Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással

Érdekességek2021. november 23.

Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!  

Megújulás és karbonsemlegesség

A felelős erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy biztosítják a kivágott mennyiségű fa megfelelő utánpótlását, így nem csökken a faállomány, hanem megújul. Így a fa megújuló energiaforrásnak minősül az összes belőle készült tüzelőanyaggal együtt. Ráadásul a faanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légtérbe, mint amennyit a fa élete során megkötött, így tehát a fatüzelés karbon-, azaz szén-dioxid semleges is. Ha pedig felelős erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az újratelepítés után a facsemeték újra elkezdik felvenni a légkörben található szén-dioxidot.
A fenti képen látható folyamat az ideális körforgás. Ideális lehetne Magyarországon is, de van egy fő probléma. Hazánkban a fűtéshez vásárolt fa egy jelentős része nem legális forrásból származik. Ez két területen is gondot okoz. Az egyik, hogy a vásárlók sokszor esnek csalás és átverések áldozatává. A másik gond, hogy az ábrán látható körfolyamat megszakad. Ha a fa nem felelős erdőgazdálkodásból származik, akkor nem kerül sor az újra telepítésre és így sem megújulni nem tud az erdőállomány, sem a felszabadult szén-dioxid nem fog elnyelődni. A környezettudatosság első lépése, hogy mindig legális forrásból származó tűzifát vásárolunk!

Jó minőségű tüzelőanyag a szmog ellen

A tüzelőanyagok esetében két dologra kell figyelni, ha szeretnénk a szállópor koncentrációt csökkenteni a levegőben.

Egyrészt a fa fajtája, másrészt - ami a fontosabb - a nedvességtartalom.
 
A légszáraz tűzifa alkalmas fűtésre, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15-20% közötti. Ha ennél magasabb a víztartalom, akkor az jelentősen rontja a fűtőértéket. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a keletkező hőenergia egy jó része a fában található víz elforralására megy el. A keletkező korom növeli a szmogot (szállópor koncentráció) és károsítja a kéményt, valamint a fűtőberendezést is.
 
A fűtésre optimális fafajták a keményfák. Kiváló tüzelő a bükk, cser, gyertyán és a kőris. Magyarországon igen elterjedt az akác fűtésre való felhasználása, de érdemes tisztában lenni vele, hogy ennek a fűtőértéke alacsonyabb az előtte felsoroltakénál. Tehát a tűzifa árát nem csak abszolút értékben érdemes figyelni vásárláskor. Például 5-8%-kal olcsóbb áron vásárolni egy 15%-kal rosszabb fűtőértékkel rendelkező tűzifát, az 7%-os veszteséget jelent számunkra.
Korszerű fűtőberendezés nélkül nem megy
 
Mindenképp meg kell említeni, hogy hazánkban elavult, sok esetben több évtizedes fűtőberendezések hatékonysága messze elmarad egy korszerű kazánétól. Ráadásul csak magas károsanyag kibocsátással üzemeltethetőek. Habár a hatályban lévő szabályozás szerint 65%-os hatékonyság alatti fűtőberendezést már nem engedélyeznek, sajnos nagyon sok a még használatban lévő és 50%-ot sem elérő rendszer. Ez nem csak a környezetvédelem miatt elszomorító, hanem amiatt is, hogy ezáltal pont a rászorulóknak kerül jelentősen többe a fűtés, hiszen a hőeneregia jelentős része szó szerint füstbe megy.
 
Jó hír, hogy ma már az alacsonyabb árkategóriájú  vegyestüzelésű kazánok is 80%-os szezonális hatásfok körül dolgoznak, a faelgázosító és pelletkazánok ennél jóval többet is tudnak. Tovább növelhető a hatékonyság, ha a fűtési rendszert egy puffertartállyal egészítjük ki. Ezáltal tovább csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, a kibocsátott károsanayag tartalom és a fűtési költség. De időt is spórolunk, hiszen kevesebbszer kell a kazánt megrakni, ami további előnyként jelentkezik és növeli az életminőséget.
 
Fentiek alapján jól látszik, hogy a fatüzelés tud környezetbarát és megújuló valamint karbonsemleges fűtési módszer lenni, ha ellenőrzött forrásból származó, megfelelő minsőégű tüzelőanyagot vásárolunk és korszerű berendezéssel fűtünk. Így a fűtés tervezés és korszerűsítéskor valós alternatíva lehet a fatüzelés.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.