Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiperaktivitás, a modern kor betegsége

Érdekességek2018. június 11.

Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.  

Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról

Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.

Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.


Milyen színű a paradicsom?

A fogyasztói társadalomban vannak torz elvárások. Azt gondoljuk, hogy a banán, minél nagyobb annál finomabb: pedig ez épp ellenkezőleg igaz. Ilyen a ketchup is, amelyiktől egyszerűen elvárjuk, hogy vérvörös, élénkpiros legyen, holott.... Ha láttál már paradicsomot, akkor tudod, hogy a paradicsom belseje, a húsa, nem vörös és főleg nem piros: inkább narancssárgás, alvadt vér színű. De akkor mitől piros a ketchup akkor is ha (elvileg) 100%-os paradicsomból készült? A megfejtés, nem más, mint az ételszínezék, amivel pirossá varázsolják. Aztán tesznek bele egy kis ízfokozót is. Ilyen extra ízfokozókat, ételszínezékeket pedig nem túl régóta használunk. De mi köze van ezeknek a hiperaktivitáshoz?

Összefügghet a táplálkozás a hiperaktivitással

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a táplálkozásunk, - illetve az ételekkel bevitt, olyan adalékanyagok, amelyekre semmi szükségünk nem lenne - okozhatnak hiperaktivitást, vagy hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezt számtalan kutatás bizonyítja. Sue Dengate és Alan Ruben egy 15 évvel ezelőtti kutatásukban már bebizonyították, hogy a kenyérhez kevert tartósítószerek okozhatnak álmatlanságot, nyugtalanságot, ingerlékenységet azoknál, akik erre szenzitívebbek. Egy svéd orvos páros pedig azt mutatta ki, hogy a cukros üdítők fogyasztása is kedvez a hiperaktivitásnak, de egy 2004-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a mesterséges színezékek, és a tartósítószerek hiperaktivitást okoznak.

A hiperaktív gyerek

A hiperaktivitás nagyon fiatal betegség. Jelenleg akkor tekintünk valakit hiperaktívnak, ha jellemző rá az, hogy figyelemzavarokkal küzd (csak nagyon rövid ideig köthető le, elfelejti a feladatokat, vagy nem végzi el), impulzív: nem képes várni, azonnal akarja a kiszemelt dolgot, miközben nem méri fel a cselekményének hatásait. A hiperaktív gyerek szeret a középpontban lenni. A tünet együttesek miatt nehézséget okoz neki az iskola: nehezebben szocializálódik. Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy a hiperaktivitás „kinőhető”, de a legújabb vizsgálatok szerint csupán enyhül, és nem tűnik el felnőttkorban sem.

A hiperaktív felnőtt

Tipikus, hogy a hiperaktív felnőtt nem tudja, mi a pontos baja: azt érzi, hogy nem tud semmit megszervezni, átlátni, nem talál jó kapcsolatokat vagy munkát. Nem csak a mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre – okozhat neki gondot, hanem az egész életét elkísérik a munkahelyi konfliktusok, sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok.

A hiperaktivitás, és a kezelése

A hiperaktivitást jelenleg gyógyszerekkel, vagy alternatív megoldásokkal kezelik. Gyakori, hogy gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus segítségét is igénybe veszik. Pedig a hiperaktivitás sokszor nem más, mint egy válaszreakció a táplálkozási problémákra, adalékanyagokra, vagy éppen színezőanyagokra, hiszen a nyugati táplálkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a táplálkozásunk olyan mennyiségű adalékanyagokat, színezőanyagokat tartalmaz, amelyre szervezetünk egyszerűen nem készült fel: és az arra fogékonyaknál ilyen heves ellenreakciókat ad.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei: életmódtól a pacemakerig

2025. október 19.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.

Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
– Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.

Hogyan időzítsük okosan a futást?

2025. október 19.

A futásnak nincsenek szigorú szabályai a megfelelő időpontra vonatkozóan, de bizonyos napszakok előnyösebbek. Például a kora reggeli futás – ébredés után fél-egy órával – ideális lehet a természetes bioritmus fenntartására. Sokan a délutáni futást kedvelik, mivel ilyenkor a testhőmérsékletünk optimálisabb, az izmaink már bemelegedtek, így jobb teljesítményt érhetünk el. Este viszont érdemes elkerülni a mozgást, és legalább 2-3 órával lefekvés előtt befejezni az edzést, hogy a szervezetünknek legyen ideje lehűlni és lenyugodni. Ugyanakkor az időjárás is meghatározó az időzítés szempontjából. Nyáron a kora reggeli vagy késő esti órák a legmegfelelőbbek a meleg elkerülése érdekében. Általános szabály, hogy 28 fok feletti külső hőmérsékleten szabadtéri megerőltető tevékenységet ne végezzünk! Télen pedig akár -10 Celsius-fokban is lehet futni, természetesen megfelelő öltözetben.

A motiváció kulcsfontosságú a rendszeresség fenntartásához, amiben a kisebb-nagyobb célok kitűzése segíthet. Kezdetben törekedhetünk heti 3 alkalomra, míg hosszú távon ösztönző lehet például egy futóverseny teljesítése. Jó példa egy ilyen közös célra, hogy a Budai Egészségközpont munkavállalói és vállalati partnerei az egészségtudatos életmód jegyében 130 fős csapattal indulnak az október 11-i 40. Spar maratonon – egy hasonló kihívás kézzelfogható határidőt ad és végig fenntartja a lendületet. A változatosság szintén meghatározó tényező, hogy ne adjuk fel a monotonitás miatt. Próbáljunk ki különböző útvonalakat és tempókat, vagy hallgassunk zenét, podcastet, esetleg nyelvleckét futás közben. Futócsoporthoz is csatlakozhatunk, mert a közösség általában erőt, lendületet és kitartást ad.

Propolisz tinktúra a konyhában a természetesség jegyében

2025. október 18.

A gasztronómia világában egyre több olyan alapanyag jelenik meg, amely nemcsak ízével, hanem az egészségre gyakorolt hatásaival is kitűnik.

A méhek által gyűjtött és feldolgozott propolisz ebből a szempontból különleges helyet foglal el.

A propolisz tinktúra ma már nemcsak gyógyhatásairól ismert, hanem egyre gyakrabban tűnik fel kreatív kulináris receptekben is, a természetes ízek és a tudatos életmód tökéletes kombinációjaként.

A propolisz titka a konyhában

A méhek által előállított propolisz eredetileg a kaptár fertőtlenítését szolgálja, de emberi felhasználása évszázadokra nyúlik vissza.

Az utóbbi években a propolisz tinktúra felhasználása a konyhában is egyre népszerűbb: salátákhoz adva különleges, enyhén fanyar ízt biztosít, italokban pedig harmonikusan kiegészíti a citrusos vagy mézes jegyeket. Nem csupán ízesítő, hanem természetes antioxidáns-forrás is, amely támogatja az immunrendszert.

Propolisz tinktúra felhasználása a mindennapi főzésben

Azok számára, akik nemcsak ízletesebbé szeretnék tenni az ételeiket, de táplálóbbá is, a propolisztartalmú tinktúra remek kiegészítő. Különösen jól illik:


friss zöldségekből készült öntetekhez,
gyümölcsös desszertekhez,
mézes italokhoz és teakülönlegességekhez.


A propolisz tinktúra felhasználása hideg ételeknél ajánlott leginkább, hiszen így őrizhetők meg a benne található aktív hatóanyagok. Például egy egyszerű joghurtos öntetben vagy mézes-citromos limonádéban pár csepp máris különleges karaktert ad.

Egyre több gasztroblogger számol be arról, hogy a propolisz tinktúra különleges ízmélységet szolgáltat a smoothie-kban vagy a gyümölcslevekben is. Emellett izgalmas kísérletek születtek már sajttálak mellé kínált mézes szószokban is, ahol a természetes édes és mély jegyek harmonikusan találkoznak.