Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiperaktivitás, a modern kor betegsége

Érdekességek2018. június 11.

Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.  

Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról

Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.

Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.


Milyen színű a paradicsom?

A fogyasztói társadalomban vannak torz elvárások. Azt gondoljuk, hogy a banán, minél nagyobb annál finomabb: pedig ez épp ellenkezőleg igaz. Ilyen a ketchup is, amelyiktől egyszerűen elvárjuk, hogy vérvörös, élénkpiros legyen, holott.... Ha láttál már paradicsomot, akkor tudod, hogy a paradicsom belseje, a húsa, nem vörös és főleg nem piros: inkább narancssárgás, alvadt vér színű. De akkor mitől piros a ketchup akkor is ha (elvileg) 100%-os paradicsomból készült? A megfejtés, nem más, mint az ételszínezék, amivel pirossá varázsolják. Aztán tesznek bele egy kis ízfokozót is. Ilyen extra ízfokozókat, ételszínezékeket pedig nem túl régóta használunk. De mi köze van ezeknek a hiperaktivitáshoz?

Összefügghet a táplálkozás a hiperaktivitással

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a táplálkozásunk, - illetve az ételekkel bevitt, olyan adalékanyagok, amelyekre semmi szükségünk nem lenne - okozhatnak hiperaktivitást, vagy hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezt számtalan kutatás bizonyítja. Sue Dengate és Alan Ruben egy 15 évvel ezelőtti kutatásukban már bebizonyították, hogy a kenyérhez kevert tartósítószerek okozhatnak álmatlanságot, nyugtalanságot, ingerlékenységet azoknál, akik erre szenzitívebbek. Egy svéd orvos páros pedig azt mutatta ki, hogy a cukros üdítők fogyasztása is kedvez a hiperaktivitásnak, de egy 2004-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a mesterséges színezékek, és a tartósítószerek hiperaktivitást okoznak.

A hiperaktív gyerek

A hiperaktivitás nagyon fiatal betegség. Jelenleg akkor tekintünk valakit hiperaktívnak, ha jellemző rá az, hogy figyelemzavarokkal küzd (csak nagyon rövid ideig köthető le, elfelejti a feladatokat, vagy nem végzi el), impulzív: nem képes várni, azonnal akarja a kiszemelt dolgot, miközben nem méri fel a cselekményének hatásait. A hiperaktív gyerek szeret a középpontban lenni. A tünet együttesek miatt nehézséget okoz neki az iskola: nehezebben szocializálódik. Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy a hiperaktivitás „kinőhető”, de a legújabb vizsgálatok szerint csupán enyhül, és nem tűnik el felnőttkorban sem.

A hiperaktív felnőtt

Tipikus, hogy a hiperaktív felnőtt nem tudja, mi a pontos baja: azt érzi, hogy nem tud semmit megszervezni, átlátni, nem talál jó kapcsolatokat vagy munkát. Nem csak a mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre – okozhat neki gondot, hanem az egész életét elkísérik a munkahelyi konfliktusok, sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok.

A hiperaktivitás, és a kezelése

A hiperaktivitást jelenleg gyógyszerekkel, vagy alternatív megoldásokkal kezelik. Gyakori, hogy gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus segítségét is igénybe veszik. Pedig a hiperaktivitás sokszor nem más, mint egy válaszreakció a táplálkozási problémákra, adalékanyagokra, vagy éppen színezőanyagokra, hiszen a nyugati táplálkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a táplálkozásunk olyan mennyiségű adalékanyagokat, színezőanyagokat tartalmaz, amelyre szervezetünk egyszerűen nem készült fel: és az arra fogékonyaknál ilyen heves ellenreakciókat ad.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Milyen erős a napsugárzás?

2025. július 07.

Az ultraviolasugárzás erőssége napról napra és területről területre, sőt a tengerszint feletti magasságtól függően is változik.

Az UV-sugárzás erősségét az ún. UV-index adja meg, melyet egységes elvek alapján az ENSZ Környezetvédelmi programjának keretében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozott ki. A mérőszámok 1-25-ig emelkednek és a sugárzás erősségét mutatják. Minden nap tájékozódhat a sugárzásról az Országos Meteorológiai Intézet internetes honlapján (www.met.hu) vagy külföldön a szállásadótól, illetve a nemzetközi meteorológiai honlapokról (www.metoffice.gov.uk).

Tájékoztatásul az UV-index skálája és besorolása a következő ábrán látható (az egyes számokhoz tartozó színkódokat nemzetközi előírások rögzítik).

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.