét szabadon hagyó ruházatot.

Hát így a biológusok. A pszichoanalitikus meg csak hümmög és arra gondol, vajon miért haragszanak annyira az emberek, ha nemes eszméik hátterében tudattalan fantáziák hatását mutatja ki - és miért tűrik derűsen, ha biológusok ilyen mértékben eltekintenek bonyolult lelki életétől és viselkedését egybevetik az állatokéval? Egyben azonban egyetértenek: mindig van valami rejtett összhang és megérzés a háttérben. Ez a nemek közötti összhang és egymás felé való érdeklődés.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...

Kérdezze gyógyszerészét!

2026. október 03.

Hajlottabb korban sok ember kénytelen több gyógyszert szedni, mint ifjú éveiben - és a készítmények adagolása során is figyelembe kell venni a korosodás következményeként fellépõ változásokat. Idõsebb korban a test bizonyos funkciói is megváltozhatnak, ugyanakkor egyes hatóanyagokat is másképpen dolgoz fel a szervezet. 

Másképp kell adagolni

A gyógyszerek egy része például kevésbé hatékonyan szívódhat fel a bélbõl, illetve esetenként a máj lassabban bonthatja le. Ilyen korban jellemzõen növekszik a testben a zsírszövet mennyisége, ezért másként oszlik el a szervezetben a gyógyszerek hatóanyaga is. Az évek elõrehaladtával általában csökken a vesefunkció eredményessége is, azaz csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága, s ennek az a következménye, hogy bizonyos medicinák nem távoznak olyan gyorsan a szervezetbõl, mint a fiatalabbak esetében, hosszabb ideig raktározódnak tehát az éltesebb páciens testében. Amennyiben többfajta szert is szed az idõs páciens, természetszerûleg ezek egymással is kölcsönhatásba kerülhetnek. Ezért is fontos, hogy még a vény nélkül kapható készítmények esetében is mindenképpen ki kell kérni az orvos, illetve a gyógyszerész személyre szabott, a beteg szükségleteire, állapotára, betegségére vonatkozó tanácsát.