Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hiperaktivitás, a modern kor betegsége

Érdekességek2018. június 11.

Mintha állandóan fel lenne húzva. Egyszerűen bármit teszel, nem lehet leállítani. Kifogyhatatlan mennyiségű energiája van. Állandóan jön-megy, rohangál, pörög, egyetlen pillanatig sem tud megülni a fenekén. Ránézésre más, mint a többi. Legtöbbször így jellemzik a hiperaktív gyerekeket, és próbálják őket megnyugtatni. Miközben - mint olyan sokszor - megint csak a tüneti kezelésre fókuszálunk. Pedig van más megoldás.  

Egy megdöbbentő tény a hiperaktivitásról

Kettőszáz évvel ezelőtt még nem létezett ilyen „betegség”. Ez a legmegdöbbentőbb mondat egy orvoskonferencián hangzott el, akkor amikor az orvosoknak sikerült szétválasztani a hiperaktív, és a figyelemzavaros betegséget egymástól, úgy, hogy kijelentették: minden hiperaktív gyerek (valószínűleg) figyelemzavaros, de nem minden figyelemzavaros gyermek hiperaktív.

Adódik a kérdés: ha egy betegség alig 200 évvel ezelőtt még nem létezett, akkor miért jelent meg? Mi történt? Biztosan az a jó megközelítés, hogy a hiperaktivitás egy veleszületett agyi rendellenesség, melyet kinőhet a gyerek? Vagy érdemes ennél mélyebbre ásni, és megkeresni az okot: ami nem biztos, hogy a vérvörös ketchup, de még lehet is hozzá köze.


Milyen színű a paradicsom?

A fogyasztói társadalomban vannak torz elvárások. Azt gondoljuk, hogy a banán, minél nagyobb annál finomabb: pedig ez épp ellenkezőleg igaz. Ilyen a ketchup is, amelyiktől egyszerűen elvárjuk, hogy vérvörös, élénkpiros legyen, holott.... Ha láttál már paradicsomot, akkor tudod, hogy a paradicsom belseje, a húsa, nem vörös és főleg nem piros: inkább narancssárgás, alvadt vér színű. De akkor mitől piros a ketchup akkor is ha (elvileg) 100%-os paradicsomból készült? A megfejtés, nem más, mint az ételszínezék, amivel pirossá varázsolják. Aztán tesznek bele egy kis ízfokozót is. Ilyen extra ízfokozókat, ételszínezékeket pedig nem túl régóta használunk. De mi köze van ezeknek a hiperaktivitáshoz?

Összefügghet a táplálkozás a hiperaktivitással

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a táplálkozásunk, - illetve az ételekkel bevitt, olyan adalékanyagok, amelyekre semmi szükségünk nem lenne - okozhatnak hiperaktivitást, vagy hozzájárulhatnak a kialakulásához. Ezt számtalan kutatás bizonyítja. Sue Dengate és Alan Ruben egy 15 évvel ezelőtti kutatásukban már bebizonyították, hogy a kenyérhez kevert tartósítószerek okozhatnak álmatlanságot, nyugtalanságot, ingerlékenységet azoknál, akik erre szenzitívebbek. Egy svéd orvos páros pedig azt mutatta ki, hogy a cukros üdítők fogyasztása is kedvez a hiperaktivitásnak, de egy 2004-es vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a mesterséges színezékek, és a tartósítószerek hiperaktivitást okoznak.

A hiperaktív gyerek

A hiperaktivitás nagyon fiatal betegség. Jelenleg akkor tekintünk valakit hiperaktívnak, ha jellemző rá az, hogy figyelemzavarokkal küzd (csak nagyon rövid ideig köthető le, elfelejti a feladatokat, vagy nem végzi el), impulzív: nem képes várni, azonnal akarja a kiszemelt dolgot, miközben nem méri fel a cselekményének hatásait. A hiperaktív gyerek szeret a középpontban lenni. A tünet együttesek miatt nehézséget okoz neki az iskola: nehezebben szocializálódik. Az orvostudomány sokáig úgy gondolta, hogy a hiperaktivitás „kinőhető”, de a legújabb vizsgálatok szerint csupán enyhül, és nem tűnik el felnőttkorban sem.

A hiperaktív felnőtt

Tipikus, hogy a hiperaktív felnőtt nem tudja, mi a pontos baja: azt érzi, hogy nem tud semmit megszervezni, átlátni, nem talál jó kapcsolatokat vagy munkát. Nem csak a mindennapi feladatok – felkelés, felöltözés, előkészülés a napi munkára, időben beérés a munkahelyre – okozhat neki gondot, hanem az egész életét elkísérik a munkahelyi konfliktusok, sikertelen emberi kapcsolatok, félbemaradt tanulmányok.

A hiperaktivitás, és a kezelése

A hiperaktivitást jelenleg gyógyszerekkel, vagy alternatív megoldásokkal kezelik. Gyakori, hogy gyerekeknél a gyógyszeres kezelés mellett pszichológus segítségét is igénybe veszik. Pedig a hiperaktivitás sokszor nem más, mint egy válaszreakció a táplálkozási problémákra, adalékanyagokra, vagy éppen színezőanyagokra, hiszen a nyugati táplálkozás egyik legnagyobb problémája, hogy a táplálkozásunk olyan mennyiségű adalékanyagokat, színezőanyagokat tartalmaz, amelyre szervezetünk egyszerűen nem készült fel: és az arra fogékonyaknál ilyen heves ellenreakciókat ad.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.