Járj el a szűrővizsgálatokra! 40 felett évente kellene
Érdekességek2019. március 21.
A legfontosabb, amit önmagunkért tehetünk, hogy rendszeresen járunk szűrővizsgálatra!Szomorú statisztika: Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, az 5 éves túlélés aránya 15-17%. Dr. Gálffy Gabriella tüdőgyógyász, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az Onkológiai és járóbeteg Centrum vezetője számol be tapasztalatairól.
„A hazai statisztikákat tekintve évek óta évente 8-10.000 új tüdőrákos megbetegedés fordul elő, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. Arról nincs adat, hogy hány olyan beteg van, akik nem kerülnek diagnosztizálásra. Az elmúlt pár év adatai alapján a férfiak tüdőrákos megbetegedésének száma stagnál, vagy enyhén csökken, viszont megfigyelhető, hogy a nők körében némi emelkedés tapasztalható” – tudtuk meg Dr. Gálffy Gabriellától.
A tüdőrák kialakulásáért elsődlegesen a dohányzás a felelős, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is, de számos megbetegedést a környezeti ártalmak okoznak, valamint a genetikai hajlam. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, a munkahelyi ártalmak. A tüdőrák esetében a legfőbb rizikócsoportot a 50 év feletti korosztály jelenti, esetükben nagyon fontos lenne az évenkénti, rendszeres szűrővizsgálat. De 40 év felett mindenkinek javasolt évente részt vennie tüdőszűrésen, függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem. Évente egy alkalommal lehetőség van ingyenes tüdőszűrésre a tüdőgondozókban. Az utóbbi évek azt igazolták, hogy a tüdőrák szűrésére a mellkasröntgen felvételnél jóval érzékenyebb és pontosabb módszer az alacsony dózisú CT vizsgálattal való szűrés.
Magyarországon pár évvel ezelőtt indult el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szervezésében a HUNCHEST program, amely keretében az 50 év fölötti lakosoknál - dohányzástól függetlenül - végzik el a szűrővizsgálatot. Nemrégiben a lakossági szűrés kötelező volt, évenkénti szűrővizsgálatra – mellkasröntgenre – érkezett beutaló. Mivel a rendszer az igen elterjedt TBC megbetegedések visszaszorítása érdekében épült ki, és ezt a feladatát sikeresen ellátta, jelenleg már nem kötelező az évenkénti tüdőszűrés.
„Szűrésre járni – különösen a veszélyeztetett korcsoportban – mindenkinek egyéni érdeke és felelőssége, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni” – mondta el Dr. Gálffy Gabriella. Gyakran olyan betegek kerülnek diagnosztizálásra, akikről más betegségük miatt készült mellkasröntgen, s így derült fény a tüdőrákos megbetegedésre is. Gálffy doktornő hozzátette „A korai felismeréssel a tüdőrák operációval lényegesen jobb eséllyel gyógyítható, azonban sajnos az a jellemző, hogy a felismerés időpontjában a tüdőrákos esetek 55%-a előrehaladott stádiumú. A 2017-es adatok alapján az új betegek 27%-a volt operálható, 73%-a már sajnos nem volt műthető. A nem műthető esetekben személyre szabott gyógyszeres terápiára, kemoterápiára, sugárterápiára, célzott és immunterápiára, illetve ezek kombinációjára van lehetőség, amellyel azonban már csak az élettartam növelése érhető el, a teljes gyógyulás nem.”
A tüdőrák nagyon alattomos betegség, ugyanis a korai stádiumában tünetmentes és amikor a tünetek jelentkeznek, akkor általában már késő, azaz nincs lehetőség műtéti beavatkozásra. Ezért nagyon fontos, hogy ha állandósult köhögéssel, vagy egyéb légúti problémával találjuk szembe magunkat, minél előbb forduljunk orvoshoz. A háziorvos a panaszok megvizsgálását követően beutalót ad a területileg illetékes tüdőgondozóba – ezek Budapesten kerületenként, míg vidéken kisebb földrajzi egységenként helyezkednek el -, ahol mellkasröntgen felvétel készül. Ha a felvétel alapján felmerül a tüdőrák gyanúja, akkor a beteget két héten belül CT-vizsgálatra küldik, hogy a megbetegedésről pontosabb diagnózis születhessen. Ennek birtokában küldik tüdőgondozók a beteget kivizsgálásra a pulmonológiai osztályokra. A CT eredményét látva a szakemberek döntése alapján kerül sor a szövettani vizsgálathoz szükséges mintavételre – ez endoszkópos beavatkozást jelent vagy CT, illetve röntgen alatti biopsziát -, amely a szövettan birtokában pontosabb információt ad a szakembereknek a további kezelési lehetőségekről.
A diagnosztizált tüdőráknak 4 stádiuma van, amelyet a daganat nagysága, a nyirokcsomók érintettsége és az áttétek jelenléte alapján határoznak meg.
A tüdőráknak alapvetően kétféle nagy típusa létezik. A kissejtes tüdőrák, amely egy rendkívül agresszív rákfajta, a tünetek megjelenésekor már legtöbbször a szervezetben áttétet képzett. Jellemzően kemoterápiát vagy sugárkezelést javasolnak az orvosok, amelyekkel a beteg várható élettartama hosszabbítható, azonban sajnos, itt átlagban mindössze egy évről beszélhetünk. Kezelés nélkül a túlélési esély azonban mindössze néhány hónap.
A tüdőrák másik típusa a nem kissejtes tüdőrák. Itt több altípus létezik, de fontos megkülönböztetni két fő altípusát, mert ez meghatározza az elérhető kezelések fajtáját: a mirigyhám daganat esetében lehetséges személyre szabott terápiát kínálni a betegnek, attól függően, hogy a daganatban milyen génmutációt találnak a molekuláris elemzés során. A jelenleg ismert 4-5 génmutációra már elérhetőek olyan gyógyszerek, melyekkel a személyre szabott kezelés megvalósítható.
Egy következő lehetőség az immunterápia, amely a szervezet saját immunrendszerét aktivizálja a daganatsejt legyőzése érdekében, s végül kemoterápiát vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak mirigyhám rák esetében, illetve a fent említett kezelések kombinációit. A nem kissejtes tüdőrák másik fő altípusa a laphám daganat, amelyre jelenleg még nem létezik célzott terápia, a lehetséges terápiás eszközök az immunterápia, a kemoterápia vagy a sugárkezelés, illetve ezek kombinációi. A megfelelően összeállított terápia segítségével a nem kissejtes tüdőrák esetén a túlélés akár években mérhető. Tüdőrák megbetegedés esetén azonban a teljes gyógyulást – amelyet a műtétet követő 5 év múlva lehet biztonsággal kijelenteni – csak az operáció hozhat.
„A tüdő nem képes megtisztulni a belélegzett karcinogén – azaz rákkeltő - szennyezőanyagoktól, így azok is fokozottan veszélyeztetettek, akik régebben dohányoztak, de már évekkel ezelőtt leszoktak. A tüdőrák ugyanis lassan alakul ki, alattomosan zajlik, akár a dohányzás abbahagyása után 5-10 év elteltével jelentkeznek a tünetek – éppen ezért a gyógyulási esélyek szempontjából semmi nem pótolhatja a korai felismerést és a rendszeres tüdőszűrést” – mondta Dr. Gálffy Gabriella.
forrás: Harmonet
