Káros-e többfelé figyelni? Multitaskingról őszintén
Érdekességek2018. július 15.
Azt mondják, a nők sajátja, de a férfiak is belecsúsznak, lehet, hogy ront a teljesítményen, de az is, hogy javít. Nézzük az igazságto arról, hogy mit okoz, ha egyszerre többfélét csnálsz!
A Psychologie Heute - német pszichológiai folyóirat - a témával kapcsolatos, részben ellentmondó álláspontokat mutat be. Elemzése szerint tipikus élethelyzet autóvezetés közben mobilozni, hallgatni a rádiót és még a mellettünk ülő partnerünkkel is szót váltani. Aztán a munkahelyünkön ugyanez folytatódik. Dolgozunk a számítógépen, ott is egyszerre több ablakban, szól a telefon, gyakran nem is egy, a kollégák kérdeznek valamit, közben belenézünk a levelezésünkbe, különféle témákban, rendszeresen bekukkantunk közösségi felületekre, követünk embereket Twitteren, Instagramon, Facebookozunk és így tovább. Este otthon szól a tévé, csörög a telefon, szörfözünk a neten - végkimerülésig. Tetszik, nem tetszik, ez a többé-kevésbé feltartóztathatatlan jelen, aminek a témával foglalkozó szakemberek már nevet is adtak: multitaskingnak hívják az új tevékenységi formát.
Mindig elérhetőnek lenni!
Megváltoztatja a gondolkodást?
Napjainkban legalább kétféle alkalmazkodási modellt figyelhetünk meg, az egyik a felnőtteké, akiknek gondolkodási struktúrája, érzékelési rendszere már véglegessé vált, kialakult, amikorra találkoztak az információrobbanással. A mai gyerekek, mondjuk a tíz év alattiak, egyértelműen beleszülettek valami újba, aminek az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását és hosszú távú következményeit ma még csak tapogatja a kutatás is.
Generációk és szakadékok
Felesleges emlékezet?
Az emberi gondolkodás témakörével foglalkozók szerint a multitasking abban az értelemben is hatással van ránk, hogy az emlékezet egy része feleslegessé válik, sokkal kevesebb dolgot kell a jövőben a fejünkben tartani, elég, ha tudjuk, hogy a webről honnan tudjuk a lehető leggyorsabban megszerezni a kívánt adatot, összefüggést. A webtechnológia ugyanis már ma is gyorsabb, mint az emberi agy, amennyiben az információ kibányászásáról van szó. Ha a digitális médiumok ily módon tehermentesítik az emberi emlékezetet, akkor a gondolkodási képességünk talán hatékonyabban használható föl az igazán fontos, kreatív folyamatokban. Javasoljá, hogy az iskolákban is érdemes lenne a tananyagot ehhez a modellhez alakítani, azonban az átállás nehéz, költséges és valójában senkinek nincs valódi bizonyítéka arra, hogy ha átállnak az miben lesz jobb, mintha a jelnlegi forma marad.
... de mit csinál közben az agy?
A tudatablak-elméle
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a valóságban a gondolkodási folyamatok sosem egyidejűleg, hanem egymás után mennek végbe. Az emberi agy ugyanis meglehetősen konzervatív működési mechanizmussal dolgozik: létezik egy úgynevezett három másodperces tudatablak. Rendszeresen, három másodpercenként megvizsgálja az agyunk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján miként változott a környezete. De tulajdonképpen mindig csak egy dolgot észlelünk, és utána nagyon gyorsan a következőt. Az emberi agy ugyanis minden három másodperces kiértékeléskor az összes rendelkezésére álló eszközt igénybe veszi. Ez a hihetetlenül gyors kapcsolási sebesség kelti bennünk azt az illúziót, hogy egyszerre több mindennel tudunk foglalkozni. Valójában mindig eggyel, de ezekkel nagyon gyorsan végzünk.Ennek a felismerésnek a fényében bírálják sokan a multitasking-elméletet, mondván egyfajta skizoid, hasadt gondolkodáshoz vezethet az az információs túlterhelés, amiben a napjaink egyre nagyobb része telik. Tudatunk ugyanis a minket ért információk egy részét nem tudja földolgozni, vagy felszínesen dolgozza föl, és elmarad az információk mélyebb bevésődése.
Nem jó, nem rossz - ez van
A multitasking témájával foglalkozók szerint, ami manapság ezen a területen történik, egy hosszú folyamat része. Ez a múlt században például abban nyilvánult meg, hogy az emberek a postakocsiból vonatra szálltak, és attól féltek, hogy az "őrült sebesség" az utasok idegeit felőrli. A középkor embere számára a színház és az opera megjelenése hozott ugyanolyan nagy változást, mint mondjuk a netezés a mai gyerekek számára. A múlt század hatvanas éveiben az autórádiótól féltették a közlekedés biztonságát, a XX. század elején pedig azt gondolták, hogy az emberi szem nem lesz képes követni azt a sebességet, amivel a vonatban ülő mellett elrohan a táj. Mindezeken ma már mosolygunk.Abban mindenesetre egyetértenek a multitasking jelenségét felmagasztalók és annak kockázatait taglalók egyaránt, hogy az új médiumokhoz való hozzájutás vagy hozzá nem jutás nagyobb különbségeket idéz majd elő az emberek között, mint önmagában a vagyoni vagy származási eltérések. Könnyen lehet, hogy akárcsak egy nemzedék elteltével a szakadás az információs áramlásban úszni tudók és az ezzel a készséggel nem rendelkezők között akkora lesz, mint manapság az írástudók és az analfabéták között.
forrás: Harmonet
