Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magány vagy egyedüllét?

Érdekességek2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.

Magányos fiatalok 

A fiatalok magányának gyakran az az oka, hogy nem szeretik az embereket, és nem tudnak bízni bennük. A harminc körüli, egyedül élő fiatalok vannak talán a legjobban kiszolgáltatva a magánynak. Ez az az élekor, amikor azt várják az embertől, hogy megházasodjon, családot alapítson. Akármelyik nemhez tartozzon az illető, ha még nem nős vagy férjezett, folyton figyelmeztetni fogják rá, mert különös, nem normális dolognak tartják egyedül élni ebben a szabályok, és elvárások szerint élő társadalomban.

Azonban ez az az életkor, amikor már az ismerkedések helye is leszűkült, és ha a baráti körben, vagy munkahelyen nem sikerül párt találni, az esélyek nagyot zuhannak. Maradnak még a társkereső hirdetések, vagy az internetes párkereső oldalak. Azonban nem mindenki akar ilyen fórumokhoz fordulni. 

Sokszor a szingli lét így nem minden esetben dalolva, és önként vállalt életforma lesz. 

Magányos középkorúak 

Rengeteg ember csalódik rosszul sikerült házasságában. Sokan közülük mégsem bontják fel, annak ellenére, hogy boldogtalan, van hogy csak félelemből. Mások házasságon kívül viszonyt kezdenek, megint mások szétköltöznek, esetleg el is válnak. És vannak, akik 35 éves kor után megözvegyülnek. Ezekben az esetekben a magány, állandóan jelen van. Vannak, akik rengeteg új dolgot próbálnak felfedezni, hogy újból élvezni tudják az életet. Azonban jóval többen vannak azok, akik inkább a gyógyszereket, vagy a tartós egyedüllétet választják. 

Magány és egyedüllét 

A magányosság és az egyedüllét két teljesen különböző dolog, bár sokan nem tudnak különbséget tenni köztük. Pedig az egyedüllétnek szépsége, méltósága, pozitivitása van; a magány viszont szegényes, negatív, sötét és lehangoló. A magány elől mindenki menekül. Ennek különböző módjai vannak; elvegyülni a tömegben, barátokat gyűjteni, családot alapítani. A tömeg alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ember el tudja felejteni a magányát. 

A magányosság egy hiány. Valami hiányzik, egy űrt be kell tölteni, ám ahogy az ember öregszik, az űr is egyre mélyül. Az emberek annyira félnek attól, hogy önmagukban legyenek, hogy szinte bármit kitalálnak, csak hogy ezt elkerülhessék. Mindenféle tevékenységeket végeznek, csak nehogy egyedül maradjak, mert az nagyon félelmetes. És a társadalom egyetért abban, hogy az embernek magában maradni a legszörnyűbb élmény az életben. Azonban itt van az ördögi kör, mert semmilyen kapcsolat, amely félelemből, a magánytól való félelemből fakad, nem válthatja valóra a hozzá fűzött reményeket, és nem hozhat beteljesülést. Halálra van ítélve. 

Azok, akik megismerték az igazi egyedüllétet, azt mondják, nincs annál békésebb, örömtelibb állapot. (gondoljunk csak a híres filozófusokra, tanítókra) 

Ez az óriási különbség a magány és az egyedüllét között.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A táltos meg a sámán, az ősi magyar hitvilág főhősei

2024. május 18.

A táltosok és a sámánok különleges szerepet játszottak az ősmagyar közösségek életében. Ők voltak azok, akik közvetítettek az emberek és a természetfeletti világ között. Gyakran a gyógyításban és jóslásban voltak jártasak, rendszerint beavatási rituálékon mentek keresztül, hogy képességeiket és tudásukat fejlesszék, melyekben ősi rítusok, dallamok és gyógynövények segítették őket. A táltosok és sámánok élete szorosan összefonódott a természettel, tudásuk generációról generációra öröklődött.  

A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatásokból az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, nem a környező népektől átvett. A sámánisztikus világkép alkothatta a pogány magyarság világfelfogásának az alapját. Ez a világfelfogás azonban nem volt teljesen homogén, mivel maga a pogány magyarság sem volt az. Az egykori világkép aztán egyre inkább alkotórészeire hullott, mivel az azt összetartó erő, benne való hit megszűnt a kereszténység felvételével.

Azonban a sámánizmus nem volt vallásnak tekinthető, a szó teljes értelmében, mivel nem ismerte az Isten fogalmát és az ahhoz fűződő dolgokat.

Ki az a táltos?

A magyar folklórban a táltos sajátságos személye egyedi színfoltot képez. A boszorkányperek adataiból élesen kiütközik a különbség a közép-európai boszorkány és a magyar táltos között. Ezek az írásos emlékek megfelelő alapot nyújtanak a környező népek és az uráli rokonnépek hitvilágával való összehasonlításra.

A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá.

Táltosnak születni kell. A magyar táltos természetellenes születési jegyei, illetve feltételei: ujjhiány, ujjtöblet, foggal születés, azaz fölös csont (akinek nincs fölös csontja, az nem lehet sámán), nagy erő, mindjárt születéskor emberré válás. Gyermekkorában a közönséges gyermekektől eltérő módon viselkedik, emberkerülő, nyugtalan stb. Később ezek a tünetek tovább fokozódnak, látomásai lesznek. A táltosra jellemzők a huzamos alvás, látomások, a pénz meglátása a földben, a regölés, éneklés.

A primitív vallások alapelemei fellelhetők a legtöbb vallásban. A primitív társadalomban, így a szibériai népeknél is megtalálhatjuk azt, amit közösségi mágiának nevezhetnénk, azaz azt a varázslatot, amelyet az egész közösség érdekében végeznek. Mindenütt, ahol a közjó érdekében végzett ilyenfajta szertartással találkozunk, nyílvánvaló, hogy a mágikus cselekményt gyakorló személy nem magánszemély többé, hanem bizonyos fokon közfunkcionáriussá válik.

A magyar táltos viszont szabályosan menekül a társadalom elől, sőt a társadalom maga is kitaszítja. A táltosok a településektől távol éltek, vagy vándoroltak.

A táltos-történetekből levezetve, az eredeti táltos totemisztikus perszonifikáció, míg a sámán csak a lélek, szellem tartózkodási helye, azaz csak közvetítő az istenek és az emberek között. A táltos élő fétis. A táltosnak sajátos volt a tápláléka, tejen, másodsorban tojáson élt. A tej a varázsjegyek közül az egyik legfontosabb, mágikus felnagyításban mindenféle táplálékot jelent. A táltost a Földanya fia, szükségképpen az anyatej táplálja. Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta golyó.

A fejlődés folyamán aztán a táltos "főpappá" válik. A táltos elnevezés, a feljegyzések szerint elválik a varázslótól, de sámánról még nincs szó. A Biblia körülírtan így sorolja fel a táltos, sámán neveit: "Ne találtassék teközötted aki az õ fiát vagy lányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngőstől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző." (5Móz. 18:10-11.) E kifejezések elemzésének eredménye: totemmágia a tűzugrálás (pogány házasságkötés), a jövendőmondás (a táltos meglátja a földben a kincset a jegymagyarázás (csillagjóslás). Ezzel szemben: az igéző, bűbájos ördöngös, titokfejtő (animista jós), halottidéző mind a sámán neve, tekintettel arra, hogy ezek a jelölések animista mágiát jelentenek. A varázsló megnevezés itt még a többi mellett van, csak később lesz gyűjtőfogalom, amikor összefogja mind a totemista mind az animista elnevezéseket.

Kajacsere – Alacsony GI-vel rendelkező élelmiszer-alternatívák

2024. május 18.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk hasznos alternatívákat, amelyek alacsony glykaemiás indexük (GI) miatt kiváló választások lehetnek az egészségünkre káros hatású, magas GI-jű élelmiszerekkel szemben, amiket ezért érdemes lenne lecserélni.

A glykaemiás index (GI) fontos számérték az azonos csoportból származó élelmiszerek összehasonlításához és a jó választáshoz.

Fehér cukor helyett akácméz

A cukornak, legyen az bármelyik fajtája, magas a glykaemiás indexe (70). A méz, különösen az akácméz jó alternatívája lehet, mivel az alacsony GI-vel rendelkező fruktózban gazdagabb. Mértékkel kell azonban fogyasztani, mert nagy mennyiségben a fruktóz káros lehet. Napi 50 g fruktóz felett olyan negatív hatásai jelentkezhetnek, mint pl. a máj és a vér zsírtartalmának növekedése. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, csaknem fél üveg mézet kellene elfogyasztani, ami azért bizonyos mozgási szabadságot hagy a fogyasztásában.

Inkább házi sütemény, mint péksütemény

Eltekintve bizonyos, divatos süteménykészítési tendenciáktól, amelyek alacsony GI-recepteken alapulnak, a sütemények többsége fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz. Ha ilyet fogyasztunk délutánonként, garantáltan megugrik a vércukorszintünk. Ideális esetben csak olyan házi süteményeket, édes tésztákat fogyasszunk, melyek teljes kiőrlésű lisztből (tönköly, rozs, hajdina stb.), alacsony GI-tartalmú cukrokkal (akácméz, kókuszcukor, agávészirup) készülnek. Adhatunk hozzájuk olajos magvakat (chia-, tök-, napraforgómag stb.) és szezonális gyümölcsöket.

Zabpehely más reggeli gabonapelyhek helyett

A megfelelő reggeli gabonapelyhek kiválasztásánál nem csak a cukortartalom számít. A termék gyártási folyamata is fontos: a puffasztott vagy a zúzott és grillezett (kukoricapehely-típusú) gabonafélék GI-je magas, megközelíti a 85-öt. Azok a pelyhek viszont, amelyek csak lapított és párolt gabonafélék, jó alternatívát jelentenek. Különösen ajánlottak a zabból készült változatok, amelyek vízben oldható rosttartalma magas, és lassítják az emésztést.

Fehér kenyér helyett kovászos kenyér

A kenyerek GI-je jelentősen eltér a liszt fajtájától és az előállítás módjától függően. Ez a skála a teljes kiőrlésű lisztből készült és a kovászos kenyér 40 GI-től, a fehér szendvicskenyér 75, a komplett kenyér 65, a fehér kenyér 70 GI-jéig terjedhet. A lényeg az, hogy minél inkább teljes kiőrlésű a liszt, vagy minél hosszabb a kovászos erjesztés, annál alacsonyabb lesz a GI. A fehér liszttel és adalékanyagokkal gyorsan elkészíthető ipari kenyereket ebből a szempontból tanácsos kerülni.

Párkapcsolat - áldozat vagy anyaszerepet játszol?

2024. május 17.

Hogyan tudunk véget vetni a válások növekedésének és a boldogtalan kapcsolatok gyarapodásának? A válasz egyszerű: mi nők érzékeljük az újfajta energiákat, és ezek nálunk tudatosodnak először.  

Először nézzünk meg két szerepet, amit leginkább játszani szoktunk kapcsolatainkban.

Amit mi nők szeretünk „elkövetni”, az az, hogy párunkat a második gyermekünkként kezeljük, anyja helyett anyja próbálunk lenni. Hányszor hallom nőktől: „Nekem 2 gyerekem van, a gyerek meg a férjem.” Sajnos így is kezelik a párjukat. Gyermekként. Ilyenkor mindent megcsinálunk helyette, nem merünk rábízni feladatokat, mert azt gondoljuk, csak mi tudjuk azt elvégezni, ő úgysem képes jól megcsinálni. Emlékeztetjük, hogy jól öltözzön fel, mert hideg van és megfázik, hogy ne felejtsen el tejet önteni a kávéjába, merthogy úgy szereti, ha pedig azt mondja, hogy nem éhes, visszakérdezünk még legalább háromszor, hogy „biztos?”.

Másik kedvenc játszmánk az áldozatszerep. A kapcsolat elején még esetleg hagyjuk, hogy párunk főzzön, elmosogasson, kivigye a szemetet stb. Később viszont átvesszük tőle ezeket a munkákat, azzal a felkiáltással, hogy: „Hagyd csak, majd én megcsinálom!”. Aztán egy idő múlva elkezdünk panaszkodni, hogy párunk lusta lett, nem segít semmit a háztartásban, és mindent nekünk kell csinálni. Ha felfedezted magadon ezeket a „tüneteket”, akkor valószínűleg egy áldozatszereppel azonosulsz, amit valakitől át is vehettél a családi rendszeredből. Az állandóan panaszkodó, magukat sajnáltató hölgyek többsége ebben „szenved”.