Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Klimax - krízis vagy lehetőség

Érdekességek2018. március 09.

Lehet-e életközép-krízisről beszélni a nők esetében, miközben minden nő istennő, és az istennők köztudottan halhatatlanok? Erre nézve nem ad eligazítást a mitológia, bár néhány istennő egynémely cselekedete nyugodtan lehetne akár a klimaxnak is betudható. Sajnos a közöttünk élő "földi istennők" azonban biztosan nem mentesülnek az idő múlásától. Sőt, a férfiak sem. Ők viszont - bár nem tudják mi is történik velük - a feleségüket hibáztatják miatta.  

A 40-60 év közötti életkor jelentős változás mind a nők mind a férfiak életében. Végérvényesen tudomásul kell venni, hogy vége az ifjúságnak testi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt. Ebben az életkorban már elérkeztünk szakmai karrierünk csúcsára, további jelentősebb emelkedés – úgy hisszük – már nem várható. Létrehoztuk, felépítettük családi fészkünket, felneveltük gyermekeinket, akik lassacskán a saját lábukra állnak, és előbb utóbb kirepülnek. Egész életformánk megváltozik tehát. Végre nyugodtan élvezhetnénk sok-sok évi küszködésünk eredményét, – de ehelyett céltalannak, kiüresedettnek érezzük magunkat.

Ezt az állapotot nevezi a pszichológia élet-közép krízisnek. Hasonló ez a kamaszkor, a pubertás változásaihoz, hiszen testi, lelki, szociális változások egyaránt részt vesznek kialakulásában. Ha jól használjuk fel, és a magunk javára fordítjuk, a serdülőkorhoz hasonló mértékű érési folyamat, személyiségfejlődés lehet a számvetés következménye. Amennyire közismert azonban az úgynevezett kamaszkori válság, annyira ismeretlen az átlagember számára ez az élet-közép krízis. Számot kellene vetnünk eddig elért eredményekkel, új célokat kellene kitűznünk, új életformát kialakítanunk. De ahelyett, hogy erre ráébrednénk, egyszerűen csak rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, s ez szorongást, feszültséget vált ki.


A nőknél mindehhez hozzájárulnak a klimaxot kísérő testi panaszok. A menstruáció elmaradását megelőző és követő 1-2 év – népszerű nevén klimax – nehéz időszak a legtöbb nő életében. A havi vérzés elmaradása kétségbeejtően figyelmeztet a múló időre, arra, hogy fiatalságunk végérvényesen elmúlt. A kivörösödéssel, izzadással járó hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem a külvilág számára láthatóvá is teszik a változás korát, azt amit még magunk előtt is titkolni szeretnénk.

Vannak nők, akik egészen könnyedén, panasz- és tünetmentesen élik meg ezt az időszakot. Valószínűleg ők azok, akik teljes mértékben elfogadják önmagukat, s szembe tudnak nézni a múló idővel, és képesek átküzdeni magukat a menopauzát évszázadok óta kísérő negatív hozzáálláson. Másoknak – a többségnek – azonban sok problémát okoz a változás kora. Ők nap mint nap felteszik maguknak a kérdést: vajon elég vonzóak-e még, nőként tekintenek-e rájuk a férfiak.

Érdemes fontolóra venni azt a tényt, hogy míg az európai, észak-amerikai kultúrákban a nők 80-90%-a szenved a klimaxszal összefüggő panaszoktól, addig az azonos korú ázsiai és afrikai nőknél ez az arány nem haladja meg a 15-20%-ot. Vajon genetikai okok magyarázzák a különbséget? Nem valószínű, hiszen az Egyesült Államokban élő ázsiai és az afro-amerikai nők panaszai nem különböznek fehérbőrű társnőiktől. Felvethető az eltérő táplálkozás, és a több mozgás szerepe, a legvalószínűbb azonban az, hogy a hagyományos kultúrákban a nő rangja, társadalmi státusza a kor előrehaladtával növekszik, míg a civilizált országokban csökken. Az európai, észak-amerikai kultúrában a nők semmitől sem félnek jobban, mint az öregedéstől.

A férfiak sem félnek kevésbé az öregedéstől, mint a nők, és náluk is jelentkeznek a „változó kor” tünetei, amit a női menopauza mintájára andropauzának szoktak nevezni. Férfiaknál a változások a női klímaxhoz képest kevésbé határozottak, és jóval kevésbé körülírhatók, de – talán éppen ezért – igen jelentős szenvedést okoznak az „erősebb nem” képviselőinek. A nő ugyanis könnyebben azonosítja, és ha nem is örömmel, de tudomásul veszi a változás korát. Kapaszkodót és némi vigaszt jelent ugyanis számára, hogy tüneteiben szinte valamennyi nőtársával osztozik. Ezzel szemben a férfi a tünetek jelentkezésekor igen gyakran valamilyen súlyos, rejtett betegségtől szorong.

A férfi „változó korának” tüneteiért a nemi hormontermelés csökkenésén kívül voltaképpen az évek, évtizedek óta felhalmozott stressz a felelős, melyet a fent jellemzett élet-közép krízis jelentősen felerősít. Legjellemzőbb tünetei a nyugtalanság, ingerlékenység, álmatlanság, csökkenő koncentráló képesség, gyengülő memória. Ezekhez társul a szexuális vágy és a teljesítőképesség csökkenése, és az izomerő hanyatlása is. Mint mondtuk, a tüneteket nagyrészt a feszültség és szorongás váltja ki, azonban maguk a panaszok nagymértékben fokozzák a feszültséget és szorongást. Ezzel tehát egy önmagát gerjesztő, erősítő kóros kör alakul ki.

És mivel a férfiak többségének fogalma sincs arról, hogy egy természetes, szinte minden embert elérő érési krízisen esik át, nem értik rossz közérzetük okát. Természetes emberi tulajdonság, hogy megpróbálnak magyarázatot találni. S mivel a férfiak igen kevéssé hajlamosak befelé nézni, önmagukba tekinteni, külső felelőst, sőt bűnbakot keresnek. És hol máshol találnák meg, mint közvetlen környezetükben. S egyszerre idegesíteni kezdik őket feleségük évek-évtizedek óta elfogadott mindennapi szokásai, mozdulatai, szófordulatai, esetleg még hanghordozása is. Ezek az érzések – és nem csupán a középkorú férfi újdonságigénye, szexuális fellángolása (és főképpen nem a „gaz csábító”) – azok, amelyek romba dönthetik az évtizedek óta többé-kevésbé jól működő házasságokat, s amit a köznyelv nagyon kifejezően „kapuzárás előtti pániknak” nevez.

Az életközép-krízis különböző módon, különféle erősséggel, de minden embert elér. A személyiség belső válsága óhatatlanul megterheli a párkapcsolatot, házasságot is. Persze a különböző nőtípusoknál az életközép-krízis is különböző módon jelentkezik. Erről jövő heti cikkünkben írunk részletesen.

Addig is, Hölgyeim, ne féljetek tehát az öregedéstől! Fedezzétek fel, alkossátok újra önmagatokat. Találjátok meg igazi, belső értékeiteket, tűzzetek ki új célokat. Ha kihasználjátok és a magatok javára fordítjátok az élet-közép krízist, akkor nagy esélyetek van arra, hogy teljes testi és szellemi frissességben érjetek bölcs, idős (nem öreg!) emberekké. Az a nő, aki tudatosan és jövőorientáltan éli meg életének ezt a rendkívül fontos korszakát, nemcsak bölcs és erős, hanem szép is lesz.

A várható élettartam folyamatosan növekszik a fejlett társadalmakban. Nálunk, a középkorú generáció jelenleg várható átlagos életkora szerint az életközép-krízis idején még körülbelül annyi van hátra az életünkből, mint amennyi már eltelt belőle. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan éljük meg életünk második felét. Ahhoz, hogy életünknek ez a második fele értékes és élvezetes legyen magunknak kell megalkotni hozzá a programot, méghozzá éppen az életközép-krízis idején.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.