Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra közben is barátunk a szénhidrát, csak jól kell megválasztanunk!

Érdekességek2018. május 10.

Ha fogyókúrázni kezdünk, általában komoly az elhatározásunk, és gyakran nem is az elszántságunkkal van gond, hanem azokkal a tévhitekkel, amelyek a fejünkben élnek a helyes táplálkozással kapcsolatban. Ezért fontos, hogy amikor diétázunk, legyünk tisztában azokkal az alapszabályokkal, amelyeket érdemes betartani ahhoz, hogy célunkat elérjük.  

A legnagyobb tévedések egyike, hogy a szénhidrátokat teljes mértékben mellőzni kell az étrendünkből. Barátunk, vagy ellenségünk a szénhidrát, ha fogyókúrázunk? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

Mi a szénhidrátok szerepe a táplálkozásban?
A szénhidrátok legfontosabb szerepe az, hogy energiát szolgáltatnak a szervezetünk számára, ezért fogyasztjuk őket elsősorban. Ezt a tápanyagcsoportot fogyókúra esetén bár csökkenteni javasolt kis mértékben, de nem mindegy, hogy milyen formában és mennyit eszünk belőle.

Milyen típusú szénhidrátokat ismerünk?
A szénhidrátok nagy csoportjába tartoznak az emészthető szénhidrátok, amelyek lehetnek egyszerűek és összetettek, illetve a nem emészthető szénhidrátok, amiket élelmi rostoknak nevezünk. Az rostok rendszeres fogyasztása rendszeressé teszi a székletürítést, növeli a teltségérzetet, lassítják a szénhidrátok felszívódásához és hozzájárulnak a megfelelő bélflóra fenntartásához.


Mennyi szénhidrátra van szükségünk?
Annak ellenére, hogy manapság divatos a szénhidrát bevitel extrém mértékű lecsökkentése, nem javasolt napi 100 gramm alá vinni a szénhidrát fogyasztást, hiszen az izmok és agyunk is elsődlegesen cukrot használ energiaforrásként. Ráadásul az extrém mértékű szénhidrát csökkentés gyakran a zsírbevitel növelésével jár együtt. És tekintettel, hogy 1 gramm szénhidrát elfogyasztása 4 kcal-t, míg 1 gramm zsír elfogyasztása 9 kcal-t jelent a szervezet számára, még hízás is kialakulhat.

Egészséges táplálkozás általános irányelvei szerint az energia bevitel 45-55%-a származzon szénhidrátokból. Friss szakmai irányelveik már ennyire nem fogalmaznak egyértelműen, és sok esetben az egyénre szabottságot hangsúlyozzák. Nagy egyéni eltérések tapasztalhatóak, hiszen egyeseknek 110-120 gramm szénhidrát is megfelelőnek látszik, míg másoknál akár 200-250 gramm szénhidrát is kevésnek bizonyul. Ez az egyéni igényeken túl függ az életkortól, testmagasságtól, testsúlytól és a fizikai aktivitástól is természetesen.

Melyik szénhidrát fajtát érdemes fogyasztani a fogyókúra során?
Az egyszerű szénhidrátok közül ismertebb a szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, répacukor, nádcukor. Ez a típus gyorsan szívódik fel, gyors vércukorszint emelkedést okoz, ezért fogyasztásukat mérsékelni kell fogyókúra során. Ezzel szemben az összetett szénhidrátok lebontása több időt igényel, így kisebb vércukorszint emelkedéssel járnak. Ismertebb tagjaik közé tartoznak a gabonafélékben és a burgonyában található szánhidrátok.

Célszerű az összetett szénhidrátokból is a rostban gazdagabb változatokat fogyasztani, így ideális alapanyaga lehet a fogyókúrának is a barna rizs, bulgur, hajdina, quinoa, teljes kiőrlésű lisztből készülő pékáruk, zabpehely. Ezen alapanyagok kismértékű fogyasztása hozzájárul a stabil vércukor - és inzulinszinthez, segítségükkel elkerülhetjük a farkaséhséget, nem leszünk fáradékonyak és ingerlékenyek, jobb lesz a koncentráció és később is éhezünk meg újra.

Összességében akkor barát, vagy ellenség a szénhidrát?
Mindenképpen barát, hiszen alapvető tápanyagforrásunk. Azonban nem mindegy, hogy milyen minőségben, mennyiségben visszük be a szervezetünkbe. Hogy kinek mennyire van szüksége, főleg abban az esetben, ha fogyókúrázni szeretne, dietetikus szakember segítségével állítható be pontosan – tudjuk meg Varga Dórától, az Életmód Orvosi Központ dietetikusától.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)