Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inkontinencia - betegség, ami a férfiakat és nőként egyformán érinti

Érdekességek2021. április 20.

Az utóbbi másfél esztendőben hajlamosak voltunk csak a covid-19 egészségügyi vonatkozásaira koncentrálni, pedig sajnos a többi, civilizációs betegségnek nevezett probléma sem szorult háttérbe, sőt. A modern kor és a megváltozott életmód az emberi testre komoly fizikai és pszichés stresszt ró, aminek következtében egyre szélesebb körben jelennek meg az alapbetegségek.  

Ezek az ártalmak pedig méginkább elősegítik a vírus szervezetre gyakorolt negatív hatásait, hiszen alapjában gyengítik le az immunrendszert és az ellenállóképességünket. Az ilyen civilizációs betegségek közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy inzulin rezisztencia, a pánikbetegség és egyéb pszichés szorongások, de az szív-érrendszeri panaszok is. A stressz minden szervrendszerünkre hat, így gondot okozhat az endokrin rendszerben és a hormonális szabályozásban éppúgy, mint a kiválasztó rendszerünkben vagy a nemi működésekben.

Az inkontinencia nem válogat

Az inkontinencia vagyis a vizelet visszatartás zavara, képtelensége a férfiakat és nőket egyaránt érintheti, ráadásul manapság már korosztálytól függetlenül. Tehát nem tekinthető egyértelműen időskori betegségnek, bár bizonyos fajtája a szervezet öregedésével áll kapcsolatban. A vizelettartási zavarok mértéke lehet enyhe, középsúlyos és súlyos is, így a kezelési módok és lehetőségek is változóak. Alapvető fontosságú, hogy, akinek van inkontinenciás epizódja, az utánajárjon, milyen ok is húzódhat meg a háttérben. Az inkontinencia ugyanis önmagában nem a betegség, hanem annak tünete vagy okozata.

Az ember kiválasztási szervrendszerének tagjai a húgy- és ivarszervek és a vesék. A vesék végzik el a vér szűrését, amiből kiválasztják a nem kellő, illetve méreganyagokat Ebből lesz a szűrlet és a vizelet, ami a vesemedencéből a vesevezetékeken át a húgyvezetékbekerül, majd az izmos falú húgyhólyagba, vgül a húgycsövön távozik. A hólyag és a húgycső között egy kis záróizom felel azért, hogy a vizelet ürítése akaratlagos és kontrollálható legyen. Ha a kiválasztó rendszerünk tagjai valamiért diszfunkcionálisan működnek, akkor inkontinencia léphet fel.

Ezek állhatnak a probléma hátterében

Az inkontinencia fajtái:

        Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, pl.prosztata gyulladás vagy daganat, felfázásos betegségek, bakteriális fertőzöttség, húgyhólyag gyulladás, ciszta.

        Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét.

        Ilyen a mozgáskorlátozottság,

        az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság,

        az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése,

        Előfordulhat lelki eredetű inkontinencia, ami egy kicsit nehezebben felderíthető terület. Ha valaki nincs rendben lelkileg, pszichésen, akkor az akár inkontinenciában is testet ölthet. Egy szorongó gyermek például bepisil. Hasonlóan jelentkezhet a tünet felnőttek esetében is.


Férfiak és nők eltérő okokkal, de egyformán érintettek lehetnek

Ha egy férfinak vannak inkontinenciás panaszai, urológushoz kell fordulnia. Az urológiai szakvizsgálat kiterjed a herék, mellékherék, prosztata és ondóhólyag betegségeinek, elváltozásainak vizsgálatára és diagnosztizálására.

Nők esetén a nőgyógyász komplexen foglalkozik az ivarszervekkel, kiválasztó szervekkel és termékenységi panaszokkal, így az inkontinenciával is első körben hozzá érdemes fordulni.

Megelőzés és kezelés

Az inkontinencia megszűntetésének első lépcsőfoka, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben, ehhez pedig fel kell keresni az említett szakorvost: urológust vagy nőgyógyászt. Az orvos részletesen kikérdezi a beteget, tapintásos vizsgálatot végez, majd felállítja az anamnézist. Elemzi az életmódot, az inkontinencia tüneteit és azok jellemzőit, feltérképezi a korábbi műtéteket, betegségeket. A pontos diagnózishoz szükség lehet akár modern képalkotó vizsgálatokra is, mint az ultrahang, MRI, ha ezt az anamnézis indokolja. A diagnózis felállítását követően az orvos javaslatot tesz az inkontinencia kezelésére.
 

A kezelés fajtái

Általában javasolják a kezelés részeként vagy teljes egészében (enyhe inkontinenciánál) az életmódbeli változtatásokat. Ezek egyébként a megelőzésben is fontosak, ha valaki úgy gondolja, hogy később érintett lehet.

Ezen kívül lehetőség van gyógyszeres kezelésre. Mind az életmódbeli, mind a gyógyszeres terápiát ki kell, hogy egészítse az intim torna (Kegel-gyakorlatok).

Végső esetben műtéti eljárással is megszüntethető az inkontinencia, amitől nem kell megijedni, mert a korrekciós műtét manapság már rutin eljárás, be sem kell feküdni vele.

A gyógyászati segédeszközök is sokat segíthetnek az inkontinencia tüneteit enyhíteni, enyhe inkontinencia esetén akár észrevétlenné tenni, vagy segíteni a műtét utáni felépülést, illetve az átmeneti időszakot átvészelni, míg tart a terápia.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.