Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Böjtölj ésszel

Érdekességek2018. június 03.

Ha tavasszal Téged is elkap a léböjtkúra-láz, ne adj Isten a teljes koplalás mellett döntesz (sajnos ilyen tisztítókúrákkal is egyre gyakrabban találkozom), akkor célszerű néhány alapelvet szem előtt tartani. Ha ezeket mellőzöd, akkor sajnos elmarad a kívánt hatás, esetleg olyan mértékű sokkhatásnak teszed ki a szervezeted, ami minden, csak nem egészséges. Legyengült, beteg szervezetnél komoly problémákhoz vezethet, ha pusztán a divatot követed. Tehát legyen szó léböjtről vagy más tisztítókúráról, mindig tartsd szem előtt a mértékletesség alapelvét!  

Villamosszék a szervezetednek

A jóga kifejezetten ajánlja a böjtöt, amikor pihentetjük emésztőszerveinket. Testünknek a böjt időszakában lehetősége van a méregtelenítésre, a tavaszi „nagytakarításra”. Sok nyugati filozófiai vagy vallási irány szerint (pl. a kereszténység) már a jóga természetes étrendje is böjtnek számít: ez a laktovegetárius étrend (hús és tojás nélküli, tejterméket és növényi táplálékot alkalmazó ételek) böjtnek számít. Ez egy jógi számára nem böjt, pusztán kiindulási alap, az ember természetes táplálkozásának tartott táplálkozási mód.


Akár foglalkozik valaki jógával akár nem, mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból fontos, hogy a testet megfelelően felkészítsük a böjt időszakára, majd annak végeztével csak fokozatosan álljunk vissza normál étkeink fogyasztására. Ha egyik napról a másikra vonunk meg mindent, amihez a szervezet hozzászokott, akkor az úgy éri testünket, mintha villamosszékbe ültetnénk. Az elvonási tünetek, a kábultság, fejfájás, szédülés a kellemesebb mellékhatások közé tartoznak. Ha legyengülten, vagy betegen, - komolyabb probléma esetén orvosi konzultáció nélkül vágunk bele a böjtbe, akkor azzal csak megnehezítjük szervezetünk öngyógyító folyamatainak működését.

Ellenjavallatok

Cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, gyomor-, illetve nyombélfekély esetén ne böjtöljünk!

Ahány ház, annyi böjt

A böjtnek számos formája létezik, létezik az egynapos verziótól kezdve a rendszeres heti 2 napos kúrán át egészen a 70 napos, vegán böjtig minden: ez a 70 nap azonban a maximum, melyet már makkegészségesen se lépjünk túl!

Valamennyi böjt időtartamára igaz a bőséges folyadékbevitel. A nap folyamán legalább 2-3 liter folyadékot vegyünk magunkhoz, igyunk friss (télen meleg) vizet, fogyasszunk gyógyteát vagy vízben áztatott friss gyógynövényből nyert kivonatot. Ne igyunk viszont kávét, teát, alkoholt, tejet, kerüljük a dohányzást!

Ha rendszeres méregtelenítésben gondolkozunk, akkor indulásképp csak heti egy alkalommal böjtöljünk, ennél hosszabb ideig csak akkor, ha dietetikus/orvosi konzultáció előzte meg.

A leggyakoribb böjt-típusok

A legkönnyebb a monodiéta (párolt zöld levelek vagy csak főtt gabonaneműfélék fogyasztása). A napi 2-3 liter folyadék és a rendszeres mozgás ezen diétánál is alapvető.
Breuss kúra: gyökeres zöldségleveket (előírt összetételű keverék!) , valamint gyógyteákat fogyasztunk. A tartósabb böjt aktivizálja az immunrendszert, és igen sok krónikus megbetegedés esetében gyógyhatású (pl. a bőrbetegségeknél).

Léböjt-kúra: a Breuss kúra egyszerűbb változata a manapság oly divatos léböjt kúra, melynek során ugyan egymástól elkülönítve, de lehetőség van nyers zöldség- és gyümölcslé fogyasztására. Ezek a levek rengeteg nyomelemet és vitamint tartalmaznak, amelyek segítik a méreganyagok kiválasztását a szervezetből.

Visszatérés

Sokan elhanyagolják, ám a böjt lezárását követően szigorúan tilos azonnal visszatérni normál étrendünkre! A visszatérést bármely böjtből kezdjük reszelt nyers sárgarépa és friss citrom keverékével, mézzel és ánizzsal keverve (ez terheli meg legkevésbé az emésztést, hamar emésztődik és felszívódik és rengeteg vitaminnal azonnal táplálják a szervezetet).


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)