Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyar népszokások, hiedelmek karácsonykor

Érdekességek2025. december 24.

A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok.   

December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak és a karácsonyi vacsorát az éjféli mise után fogyasztották el. A háziasszony mindent előre kikészített, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztania. A család együtt imádkozott és elsőként mézbe mártott fokhagymát, diót ettek. A fokhagymának gonoszűző szerepet tulajdonítottak. Az alma is elmaradhatatlan volt a karácsonyi asztalon, egy almát annyi felé vágtak, ahány tagja volt a családnak és együtt elfogyasztották a család összetartását erősítve. A szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a család egészségét biztosították. A néphit szerint, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos gubát, halat esznek, akkor a következő évben bőségben lesz részük. A családtagoknak mindenből kellett enni, inni. Szokás volt a család halottainak is megteríteni és minden ételből egy keveset tányérra tettek. Karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz betegséget, bajt jósolt. A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad. 

Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.


Karácsony napján szokás volt házról-házra járni családostul, ilyenkor a harag is megszűnt, mert bocsánatot kértek és megbocsátottak egymásnak az emberek. A szeretet ünnepét a család békességben töltötte együtt.

A legismertebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés. Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal járnak házról házra. Szent énekekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. 
 
A tűznek is fontos szerepe volt karácsony éjjelén. A születő fényt jelképezték az égő gyertyák, amit házasságvarázslásoknál is használtak. Az eladósorban lévő lányoknak olyan gyertya fénye mellett kellett öltözködni az éjjeli misére, amelyik már égett egy lakodalmon. A gonosz szellemeket, boszorkányokat különböző zajkeltő eszközökkel űzték el ezen az éjszakán. Advent négy vasárnapján az adventi koszorú gyertyái égtek, hétről hétre eggyel több. Az adventi koszorút fűzfaágakból készítették és a körkereszt szimbólumot is megjelenítették. A körkereszt ősi védelmi szimbólum. A kör az „Anyaisten formája”, a kereszt a „Fiúisten” jele, melynek közepe a megnyilvánult világot, az ember jelképezi. Az alaposztás a világ tér-idő szerkezetének megidézője. A kör középpontja hatalmas energiákat tartalmaz. A világ közepét szimbolizálja. Itt lép be Isten a világba. 

A karácsonyi életfa, termőág a karácsonyfa elődje. A megújuló természetet jelképezi. Rozmaring-, nyárfa és kökényágakat kötöttek össze és lefelé a mestergerendára vagy a szobasarokba függesztették fel. Dióval, piros almával, mézeskaláccsal díszítették. Vízkeresztig hagyták a szobába. A karácsonyfa állítás német eredetű szokás az 1920-as évektől terjedt el Magyarországon. A karácsonyi ajándékozás új szokás, régen a karácsonyfa és a rajta lévő édességek jelentették az ajándékot. 
 
December 25-én karácsony első napján munkatilalom volt, csak a legszükségesebb munkákat csinálták meg. Ezen a napon nem főztek, a maradékot ették meg. Egyes helyeken még a hamut és a szemetet sem vitték ki a házból, mert úgy gondolták, hogy a szerencsét vinnék ki a házból.  Tilos volt e napon a kölcsönkérés és a kölcsönadás is. 
 
A regölés december 26. és Újév közötti időszakban történt. Férfiak járták a falut, akik termékenységvarázsló énekeket adtak elő.  Köszöntötték a háziakat és a lányos házaknál, újdonsült házasoknál „párokat összevarázsló” énekeket is mondtak. A csodaszarvasról is énekeltek, aki égitesteket hordoz, szarvain pedig gyúlatlanul égő gyertyákat tart. A regös a régi magyarok varázslóinak egyik elnevezése lehetett. A regösök kifordított báránybőr kucsmát és bundát viseltek. 

December 27-én, János napjához kapcsolódott a borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg ember és állatot gyógyítottak vele. 

December 28-án  aprószentek napján élt a vesszőzés szokása. A vesszőzéshez általában fűzfaágat, korbácst használtak. Óvatosan megcsapkodták a lányokat, asszonyokat, gyermekeket, hogy egészségesek maradjanak.

Némethné  Wéber Gabriella

(Forrás: Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások)
 

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.