Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Belső kontroll

Érdekességek2018. június 17.

Elgondolkodtunk-e már azon, hogy a gyermekünk vajon miért teszi meg a dolgokat, amiket kérünk tőle? Kialakult a feladattudata? Vagy csak akkor teljesít, ha ott állunk mellette?  

Ennek a kialakítása egész kicsi korban kezdődik el, s mindig a gyermek életkorának megfelelően változnak az elvárások, amivel segíthetjük létrejöttét.

Szülőként biztos a mi szánkból is elhangzott, hogy gyere, tedd meg a kedvemért....
Kicsi babák etetésénél: Egyet apa kedvéért, egyet anya kedvéért…, s soroljuk a testvéreket is.

Ez kicsi korban még belefér, hiszen a gyermek az irántunk mutatott szeretetből teszi meg ezeket.
Később viszont már nem elég, ha azért tanul, hogy nekünk megfeleljen.
Erre az életkorra már egy belső motivációnak kell kialakulnia.

Ha a gyerek folyamatosan külső kontroll miatt cselekszik, akkor nagyon nehéz lesz később erről leszoktatni.


Ki kell alakulnia egy belső szabályozó funkciónak, amely azt jelenti, hogy külső kontroll (ellenőrzés) nélkül is megteszi ami helyes és szükséges, és megtanulja nem tenni ami helytelen.

Iskolába kerülésre már elvárható egy gyerektől, hogy anélkül is megtegye amit kérünk, ha nem vagyunk jelen, ne csak akkor, amikor mellette állunk.
• Tudjon késleltetni: tehát, tudjon várni arra amit szeretne. (Ezt gátoljuk azzal, ha minden kívánságát első szóra teljesítjük, nem kell vágyakozni egy játék után karácsonyig.)
• A frusztrációs toleranciája kialakuljon: tanulja meg elviselni a kudarcból, konfliktushelyzetből adódó feszültséget. (Nem baj, ha ő is veszít egy játék során.)
• Ha kialakul a jutalom és büntetés önszabályozásának képessége, akkor a gyermek büszke lesz magára ha jót tesz, és ha hibázik, azt felismeri, ahhoz képest tudja javítani a hibáját. (Csak az képes az iskolában javítani a hibáját, aki egyáltalán észreveszi azt.)

Az értékek beépülése, megszilárdulása attól függ, hogy a szülő milyen követelményeket támaszt magával, illetve a gyermekével szemben.

Jó, ha ez a kettő megegyezik. Amelyik szülő mind magával, mind gyermekével szemben azonosan magas, de teljesíthető követelményt támaszt, s a gyermekét a feladat teljesítéséért dicséri meg, az a gyermek később is megtanul magas követelményt állítani maga elé, s már a teljesítmény is örömet okoz neki.

Az a gyermek viszont aki azt látja, hogy a szülő magától kevesebbet vár el, míg tőle többet követel, vagy a gyereket kíméli, míg magával szemben magas elvárásai vannak, arra tanítja a gyermekét, hogy az elvárások nem egyformán vonatkoznak mindenkire, így akár figyelmen kívül lehet is lehet hagyni őket.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.