Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Környezetbarát és megújuló energia? Igen, felelős erdőgazdálkodással

Érdekességek2021. november 23.

Sokakban nem az a kép él a fatüzelésről, hogy környezetbarát fűtési mód lenne. Ezen nem is kell nagyon meglepődnünk az elavult fűtőrendszereknek és a nem megfelelő minőségű fűtőanyagoknak hála, leginkább mindenkinek a füstokádó kémények és a téli szmog jut eszébe, mintsem egy környezetbarát és megújuló, tiszta energiaforrás. Pedig, lehetne másképp is csinálni. Lássuk, hogyan!  

Megújulás és karbonsemlegesség

A felelős erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy biztosítják a kivágott mennyiségű fa megfelelő utánpótlását, így nem csökken a faállomány, hanem megújul. Így a fa megújuló energiaforrásnak minősül az összes belőle készült tüzelőanyaggal együtt. Ráadásul a faanyag elégetése során ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a légtérbe, mint amennyit a fa élete során megkötött, így tehát a fatüzelés karbon-, azaz szén-dioxid semleges is. Ha pedig felelős erdőgazdálkodásról beszélünk, akkor az újratelepítés után a facsemeték újra elkezdik felvenni a légkörben található szén-dioxidot.
A fenti képen látható folyamat az ideális körforgás. Ideális lehetne Magyarországon is, de van egy fő probléma. Hazánkban a fűtéshez vásárolt fa egy jelentős része nem legális forrásból származik. Ez két területen is gondot okoz. Az egyik, hogy a vásárlók sokszor esnek csalás és átverések áldozatává. A másik gond, hogy az ábrán látható körfolyamat megszakad. Ha a fa nem felelős erdőgazdálkodásból származik, akkor nem kerül sor az újra telepítésre és így sem megújulni nem tud az erdőállomány, sem a felszabadult szén-dioxid nem fog elnyelődni. A környezettudatosság első lépése, hogy mindig legális forrásból származó tűzifát vásárolunk!

Jó minőségű tüzelőanyag a szmog ellen

A tüzelőanyagok esetében két dologra kell figyelni, ha szeretnénk a szállópor koncentrációt csökkenteni a levegőben.

Egyrészt a fa fajtája, másrészt - ami a fontosabb - a nedvességtartalom.
 
A légszáraz tűzifa alkalmas fűtésre, ami azt jelenti, hogy a nedvességtartalma 15-20% közötti. Ha ennél magasabb a víztartalom, akkor az jelentősen rontja a fűtőértéket. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a keletkező hőenergia egy jó része a fában található víz elforralására megy el. A keletkező korom növeli a szmogot (szállópor koncentráció) és károsítja a kéményt, valamint a fűtőberendezést is.
 
A fűtésre optimális fafajták a keményfák. Kiváló tüzelő a bükk, cser, gyertyán és a kőris. Magyarországon igen elterjedt az akác fűtésre való felhasználása, de érdemes tisztában lenni vele, hogy ennek a fűtőértéke alacsonyabb az előtte felsoroltakénál. Tehát a tűzifa árát nem csak abszolút értékben érdemes figyelni vásárláskor. Például 5-8%-kal olcsóbb áron vásárolni egy 15%-kal rosszabb fűtőértékkel rendelkező tűzifát, az 7%-os veszteséget jelent számunkra.
Korszerű fűtőberendezés nélkül nem megy
 
Mindenképp meg kell említeni, hogy hazánkban elavult, sok esetben több évtizedes fűtőberendezések hatékonysága messze elmarad egy korszerű kazánétól. Ráadásul csak magas károsanyag kibocsátással üzemeltethetőek. Habár a hatályban lévő szabályozás szerint 65%-os hatékonyság alatti fűtőberendezést már nem engedélyeznek, sajnos nagyon sok a még használatban lévő és 50%-ot sem elérő rendszer. Ez nem csak a környezetvédelem miatt elszomorító, hanem amiatt is, hogy ezáltal pont a rászorulóknak kerül jelentősen többe a fűtés, hiszen a hőeneregia jelentős része szó szerint füstbe megy.
 
Jó hír, hogy ma már az alacsonyabb árkategóriájú  vegyestüzelésű kazánok is 80%-os szezonális hatásfok körül dolgoznak, a faelgázosító és pelletkazánok ennél jóval többet is tudnak. Tovább növelhető a hatékonyság, ha a fűtési rendszert egy puffertartállyal egészítjük ki. Ezáltal tovább csökkenthető a tüzelőanyag mennyisége, a kibocsátott károsanayag tartalom és a fűtési költség. De időt is spórolunk, hiszen kevesebbszer kell a kazánt megrakni, ami további előnyként jelentkezik és növeli az életminőséget.
 
Fentiek alapján jól látszik, hogy a fatüzelés tud környezetbarát és megújuló valamint karbonsemleges fűtési módszer lenni, ha ellenőrzött forrásból származó, megfelelő minsőégű tüzelőanyagot vásárolunk és korszerű berendezéssel fűtünk. Így a fűtés tervezés és korszerűsítéskor valós alternatíva lehet a fatüzelés.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.