Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiperaktivitás, a modern kor betegsége

Érdekességek2018. június 11.

Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.  

Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról

Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.

Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.


Milyen színű a paradicsom?

A fogyasztói társadalomban vannak torz elvárások. Azt gondoljuk, hogy a banán, minél nagyobb annál finomabb: pedig ez épp ellenkezőleg igaz. Ilyen a ketchup is, amelyiktől egyszerűen elvárjuk, hogy vérvörös, élénkpiros legyen, holott.... Ha láttál már paradicsomot, akkor tudod, hogy a paradicsom belseje, a húsa, nem vörös és főleg nem piros: inkább narancssárgás, alvadt vér színű. De akkor mitől piros a ketchup akkor is ha (elvileg) 100%-os paradicsomból készült? A megfejtés, nem más, mint az ételszínezék, amivel pirossá varázsolják. Aztán tesznek bele egy kis ízfokozót is. Ilyen extra ízfokozókat, ételszínezékeket pedig nem túl régóta használunk. De mi köze van ezeknek a hiperaktivitáshoz?

Összefügghet a táplálkozás a hiperaktivitással

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a táplálkozásunk, - illetve az ételekkel bevitt, olyan adalékanyagok, amelyekre semmi szükségünk nem lenne - okozhatnak hiperaktivitást, vagy hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezt számtalan kutatás bizonyítja. Sue Dengate és Alan Ruben egy 15 évvel ezelőtti kutatásukban már bebizonyították, hogy a kenyérhez kevert tartósítószerek okozhatnak álmatlanságot, nyugtalanságot, ingerlékenységet azoknál, akik erre szenzitívebbek. Egy svéd orvos páros pedig azt mutatta ki, hogy a cukros üdítők fogyasztása is kedvez a hiperaktivitásnak, de egy 2004-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a mesterséges színezékek, és a tartósítószerek hiperaktivitást okoznak.

A hiperaktív gyerek

A hiperaktivitás nagyon fiatal betegség. Jelenleg akkor tekintünk valakit hiperaktívnak, ha jellemző rá az, hogy figyelemzavarokkal küzd (csak nagyon rövid ideig köthető le, elfelejti a feladatokat, vagy nem végzi el), impulzív: nem képes várni, azonnal akarja a kiszemelt dolgot, miközben nem méri fel a cselekményének hatásait. A hiperaktív gyerek szeret a középpontban lenni. A tünet együttesek miatt nehézséget okoz neki az iskola: nehezebben szocializálódik. Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy a hiperaktivitás „kinőhető”, de a legújabb vizsgálatok szerint csupán enyhül, és nem tűnik el felnőttkorban sem.

A hiperaktív felnőtt

Tipikus, hogy a hiperaktív felnőtt nem tudja, mi a pontos baja: azt érzi, hogy nem tud semmit megszervezni, átlátni, nem talál jó kapcsolatokat vagy munkát. Nem csak a mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre – okozhat neki gondot, hanem az egész életét elkísérik a munkahelyi konfliktusok, sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok.

A hiperaktivitás, és a kezelése

A hiperaktivitást jelenleg gyógyszerekkel, vagy alternatív megoldásokkal kezelik. Gyakori, hogy gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus segítségét is igénybe veszik. Pedig a hiperaktivitás sokszor nem más, mint egy válaszreakció a táplálkozási problémákra, adalékanyagokra, vagy éppen színezőanyagokra, hiszen a nyugati táplálkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a táplálkozásunk olyan mennyiségű adalékanyagokat, színezőanyagokat tartalmaz, amelyre szervezetünk egyszerűen nem készült fel: és az arra fogékonyaknál ilyen heves ellenreakciókat ad.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors