Gyakoribb, mint hittük: a félelmetes pánikbetegség
Érdekességek2019. szeptember 07.
Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánikszerű rosszullétei, a nők között 2-3-szor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek.
Mikor beszélünk pánikbetegségről?A pánikroham tünetei lehetnek többek között: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során.
A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól, intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, a szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.
A pánikbetegség és agorafóbia – kapcsolatgyilkos, életminőségrontó kórképek
Van, akit „elfog a pánik”, ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait.
Agorafóbia: tünetcsoport, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől
Az agorafóbia önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszék pszichiátere az EgészségCentrum magazinnak, majd így folytatta: – A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.
A pánikbetegség társai: depresszió és alkoholfüggőség
Pánikbetegséghez gyakran társul depresszió, egyéb szorongásos betegség, alkoholfüggőség. Kialakulásához hozzájárulhat a tartós stressz. Például az a helyzet, amikor valaki hosszan ápolja hozzátartozóját, majd elveszíti, abbahagyja az aktív sportolást, vagy lehet a GYES alatt, mielőtt a kismama a viszonylagos elzártságból visszamegy dolgozni, és meg kell változtatni addigi életvitelét.
Egyébként mindenki életében jelen van a stressz, a kérdés az, ki hogyan küzd meg vele? Pánikrosszullétek megjelenhetnek még testi betegségekben, úgymint pajzsmirigy alul-, illetve túlműködés, alacsony vércukorszint, egyes idegrendszeri, szív és hasi kórképek esetén, ekkor az alapbetegség kezelése szükséges. Alkohol- és drogmegvonás alatt is jelentkezhetnek pániktünetek.
Pánikbetegség – Tünetek
A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül. Közéjük tartozik:
- halálfélelem, határtalan menekülési és/vagy segítségkeresési vágy
- felgyorsult vagy felerősödött szívverés vagy szívdobogás
- ájulásérzés
- nehézlégzés, a belélegzés lehetetlenségének szubjektív érzése
- a roham alatt a vérnyomás és a pulzus jelentős, esetenként veszélyes fokú megemelkedése
- nehezen megfogalmazható, nem fájdalom jellegű mellkasi rossz érzés
- izzadás
- zsibbadás
- szédülés, émelygés vagy hányinger
- szurkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia)
- gyomortájról kiinduló gyengeségérzet
- hirtelen hasfájás, hasmenés, gyomorgörcs
- elpirulás vagy reszketés
- esetenként csalánkiütésszerű bőrpír, főleg a mellkas területén
- álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok (derealizáció)
- disszociáció, az az érzés, hogy az egyén nincs kapcsolatban a saját testével, vagy akár idővel és térrel (elszemélytelenítés - deperszonalizáció)
- egyfajta érzés, mintha a beteg és a külvilág közé üvegfal ereszkedett volna le, a beteg önmagába való bezáródásának érzése, esetenként néhány pillanatig tartó zuhanás érzése.
- rettegés az irányítás elvesztésétől, hogy az egyén valami ostobaságot tesz, megőrül, akarata ellenére öngyilkosságot kísérel meg.
- remegés vagy reszketés
- a legsúlyosabb esetekben előfordulhat az önkontroll teljes elvesztése, sikoltozás, kiabálás, elfutás.
Néhány érdekesség a tünetekről, panaszokról
Sok esetben a napokkal, hetekkel korábban lezajlott rohamra való visszagondolás: „nahát, most jut az eszembe, egy hónapja nem volt rohamom, az milyen rossz volt” elegendő ahhoz, hogy perceken belül újabb roham támadjon. A beteg évekkel, évtizedekkel később is pontosan fel tudja idézni első rohamának körülményeit. A rohamoktól való félelem következtében állandósult szorongás (anticipációs szorongás), fóbiás elkerülő magatartás (az addig bekövetkezett rohamok helyszíneinek és az azonnali segítség lehetőségét nélkülöző helyek elkerülése), depresszió alakulhat ki, ezzel a beteg egy ördögi, a panaszokat folyamatosan erősítő körbe kerülhet.
Egy pánikroham rendszerint néhány perctől fél óráig tart, egy óránál tovább szinte sohasem és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar. A tipikus roham intenzív és szinte elviselhetetlen mértékű halálfélelemmel jár (típusos roham), de előfordulhat, hogy félelemérzet nélkül, kizárólag a fent leírt igen heveny testi tünetek, például magas vérnyomásos és igen erős szívdobogásos, vagy hasmenéses roham formájában jelentkezik (atípusos pánikroham).
A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki. A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás, fóbiás panaszok, depresszió léphetnek fel, a betegségkép beépülhet az énképbe, kialakul az ún. neurotikus személyiség.
A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomásemelkedés tartóssá válhatnak, azok minden egészséget károsító következményével. A pánikbetegség az állandósult magas stresszhormon szint miatt a kardiovaszkuláris betegségek önálló rizikófaktora. A kezeletlen betegek körében az alkoholizmus, narkotikumok alkalmazása, a szakszerűtlen és veszélyes öngyógyszerezés magasabb a szokásosnál.
Kiút a pánikbetegségből
A rendszeresen visszatérő pánikrohamokat a lehető leggyorsabban kezelni kell. A gyógyulás esélye a betegség fennállásának hosszával csökken. Noha egy elszigetelt pánikroham minden kellemetlensége ellenére önmagában nem veszélyes, az általa kiváltott vegetatív tünetek, pl. igen magas vérnyomás és pulzus súlyos egészségkárosodást okozhatnak már akár első esetben is.
Kezelés nélkül idővel a rendszeresen visszatérő pánikrohamok annyira megviselik a beteget, hogy elkerülő fóbiás magatartásforma, generalizált szorongás, depresszió, állandósult magas vérnyomás, sok esetben alkoholizmus alakulhat ki annak minden súlyos következményével. Ennél a betegségnél különösen fontos, hogy a beteg bízzon orvosában, ne érezze, hogy panaszait félvállról veszik, rutinszerűen és futószalagon gyógyítják.
Az öröklődés szerepe a betegségben
A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség.
forrás: Harmonet.hu
