Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Boldogok a sajtkészítők, hát még a fogyasztók!

Érdekességek2019. szeptember 21.

Bár a gasztrokultúra egyre nagyobb teret nyer, azonban a sajtok ezidáig nem kaptak elég hangsúlyos szerepet. Ezen szeretnének változtatni a közelgő sajtfesztivál szervezői: megmutatják a közönségnek a legfinomabb külföldi sajtokat, ezzel párhuzamosan pedig versenyeztetik és bemutatják, vagyis erősítik és kiemelik a magyar termékeket.  

Sajtmennyországban érezhetik magukat azok, akik 2019. október 19-én ellátogatnak a II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljára: a világ 25 országából több mint 400 féle sajtot, valamint kiváló borokat kóstolhatnak, megismerkedhetnek a hazai sajtmanufaktúrák termékeivel, valamint színes gasztronómiai és szórakoztató programokban vehetnek részt.

„A 2017-ben tartott első rendezvényünk minden várakozást felülmúlt. A hatalmas érdeklődés azt bizonyította számunkra, hogy van igény a minőségi sajtokra, éppen ezért haladunk tovább a megkezdett úton, és folytatjuk a kultúrált, minőségi sajtfogyasztás misszióját. Immár egy sokkal nagyobb helyszínen tartjuk meg hazánk legnagyobb sajtünnepét, ahová több, mint 20 európai országból, valamint Amerikából és persze hazánkból is érkeznek sajtkülönlegességek Budapestre. Ezúttal a sajtokat nem típusok, hanem országok szerint tárjuk a látogatók elé, a kor elvárásaihoz igazodva applikációt fejlesztünk, és minden sajtról egy-egy QR kód leolvasása után kaphatnak információt az érdeklődők, egyúttal szavazhatnak is: melyik különlegesség ízlett a legjobban” – mondja Gábossy Ádám, az II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiváljának főszervezője.


Ugyan a rendezők a minőségi sajtfogyasztás népszerűsítését és a nemzeti sajtkultúrák bemutatását tűzték zászlajukra, de kiemelt szerepet szánnak a hazai sajtoknak is. Az eseményen magyar sajtutcát alakítanak ki, melyen bemutatják a magyar kistermelők termékeit, a SZEGA Sajt Kollégiumban szakmai továbbképzési programokat kínálnak a hazai gyártóknak, valamint megválasztják a 2019-es Nemzet Sajtját. „Rendkívül fontosnak tartjuk a világ legfinomabb sajtjainak bemutatása mellett a magyar sajtok megismertetését, valamint a termelők szakmai támogatását. Éppen ezért biztosítunk lehetőséget a Nemzet Sajtja verseny győztesének arra, hogy részt vegyen a világ egyik legrangosabb megmérettetésén, a Mondial du Fromage-on.

A nemzetközi versenyen egyébként már két alkalommal szerepelt hazai készítmény; 2017-ben a Sümegtej „Ranolder” sajtja arany, idén pedig a Csíz Sajtműhely „Baracskai félkeménye” bronz minősítést szerzett. Bízunk benne, hogy a 2019-es Nemzet Sajtja is ilyen szép helyezést ér majd el”
– teszi hozzá a főszervező. A fesztivál könnyed, de tartalmas kikapcsolódást ígér, melyen minden korosztály és minden érdeklődő megtalálja a számára legizgalmasabb programokat.

A legkisebbekről sem feledkeznek meg: kalandpályán jelmezes animátorok segítségével vehetnek részt a sajtkészítés játékos folyamatában; speciális mezítlábas ösvényen, mely több növényféléből illetve többféle állagú fűből áll (fű, lóhere, széna, stb.), juthatnak el az istállóba; tehénfejő versenyen mérhetik össze tudásukat; a sajtkészítés egyes lépéseinek imitálásával kis sajtkorongokat készíthetnek, végig kísérhetik a sajt útját a legelőtől az otthonukig; interaktív mini sajtüzemben tudják kipróbálni a sajtkészítést; végül pedig a Kicsi Gesztenye Klub Show-ján szórakozhatnak.

A korlátlan sajtkóstolás mellett minőségi magyar és külföldi borokat kínálnak a felnőtt vendégeknek, lesznek szakmai előadások a nagyközönségnek, és persze szórakoztató programok, melyek Fűzy Gábor bárzongorista, a Peet Project, majd a Budapest Bár koncertjével zárulnak.

II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiválja
2019. október 19. Folyondár Sportközpont - Budapest, III. ker., Folyondár utca 15.
http://sajtfesztival.com/ 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.