Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Káros-e többfelé figyelni? Multitaskingról őszintén

Érdekességek2018. július 15.

Azt mondják, a nők sajátja, de a férfiak is belecsúsznak, lehet, hogy ront a teljesítményen, de az is, hogy javít. Nézzük az igazságto arról, hogy mit okoz, ha egyszerre többfélét csnálsz!  

Ahogy a komputer is párhuzamosan több folyamatot vezérel, mi is egyidejűleg több külső impulzusra figyelünk, reagálunk. A multitasking egyesek szerint az emberi gondolkodás új forradalma, mások - épp ellenkezőleg - azt mondják, ezáltal kórosan túlterheltté válunk, és már semmire sem figyelünk igazán alaposan. Anyukám egyszerűbben így fogalmaz: Az eszed is ott legyen, ahol te vagy! Szerinte a multiasking nem felel meg ennek az alapelvnek.

A Psychologie Heute - német pszichológiai folyóirat - a témával kapcsolatos, részben ellentmondó álláspontokat mutat be. Elemzése szerint tipikus élethelyzet autóvezetés közben mobilozni, hallgatni a rádiót és még a mellettünk ülő partnerünkkel is szót váltani. Aztán a munkahelyünkön ugyanez folytatódik. Dolgozunk a számítógépen, ott is egyszerre több ablakban, szól a telefon, gyakran nem is egy, a kollégák kérdeznek valamit, közben belenézünk a levelezésünkbe, különféle témákban, rendszeresen bekukkantunk közösségi felületekre, követünk embereket Twitteren, Instagramon, Facebookozunk és így tovább. Este otthon szól a tévé, csörög a telefon, szörfözünk a neten - végkimerülésig. Tetszik, nem tetszik, ez a többé-kevésbé feltartóztathatatlan jelen, aminek a témával foglalkozó szakemberek már nevet is adtak: multitaskingnak hívják az új tevékenységi formát.


Mindig elérhetőnek lenni!

 A nap szinte minden percében érintkezni az információáradat legalább néhány ágával. A városi embernek szinte természetes kihívás. Csak ritkán, vagy egyáltalán nem gondolunk arra, hogy a minket párhuzamosan bombázó információforrások közel akkora pszichés megterhelést jelentenek, mint a repülőgépek pilótái számára a vibráló műszerfal, vagy a biztonsági mérnökök munkahelyén, az erőművek kapcsolótermeiben a felügyeletükre bízott több tucat képernyő. Csakhogy ezek a szakemberek alapos képzést kapnak a multitasking elsajátításához, bennünket, hétköznapi embereket azonban jószerivel felkészületlenül érnek az elmúlt évtizedben hihetetlenül felgyorsult információáradat újabb és újabb hullámai. A mai gyerekek részben már ebbe születtek, de a digitális bevándorlók számára még ismert az az időszak, amikor a maximum az volt, hogy könyvet olvasott, miközben ment a híradó, közben a háttérben beszélt a felesége és a gyerekei. A jelenség tehát nem annyira új, inkább az a sebesség gyorsul, ahogy a multitaasking mértéke növekszik.


Megváltoztatja a gondolkodást?

Napjainkban legalább kétféle alkalmazkodási modellt figyelhetünk meg, az egyik a felnőtteké, akiknek gondolkodási struktúrája, érzékelési rendszere már véglegessé vált, kialakult, amikorra találkoztak az információrobbanással. A mai gyerekek, mondjuk a tíz év alattiak, egyértelműen beleszülettek valami újba, aminek az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását és hosszú távú következményeit ma még csak tapogatja a kutatás is.

Generációk és szakadékok

 A tévé, a PC-k, okos eszközök, az e-mailek és az internet jegyében felnövő új nemzedéket Y, illetve Z generációnak nevezték el a társadalomtudósok. Ezek a fiatalok naponta 4-5 órát töltenek online, és átlagosan másfél percenként vesznek le valami új információt a világhálóról. Minden élethelyzetben telefonálnak, mellékesen tévéznek, -sőt egyre inkább a tévé helyét is átveszi a youtuberek videóadásainak fogyasztása - a fülükön a fejhallgató, miközben pizzát, vagy valami gyors kaját esznek. A médiafogyasztás annyira beépül a felnövekvő nemzedékek gondolkodásába, hogy bizonyíthatóan sokkal gyorsabb a mai gyerekek reakcióképessége, és kétségkívül elég jól megbirkóznak a különböző információk egyidejű feldolgozásával. Hogy ez hosszú távon pontosan mit jelent majd, érdeklődve találgatják a kutatók.

Felesleges emlékezet?

Az emberi gondolkodás témakörével foglalkozók szerint a multitasking abban az értelemben is hatással van ránk, hogy az emlékezet egy része feleslegessé válik, sokkal kevesebb dolgot kell a jövőben a fejünkben tartani, elég, ha tudjuk, hogy a webről honnan tudjuk a lehető leggyorsabban megszerezni a kívánt adatot, összefüggést. A webtechnológia ugyanis már ma is gyorsabb, mint az emberi agy, amennyiben az információ kibányászásáról van szó. Ha a digitális médiumok ily módon tehermentesítik az emberi emlékezetet, akkor a gondolkodási képességünk talán hatékonyabban használható föl az igazán fontos, kreatív folyamatokban. Javasoljá, hogy az iskolákban is érdemes lenne a tananyagot ehhez a modellhez alakítani, azonban az átállás nehéz, költséges és valójában senkinek nincs valódi bizonyítéka arra, hogy ha átállnak az miben lesz jobb, mintha a jelnlegi forma marad. 

... de mit csinál közben az agy? 

Az amerikai állami egészségügyi intézet, a NIH kutatói egyenesen azt állítják, hogy fölfedezték az emberi agyban azt a területet, amely a multitasking helyzetekben lép működésbe. Ilyen szituációk természetesen sokszor adódnak az életben, amikor az embernek összetett problémákat kell megoldani, és egyszerre több dologra kell figyelni. Ha csak egy témával foglalkozunk, akkor az agyunknak ez, az összetett feladatokat vezérlő területe pihen.
 

A tudatablak-elméle

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a valóságban a gondolkodási folyamatok sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Az emberi agy ugyanis meglehetősen konzervatív működési mechanizmussal dolgozik: létezik egy úgynevezett három másodperces tudatablak. Rendszeresen, három másodpercenként megvizsgálja az agyunk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete. De tulajdonképpen mindig csak egy dolgot észlelünk, és utána nagyon gyorsan a következőt. Az emberi agy ugyanis minden három másodperces kiértékeléskor az összes rendelkezésére álló eszközt igénybe veszi. Ez a hihetetlenül gyors kapcsolási sebesség kelti bennünk azt az illúziót, hogy egyszerre több mindennel tudunk foglalkozni. Valójában mindig eggyel, de ezekkel nagyon gyorsan végzünk.

Ennek a felismerésnek a fényében bírálják sokan a multitasking-elméletet, mondván egyfajta skizoid, hasadt gondolkodáshoz vezethet az az információs túlterhelés, amiben a napjaink egyre nagyobb része telik. Tudatunk ugyanis a minket ért információk egy részét nem tudja földolgozni, vagy felszínesen dolgozza föl, és elmarad az információk mélyebb bevésődése.

Nem jó, nem rossz - ez van

A multitasking témájával foglalkozók szerint, ami manapság ezen a területen történik, egy hosszú folyamat része. Ez a múlt században például abban nyilvánult meg, hogy az emberek a postakocsiból vonatra szálltak, és attól féltek, hogy az "őrült sebesség" az utasok idegeit felőrli. A középkor embere számára a színház és az opera megjelenése hozott ugyanolyan nagy változást, mint mondjuk a netezés a mai gyerekek számára. A múlt század hatvanas éveiben az autórádiótól féltették a közlekedés biztonságát, a XX. század elején pedig azt gondolták, hogy az emberi szem nem lesz képes követni azt a sebességet, amivel a vonatban ülő mellett elrohan a táj. Mindezeken ma már mosolygunk. 

Abban mindenesetre egyetértenek a multitasking jelenségét felmagasztalók és annak kockázatait taglalók egyaránt, hogy az új médiumokhoz való hozzájutás vagy hozzá nem jutás nagyobb különbségeket idéz majd elő az emberek között, mint önmagában a vagyoni vagy származási eltérések. Könnyen lehet, hogy akárcsak egy nemzedék elteltével a szakadás az információs áramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők között akkora lesz, mint manapság az írástudók és az analfabéták között.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.