Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megtalálták a tavaszi madárdal beindítóját

Érdekességek2021. április 07.

A skóciai Edinburgh-hoz közeli Roslin Intézet valamint a japán Nagoja Egyetem kutatócsoportjai felfedezték, hogyan hat az évszakok váltakozása a madarak agyának egy részére - tudósított a BBC. Kiderült, hogy az agyalapi mirigyhez közeli sejtek tavasszal egy hormont választanak ki, így a madár gyakrabban kezd énekelni, hogy magához vonzza jövendőbeli párját.  

"Eddig is tudtuk, hogy az agy mely részére van hatással az évszakok váltakozása, de azt nem, hogy pontosan mi is történik ott" - magyarázza Peter Sharp, a Roslin Intézet kutatója. "Most sikerült azonosítani a tavasszal lejátszódó agyi folyamat fő jellemzőit".

A kutatók egy vadonatúj technológiát alkalmazva, egy "genomcsip" segítségével a japán fürj 28 ezer génjét vizsgálták át. A madarakat ezt megelőzően a hosszabb-rövidebb nappaloknak megfelelően különböző ideig világították meg. Kiderült, hogy az agy felületén elhelyezkedő sejtek génjei bekapcsolódtak, mihelyst több fény érte a madarakat, és elkezdték kiválasztani a pajzsmirigyserkentő hormont (TSH).

A TSH-t eddig csak a növekedéssel és az anyagcserével hozták összefüggésbe. Most a kutatók felfedezték, hogy közvetetten eléri, hogy az agyalapi mirigy nemi hormonokat, gonadotropinokat bocsásson ki. Ezek pedig végezetül megnagyobbítják a madár heréit, ami azt eredményezi, hogy az belekezd párcsalogató énekébe.



forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).

Gyógyszerformák - Oldatok, szirupok, tinktúrák

2026. október 09.

A hétköznapi életben is gyakran elõfordul, hogy egy anyagot elegyítünk valamilyen folyadékkal. Ha az elegyítés, rázás vagy keverés után a két anyag nem válik el egymástól, oldatról beszélünk. Folyadékban oldhatunk szilárd, folyékony és gáznemû anyagot. A leggyakoribb, amikor szódavizet készítünk, ez a légnemû széndioxid oldása a vízben. Folyadék oldása folyadékban a szörpök készítése, és szilárd anyag oldása folyadékban, amikor cukrot teszünk a teánkba. 

Az oldás történhet fizikai és kémiai értelemben. Fizikai oldódás, ha a két anyag nem változtatja meg egymás szerkezetét. Például a tengervízben oldott só lepárolható, azaz fizikai oldódásról van szó. Kémiai az oldódás, ha a két anyag elegyítésekor egy új szerkezetû anyag jön létre.

A fizikai oldódás mindig visszafordítható. A befõttekben oldott szalicil a hõmérséklet- változás hatására bizonyos idõ után nagyon szép kristályok formájában kiválik. Hasonlóan van ez a gyógyszeres oldatokkal is. Éppen ezért meghatározott hõmérsékleten és csak a megadott ideig tarthatók el, illetve használhatók fel.

A gyógyszeres oldatok hatóanyagai gyakran keserûek, rossz, kellemetlen ízûek. Ilyenkor a bevétel megkönnyítésére különbözõ édes, cukros ízesítést alkalmazunk. A bevételre szánt vízzel, gyógyszeres oldattal vagy gyümölcslével készült tömény cukoroldatokat szirupoknak nevezzük. A cukor- és szesztartalmú vizes oldatokat elixíreknek nevezzük. A szirupok cukortartalmuk miatt romlékonyak, hajlamosak penészedésre, gombásodásra. A gyógyszeres szirupok hûvös helyen, többnyire fénytõl védve tartandók és szigorúan csak a megadott ideig használhatók fel. A szirupokat és az elixíreket cukortartalmuk miatt cukorbetegek nem kaphatják.

Panaszok epemûtét után?

2026. október 09.

Emésztõszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: "Megmûtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok." Máskor meg: "Évekig jól voltam, most meg kiújultak a panaszaim. Hogy is van ez?
Ha egy betegnél jellegzetes, jobb oldali felhasi fájdalmak, görcsök jelentkeznek, és a hasi ultrahangvizsgálat is epeköve(ke)t igazol, az orvos diadalmasan kinyilvánítja: megtaláltuk a betegségét! A sebész elvégzi az amúgy pár napos bennfekvéssel járó hastükrözéses (laparoszkópiás) epemûtétet, és ezzel lezárják az ügyet. Pedig az esetek jelentõs részében a mûtét nem oldja meg a problémát. Továbbra is panaszok jelentkeznek, melyeket összefoglalóan "epemûtét utáni tünetegyüttesnek" (latinul le sem merem írni a nevét) neveznek.

Mi lehet ennek a hátterében?

Hogy ezt megértsük, induljunk ki az epehólyag feladatából: az epe tárolásáért és annak a bélbe való juttatásáért felel, ahol elvégzi az emésztési feladatait. Maga az epe a májban termelõdik, és az ott lévõ epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, ám az epeváladékra továbbra is feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha megváltozik az összetétele (anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások stb. miatt), úgy kövek keletkeznek, elsõsorban az epehólyagban, de nemritkán az epeutakban is.

Sajnos az utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang-, vagy más képalkotó vizsgálattal. Epemûtétet (az epehólyag eltávolítását) követõen pedig az epeürülés közvetlenül az epevezetéken keresztül történik a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad.