Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan legyek boldog veled?

Érdekességek2018. május 18.

Korai éveink kötődési mintázata alapvető hatással van felnőttkori kapcsolatainkra, különösen a párkapcsolatunkra. A kötődési stílusunk alakításával megjavíthatjuk félresiklott párkapcsolatunkat, és valóban boldogan, harmóniában élhetünk a partnerünkkel. A holland párterapeuta könyve ehhez nyújt útmutatást.  

Lehetséges a tartós, boldog párkapcsolat

Mindenki vágyik a hosszú, boldog szerelmi kapcsolatra, de ez a vágy nem teljesül mindig magától értetődően. Bármilyen jó szándék is vezérel minket, néha összeütközésbe kerülünk a partnerünkkel, vagy éppen azt vesszük észre, hogy a párkapcsolatunkban újra és újra ugyanazok a negatív mintázatok ismétlődnek. A Hogyan legyek boldog veled? című kötet bemutatja, milyen forgatókönyv szerint alakulnak általában a párkapcsolatok, és hogyan befolyásolja fejlődésüket az, ahogyan mi magunk nevelkedtünk. Ugyanis az, ahogyan gyermekkori kötődésünk alakult, hatással van további életünk fontos kapcsolataira. A könyvből megismerhetjük saját kötődési stílusunkat és párunk kötődési stílusát is, így megérthetjük mindkettőnk viselkedésének mozgatórugóit. S ennek köszönhetően végre kitörhetünk a negatív mintázatokból.


A könyv az érzelmekre fókuszáló terápián (EFT) alapul, amely az elmúlt évtized során rendkívüli népszerűségre tett szert az egész világon, így Magyarországon és a könyv szerzőjének hazájában, Hollandiában is. Számos vizsgálat igazolta, hogy valamennyi típusú párterápia közül az EFT produkálja a legjobb eredményeket. Ennek oka, hogy az EFT a legalapvetőbb emberi szükségletekre épít, és a legújabb tudományos eredményeken alapul. Karin Wagenaar párterapeuta hozzáférhetővé teszi számunkra ezeket a felismeréseket, és mi magunk is kamatoztathatjuk azokat párkapcsolatunk megjavítására, hogy a szerelem szikrájának kipattanását az életre szóló kiegyensúlyozott együttélés kövesse, és ne a konfliktusok végtelen láncolata.
Karin Wagenaar pszichoterapeuta és párterapeuta. 1991 óta saját praxissal rendelkezik, amelyben segít a pároknak kapcsolatuk javításában, helyrehozásában. Ő vezette be Hollandiában az érzelmekre fókuszáló terápiát, és ő a holland EFT Alapítvány létrehozója is.

Részletek a könyvből

„A kötődéselmélet, valamint a kötődésvizsgálat eredményei új dimenziót nyitottak a párterápiában. A kapcsolati mintázatok és a partnerek egymásra adott reakciói alapjául szolgáló törvényszerűségek világosak, és a munkát átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá teszik. Nem mintha a párterápia könnyű volna! Terapeutaként minden egyes párnál újra és újra kutatnom kell a kapcsolatban működő mintázatok és sajátosságok után. De most, hogy már megértem a háttérben működő érzelmeket és a sebezhetőséget, amellyel mindenki küzd, a viselkedési mintákat keretbe tudom helyezni és jobban tudom befolyásolni. Ez pedig reménytelibbé és hatékonyabbá teszi a párterápiát. Ez a könyv azonban nem a terapeutáknak íródott: a felnőttek kötődésvizsgálatából leszűrt tudás olyan fontos, hogy elérhetővé kell tenni mindenki számára, aki javítani akar a párkapcsolatán.
Azért írtam meg ezt a könyvet, mert nap mint nap olyan párokkal és kliensekkel foglalkozom, akik nem találják a helyüket a kapcsolatukban. A klinikán, ahol pár- és családterapeutaként dolgozom, mindig újból szembesülök azzal, hogy a kliensek korábbi életében már annyi minden félresiklott, hogy szinte nincs is képük az egészséges kapcsolatról. Látom, hogy nem könnyű evezni, ha valakinek még sosem volt lapát a kezében. Könyvemmel közérthetően szeretném elmagyarázni, mit tehetsz te magad egy jó kapcsolat kialakításáért és megtartásáért.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megoldható. Sok olyan dolog érhet életed folyamán, amelyet nem tudsz befolyásolni. Amit azonban befolyásolni tudsz, az az a mód, ahogyan kezeled az eseményeket. Ezt saját magadnál kell elkezdened. Tekints magadba, vedd komolyan saját kívánságaidat és vágyaidat, próbáld feltárni, mire van szükséged valójában. Ebben valószínűleg segítségedre lesz valamelyest, ha képet kapsz arról, milyen a kötődésed, a saját kötődési stílusod. Saját kötődési stílusod az a szemüveg, amelyen át megtanultad szemlélni a világot. Mint mindenki másnak, neked is megvannak a magad túlélési mechanizmusai, attól függően, hogy korábban min mentél keresztül, és ezek a túlélési mechanizmusok határozzák meg azt, ahogyan a helyzeteket kezeled. A […] kötődési stílust feltáró kérdéssornak nem az a célja, hogy diagnózist állítson fel, hanem hogy eszközt adjon a kezedbe saját magad megismerésére, fogódzót ahhoz, hogy meglásd saját sebezhetőségedet és érzékeny pontjaidat, valamint azokat a dolgokat, amelyekbe kapcsolataid során jó eséllyel belefutsz majd. Ha már ismered ezeket, kezdeni is tudsz velük valamit.”


A szerzőről

Karin Wagenaar klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, család- és párterapeuta. Széles körű tapasztalatot szerzett a mentális egészséggondozásban különböző intézmények klinikai és ambuláns osztályán. Sok éve már, hogy magánpraxist is működtet, valamint család- és párterapeuta-jelöltek szupervízióját és képzését is ellátja. Az érzelmekre fókuszáló terápiával az Egyesült Államokban tett útja során ismerkedett meg, ezt követően vezette be a módszert Hollandiában, majd létrehozta a Holland EFT Alapítványt. EFT-előadásokat és -tréningeket tart hazájában és külföldön egyaránt. Magyarországon tartott képzésein már több százan vettek részt.
Karin Wagenaar házas, három gyermeke van. Szabadidejében festésből, táncból, jógából és ismeretlen helyekre tett utazásokból merít inspirációt.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)