Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fogyókúra közben is barátunk a szénhidrát, csak jól kell megválasztanunk!

Érdekességek2018. május 10.

Ha fogyókúrázni kezdünk, általában komoly az elhatározásunk, és gyakran nem is az elszántságunkkal van gond, hanem azokkal a tévhitekkel, amelyek a fejünkben élnek a helyes táplálkozással kapcsolatban. Ezért fontos, hogy amikor diétázunk, legyünk tisztában azokkal az alapszabályokkal, amelyeket érdemes betartani ahhoz, hogy célunkat elérjük.  

A legnagyobb tévedések egyike, hogy a szénhidrátokat teljes mértékben mellőzni kell az étrendünkből. Barátunk, vagy ellenségünk a szénhidrát, ha fogyókúrázunk? Erről kérdeztük Varga Dórát, az Életmód Orvosi Központ dietetikusát.

Mi a szénhidrátok szerepe a táplálkozásban?
A szénhidrátok legfontosabb szerepe az, hogy energiát szolgáltatnak a szervezetünk számára, ezért fogyasztjuk őket elsősorban. Ezt a tápanyagcsoportot fogyókúra esetén bár csökkenteni javasolt kis mértékben, de nem mindegy, hogy milyen formában és mennyit eszünk belőle.

Milyen típusú szénhidrátokat ismerünk?
A szénhidrátok nagy csoportjába tartoznak az emészthető szénhidrátok, amelyek lehetnek egyszerűek és összetettek, illetve a nem emészthető szénhidrátok, amiket élelmi rostoknak nevezünk. Az rostok rendszeres fogyasztása rendszeressé teszi a székletürítést, növeli a teltségérzetet, lassítják a szénhidrátok felszívódásához és hozzájárulnak a megfelelő bélflóra fenntartásához.


Mennyi szénhidrátra van szükségünk?
Annak ellenére, hogy manapság divatos a szénhidrát bevitel extrém mértékű lecsökkentése, nem javasolt napi 100 gramm alá vinni a szénhidrát fogyasztást, hiszen az izmok és agyunk is elsődlegesen cukrot használ energiaforrásként. Ráadásul az extrém mértékű szénhidrát csökkentés gyakran a zsírbevitel növelésével jár együtt. És tekintettel, hogy 1 gramm szénhidrát elfogyasztása 4 kcal-t, míg 1 gramm zsír elfogyasztása 9 kcal-t jelent a szervezet számára, még hízás is kialakulhat.

Egészséges táplálkozás általános irányelvei szerint az energia bevitel 45-55%-a származzon szénhidrátokból. Friss szakmai irányelveik már ennyire nem fogalmaznak egyértelműen, és sok esetben az egyénre szabottságot hangsúlyozzák. Nagy egyéni eltérések tapasztalhatóak, hiszen egyeseknek 110-120 gramm szénhidrát is megfelelőnek látszik, míg másoknál akár 200-250 gramm szénhidrát is kevésnek bizonyul. Ez az egyéni igényeken túl függ az életkortól, testmagasságtól, testsúlytól és a fizikai aktivitástól is természetesen.

Melyik szénhidrát fajtát érdemes fogyasztani a fogyókúra során?
Az egyszerű szénhidrátok közül ismertebb a szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor, répacukor, nádcukor. Ez a típus gyorsan szívódik fel, gyors vércukorszint emelkedést okoz, ezért fogyasztásukat mérsékelni kell fogyókúra során. Ezzel szemben az összetett szénhidrátok lebontása több időt igényel, így kisebb vércukorszint emelkedéssel járnak. Ismertebb tagjaik közé tartoznak a gabonafélékben és a burgonyában található szánhidrátok.

Célszerű az összetett szénhidrátokból is a rostban gazdagabb változatokat fogyasztani, így ideális alapanyaga lehet a fogyókúrának is a barna rizs, bulgur, hajdina, quinoa, teljes kiőrlésű lisztből készülő pékáruk, zabpehely. Ezen alapanyagok kismértékű fogyasztása hozzájárul a stabil vércukor - és inzulinszinthez, segítségükkel elkerülhetjük a farkaséhséget, nem leszünk fáradékonyak és ingerlékenyek, jobb lesz a koncentráció és később is éhezünk meg újra.

Összességében akkor barát, vagy ellenség a szénhidrát?
Mindenképpen barát, hiszen alapvető tápanyagforrásunk. Azonban nem mindegy, hogy milyen minőségben, mennyiségben visszük be a szervezetünkbe. Hogy kinek mennyire van szüksége, főleg abban az esetben, ha fogyókúrázni szeretne, dietetikus szakember segítségével állítható be pontosan – tudjuk meg Varga Dórától, az Életmód Orvosi Központ dietetikusától.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.