Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magány vagy egyedüllét?

Érdekességek2024. április 13.

Az élet: magány. Ha az ember magányossága miatt szenved, annak az az oka, hogy nem ismeri önmagát, mert nem érti az élet igazi struktúráját. Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan. A magányosság és az egyedüllét azonban két teljesen különböző dolog.  

„Egyedül születünk, egyedül élünk, és egyedül halunk meg..."

Általában, aki a magányosságtól szenved, az olyasvalami hiányától szenved, amit nem saját magában keresett. Sokan azért vágynak társra, hogy megértésre találjanak, amit nem képesek megadni önmaguknak. Ahhoz, hogy egyedül tudjunk maradni önmagunkkal, hogy elfogadjuk magunkat, az önismeret által juthatunk el. Ha magunkat ismerjük, a világot ismerjük.

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.

A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól. Az emberi kapcsolatok segítenek saját értékeink megítélésében és abban, hogy életünk eseményeit megfelelően tudjuk kezelni, hogy összhangba hozzuk a tőlünk függetlenül létező külvilág hatásait belső érzéseinkkel.

A magány akkor következik be, amikor az ember nem tudja megítélni ezeket az értékeket, ami következménye annak, hogy nincs akivel megbeszélje, akitől megerősítést kaphatna. A kommunikáció azért játszik fontos szerepet a mindennapi kapcsolatokban, mert segítségével informálódhatunk folyamatosan arról, hogy mennyire fontos a személyünk a másik számára. 

A magány érzése a másik ember társasága, közelsége utáni vágyakozás miatt alakul ki. Azért van szükség a másik emberre, hogy megerősítsen minket önmagunk értékelésében és segítsen eligazodni a körülöttünk történő dolgokban, segítsen felismerni valódi jelentőségünket. Egyes személyeken könnyebben lehet úrrá a magány mint másokon, ilyenkor sok függ attól, hogy elég erős-e az illető személyisége, vannak-e lelki tartalékai, hogy megküzdjön a magánnyal. Számtalan oka lehet annak, hogy valaki magányosnak érezze magát. 

A legnagyobb kár, amit a magány okozhat, hogy egyes elfojtott szorongások elhatalmasodhatnak, és súlyos rombolást okoznak a személyiségben. Az embereknek szükségük van a szerelemre, a szeretetre. Ezek nélkül nem képesek normális, egészséges személyiségként leélni az életüket.

Magányos fiatalok 

A fiatalok magányának gyakran az az oka, hogy nem szeretik az embereket, és nem tudnak bízni bennük. A harminc körüli, egyedül élő fiatalok vannak talán a legjobban kiszolgáltatva a magánynak. Ez az az élekor, amikor azt várják az embertől, hogy megházasodjon, családot alapítson. Akármelyik nemhez tartozzon az illető, ha még nem nős vagy férjezett, folyton figyelmeztetni fogják rá, mert különös, nem normális dolognak tartják egyedül élni ebben a szabályok, és elvárások szerint élő társadalomban.

Azonban ez az az életkor, amikor már az ismerkedések helye is leszűkült, és ha a baráti körben, vagy munkahelyen nem sikerül párt találni, az esélyek nagyot zuhannak. Maradnak még a társkereső hirdetések, vagy az internetes párkereső oldalak. Azonban nem mindenki akar ilyen fórumokhoz fordulni. 

Sokszor a szingli lét így nem minden esetben dalolva, és önként vállalt életforma lesz. 

Magányos középkorúak 

Rengeteg ember csalódik rosszul sikerült házasságában. Sokan közülük mégsem bontják fel, annak ellenére, hogy boldogtalan, van hogy csak félelemből. Mások házasságon kívül viszonyt kezdenek, megint mások szétköltöznek, esetleg el is válnak. És vannak, akik 35 éves kor után megözvegyülnek. Ezekben az esetekben a magány, állandóan jelen van. Vannak, akik rengeteg új dolgot próbálnak felfedezni, hogy újból élvezni tudják az életet. Azonban jóval többen vannak azok, akik inkább a gyógyszereket, vagy a tartós egyedüllétet választják. 

Magány és egyedüllét 

A magányosság és az egyedüllét két teljesen különböző dolog, bár sokan nem tudnak különbséget tenni köztük. Pedig az egyedüllétnek szépsége, méltósága, pozitivitása van; a magány viszont szegényes, negatív, sötét és lehangoló. A magány elől mindenki menekül. Ennek különböző módjai vannak; elvegyülni a tömegben, barátokat gyűjteni, családot alapítani. A tömeg alapvetően azt a célt szolgálja, hogy az ember el tudja felejteni a magányát. 

A magányosság egy hiány. Valami hiányzik, egy űrt be kell tölteni, ám ahogy az ember öregszik, az űr is egyre mélyül. Az emberek annyira félnek attól, hogy önmagukban legyenek, hogy szinte bármit kitalálnak, csak hogy ezt elkerülhessék. Mindenféle tevékenységeket végeznek, csak nehogy egyedül maradjak, mert az nagyon félelmetes. És a társadalom egyetért abban, hogy az embernek magában maradni a legszörnyűbb élmény az életben. Azonban itt van az ördögi kör, mert semmilyen kapcsolat, amely félelemből, a magánytól való félelemből fakad, nem válthatja valóra a hozzá fűzött reményeket, és nem hozhat beteljesülést. Halálra van ítélve. 

Azok, akik megismerték az igazi egyedüllétet, azt mondják, nincs annál békésebb, örömtelibb állapot. (gondoljunk csak a híres filozófusokra, tanítókra) 

Ez az óriási különbség a magány és az egyedüllét között.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.