Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Belső kontroll

Érdekességek2018. június 17.

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a gyermekünk vajon miért teszi meg a dolgokat, amiket kérünk tőle? Kialakult a feladattudata? Vagy csak akkor teljesít, ha ott állunk mellette?  

Ennek a kialakítása egész kicsi korban kezdődik el, s mindig a gyermek életkorának megfelelően változnak az elvárások, amivel segíthetjük létrejöttét.

Szülőként biztos a mi szánkból is elhangzott, hogy gyere, tedd meg a kedvemért....
Kicsi babák etetésénél: Egyet apa kedvéért, egyet anya kedvéért…, s soroljuk a testvéreket is.

Ez kicsi korban még belefér, hiszen a gyermek az irántunk mutatott szeretetből teszi meg ezeket.
Később viszont már nem elég, ha azért tanul, hogy nekünk megfeleljen.
Erre az életkorra már egy belső motivációnak kell kialakulnia.

Ha a gyerek folyamatosan külső kontroll miatt cselekszik, akkor nagyon nehéz lesz később erről leszoktatni.


Ki kell alakulnia egy belső szabályozó funkciónak, amely azt jelenti, hogy külső kontroll (ellenőrzés) nélkül is megteszi ami helyes és szükséges, és megtanulja nem tenni ami helytelen.

Iskolába kerülésre már elvárható egy gyerektől, hogy anélkül is megtegye amit kérünk, ha nem vagyunk jelen, ne csak akkor, amikor mellette állunk.
• Tudjon késleltetni: tehát, tudjon várni arra amit szeretne. (Ezt gátoljuk azzal, ha minden kívánságát első szóra teljesítjük, nem kell vágyakozni egy játék után karácsonyig.)
• A frusztrációs toleranciája kialakuljon: tanulja meg elviselni a kudarcból, konfliktushelyzetből adódó feszültséget. (Nem baj, ha ő is veszít egy játék során.)
• Ha kialakul a jutalom és büntetés önszabályozásának képessége, akkor a gyermek büszke lesz magára ha jót tesz, és ha hibázik, azt felismeri, ahhoz képest tudja javítani a hibáját. (Csak az képes az iskolában javítani a hibáját, aki egyáltalán észreveszi azt.)

Az értékek beépülése, megszilárdulása attól függ, hogy a szülő milyen követelményeket támaszt magával, illetve a gyermekével szemben.

Jó, ha ez a kettő megegyezik. Amelyik szülő mind magával, mind gyermekével szemben azonosan magas, de teljesíthető követelményt támaszt, s a gyermekét a feladat teljesítéséért dicséri meg, az a gyermek később is megtanul magas követelményt állítani maga elé, s már a teljesítmény is örömet okoz neki.

Az a gyermek viszont aki azt látja, hogy a szülő magától kevesebbet vár el, míg tőle többet követel, vagy a gyereket kíméli, míg magával szemben magas elvárásai vannak, arra tanítja a gyermekét, hogy az elvárások nem egyformán vonatkoznak mindenkire, így akár figyelmen kívül lehet is lehet hagyni őket.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.