Mi kell a nőnek? A biológia irányít mindent?
Érdekességek2019. április 11.
Mi az összefüggés egy csapat városi veréb és egy tucat nő között? Mire kattan a csajod és mitől megy falnak bekattanásaidtól a pasid? Szex és pszichoanalízis - az élet című kísérletben...
De ki választ? Az agyunk, génjeink, hormonjaink, vagy a pénztárcánk? A választ költők, biológusok, filozófusok és társkereső irodák vélik megtalálni. Van tudományos és kevésbé tudományos magyarázat. De tényleg ennyire fontos volna az ok? Vagy inkább ezzel a tudással is csak egy újabb fegyvertényt szeretnénk a magunkénak tudni párvadászatunk során? A manapság divatos evolúciós szemlélet igyekszik minden bonyolult társas magatartásformát visszavezetni valamilyen, evolúciós, tehát fejlődési célra. Így aztán prüszkölhetünk mérgünkben, vagy megadóan elfogadhatjuk, ha arról olvasunk, hogy lángoló szerelmi érzéseink javarészt a partner bizonyos illatanyagaira adott reakciók, és ezek hatása hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlik.
Kit szeretünk a másikban?
Kellemetlen felismerésekkel már sok évtizede megajándékozott bennünket a pszichoanalízis is, amikor kimutatta, hogy életünk meghatározó döntéseiben mekkora szerepe van szüleinkhez fűződő érzelmi kötődéseinknek és traumáknak. Ezek a tudattalan mintázatok nagy mértékben befolyásolják, néha szinte irányítják vonzalmainkat és ellenszenveinket, aminek eredményeképpen sokszor életre szóló döntéseket hozunk, és azt hisszük, hogy ez a saját, szabad, egyéni választásunk volt. Igaz ugyan, hogy a hétköznapi gondolkodás is gyanakvó a nagy érzelmek irányította elhatározásokkal szemben, amikor a szerelmes ember józan ítélőképességét kétségbe vonja, de ugyanakkor drukkol is a józanság kényszerzubbonyából kiszabaduló ésszerűtlenségnek. Az egymásba feledkezett szerelmesek látványa talán felkelti a reménységet: hátha nekik sikerül.
A pszichoanalitikus felismerés, hogy józan gondolkodásunkat erősen befolyásolják korábbi élményeink lenyomatai, azért annyira zavaró, mert szembesít valamivel, ami ugyan bennünk van, de mégsem mi irányítjuk. Ezáltal leleplezi azt az illúziót, hogy urai lennénk saját magunknak. Ugyanakkor persze, megoldást is kínál: a bennünk működő hatások megismerését, uralmunk alá hajtását - csak ez fáradtságosnak és hosszadalmasnak tűnik az instant kávé, a gyorsbüfék és az instant intimitás korszakában. A neoanalitikus pszichológiai iskola ehhez hozzá teszi az animus és anima fogalmát, vagyis atudattalan ellentétes lélekképét. Elfojtásaink, elrejtett vágyaink ellentétes nemű leképeződéséhez kell, hogy hasonló legyen az a bizonyos igazi.
Mit akar a nő?
Pénzt, intelligenciát, kedvességet - vagy éppen kiváló génállományt? Ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ azok a kutatók, akik azt vizsgálták, hogy milyen tulajdonságokat részesítettek előnyben a nők a párválasztás során.
Az amerikai Cornell Egyetem egyik biológus kutatója amerikai nagyvárosi újságokban nők által feladott párkereső hirdetések szövegét tanulmányozta. Hogy jön a biológus a házassági hirdetésekhez, kérdezhetnénk. Látni fogjuk, hogyan.
A biológus szerint olyan madarak, amelyek zsúfolt környezetben élnek, ahol nem könnyű a megélhetéshez és az utódneveléshez szükséges forrásokhoz hozzájutni, feltétlenül előnyben részesítik azokat a hímeket, amelyek erejükkel és egyéb tulajdonságaikkal biztosítani tudják a szaporodáshoz szükséges feltételeket. Huszonhárom nagyváros több ezer hirdetését tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a sűrűn lakott, drága metropoliszokban élő nők és a madarak párválasztási törekvései nem nagyon különböznek. Kijelentése teljességgel nélkülözi a humort. Ezeken a helyeken a hirdetésekben egyértelműen megjelent az igény olyan férfiakra, akik megfelelő társadalmi helyzetükkel és anyagi színvonalukkal biztosítani tudják a megélhetést. Úgy tűnik, hogy a férfiak által biztosított komfort fontosabb volt a nők számára mint a kapcsolat érzelmi vagy intellektuális oldala.
A közepes és kisebb városok hirdetéseiben azonban az ellenkezőjét tapasztalta: az itt hirdető nők nagyobb hangsúlyt helyeztek a kapcsolat érzelmi vonatkozásaira és a leendő partner személyes tulajdonságaira. A kutató ezt a párválasztási stratégiák rugalmasságával magyarázza, amellyel az emberek alkalmazkodni tudnak az eltérő földrajzi-gazdasági feltételekhez. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan nem foglalkozott azokkal a családi és társadalmi hatásokkal, amelyek a párt kereső nők szemléletét, értéksorrendjeit kialakították - és nem terjedt ki a nők azon széles körére, akik nem hirdetések útján találják meg párjukat.
Hormonok és hűtlenség
Hogy még mélyebbre merüljünk a biológiába, nézzünk egy másik vizsgálatot, amely, rövidre fogva, azt fedezi fel, hogy a fiatal nők a peteérés időpontjában - amikor tehát fogékonyak - a szokásosnál hatvan-nyolcvan százalékkal gyakrabban álmodoznak más férfiakról, mint jelenlegi partnerükről. A vizsgálat során kérdőíveket használtak és valamilyen eszközzel ellenőrizték a peteérés tényleges időpontját. A fogékonyságot biztosító hormonszint növekedés a szexuális vágyat nem fokozta. Az idegen partnerről való álmodozást úgy értelmezik, hogy ebben a biológiailag fontos időszakban egy ősi párkereső törekvés jelenik meg - ami esélyt adhat egy, a meglévőnél genetikailag jobb adottságú partner megszerzésére.
Külön vizsgálták, hogy a férfiak hogyan reagálnak a peteérésre és azt találták, hogy ezen időszakban fokozott figyelmet fordítottak partnernőjükre telefonok, vagy több személyes kontaktus és apró kedvességek formájában. Feltételezik, hogy valamilyen illat lehet a termékeny időpont jelzése. Más megfigyelések arra utalnak, hogy ebben az időpontban a fiatal nők előszeretettel viselnek a test nagyobb felületét szabadon hagyó ruházatot.
Hát így a biológusok. A pszichoanalitikus meg csak hümmög és arra gondol, vajon miért haragszanak annyira az emberek, ha nemes eszméik hátterében tudattalan fantáziák hatását mutatja ki - és miért tűrik derűsen, ha biológusok ilyen mértékben eltekintenek bonyolult lelki életétől és viselkedését egybevetik az állatokéval? Egyben azonban egyetértenek: mindig van valami rejtett összhang és megérzés a háttérben. Ez a nemek közötti összhang és egymás felé való érdeklődés.
forrás: Harmonet
