Barátság az ellenkező nemmel?
Érdekességek2018. június 13.
Victor Hugo szerint: "A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság." De vajon mindennapjainkban létezik-e ilyen szoros már-már testvéri viszony férfi és nő között? Vajon képes-e arra a két nem, hogy minden vonzódás nélkül, pusztán színtiszta barátságból támogassák egymást, úgy, mint a lelki társak? Létezik-e férfi és nő között barátság?
Népes azoknak a tábora, akik hisznek benne és igenis azt vallják, hogy fenntartható nő és férfi között olyan jellegű kapcsolat, melyben nincs helye a szexuális vonzalomnak. Ahol a viszonyok korlátozódnak pusztán baráti szintre és ahol fontosabb az egymás őszinte meghallgatása és segítése, mint „holmi” egyéjszakás kalandba bonyolódni. Velük szemben állnak viszont azok, akik határozott elképzeléssel bírnak arról, hogy női- és hímnemű egyed között nem létezhet barátság. Szerintük ugyanis bizonyos idő elteltével az egyik fél úgyis többet fog érezni a másiknál és ez az érzés a későbbiekben alapjaiban dönti majd meg a barátságról szóló elméleteket. A tapasztalatok szerint és a kutatások alapján magasabb azoknak a száma, akik a második csoportba tartoznak és kitartanak amellett, hogy Ádám és Éva sem pusztán barátkozott a Paradicsomban.
Edina (28) gyermekkora óta baráti viszonyt ápolt Tomival. Kapcsolatuk egészen az óvodáig vezethető vissza, már akkor puszipajtások voltak. Mivel az általános, majd a középiskolát is egy helyen végezték, így a barátságuk egyre inkább elmélyülhetett. Egymás lelki társai voltak, tudtak a másik éppen aktuális kapcsolatáról, sőt ezeket rendre ki is tárgyalták egymás között. Viszont sosem merült fel bennük az, hogy több legyen közöttük a baráti viszonynál. „A főiskolás évek alatt viszont elsodort minket egymástól az élet - veszi át a szót Edina. Mivel külön városban folytattuk tanulmányainkat, így már nem tudtuk olyan intenzíven tartani a kapcsolatot. Szépen lassan eltávolodtunk egymástól. Ő élte az életét és én is a sajátomat. Évekkel később, véletlenül találkoztunk össze egy kiállításon. Ott, akkor valami megváltozott. Már nem úgy tekintettem rá, mint korábban. Szerencsére ezt Tomi is hasonlóképpen érezte. Azóta, immáron 4 éve vagyunk egy pár és úgy gondolom, hogy ha a kapcsolatunk még a gimiben elkezdődött volna, akkor ma nem lennénk itt mi ketten egymásnak.”
A fenti történet egy szimpla fiú és lány barátsággal kezdődik, mely hosszú ideig tényleg csupán testvéri szereteten alapult. Igaz, hogy az idő kereke megváltoztatta ezt a helyzetet, de a két fiatal kapcsolata hosszú ideig sokkal inkább szólt egymás támogatásáról jóban-rosszban, mintsem lángoló és szenvedéllyel fűszerezett szerelemről. A kérdés az, hogy mi az akadálya annak, hogy egy ilyen kapcsolatban legyen részünk? Miért ne ápolhatnánk olyan viszonyt az ellenkező nem képviselőivel, amelyben fel sem merül egy barátságnál szorosabb kötelék kialakítása?
A mai kutatók nem csak arra a kérdésre szeretnék megtalálni a választ, hogy vajon létezik-e férfi és nő között barátság. Hasonló érdeklődéssel kutatják azt a területet is, hogy vajon milyen szempontok alapján választunk barátokat és melyek azok a befolyásoló tényezők, amelyeket figyelembe veszünk egy-egy cimbora kiválasztásakor.
Philippe Rushton kanadai pszichológus elmélete a genetikai hasonlóság elvén nyugszik. Szerinte az egymással szoros barátságban élő emberek genetikai állománya sokkal hasonlóbb, szemben azokéval, akiket nem köt egymáshoz semmiféle kapocs. Így azok, akik genetikai rokonságba állnak, ha rejtett módon is, de valamilyen mechanizmus segítségével felismerik egymást, legegyszerűbben például a szaglás segítségével. Az elmélet szerint tehát, akikkel jó barátságban vagyunk, azoknak minden bizonnyal az illatukat is vonzónak találjuk.
Környezetünkben körbenézve jól megfigyelhető, hogy a fiúk általában nagyobb társaságba verődve bandáznak, például a kocsmában vagy éppen csapatostul nézik a focimeccseket, míg ezzel szemben a lányok csoportosulását inkább a kisebb létszám jellemzi. Plázázni vagy csajos programokat csinálni ketten, maximum négyen szoktak. A számbeli eltéréseknek jól magyarázható evolúciós oka van. Az ősidőkben ugyanis a férfiak vadászni is többen keltek útra. Együttműködésre volt szükségük ahhoz, hogy elejthessék a vadat. Az egymásrautaltság miatt pedig megszokták azt, hogy mindig nagyobb csapatokba verődve mozogtak. A nők feladata ezzel szemben a gyűjtögetés és a gyermekfelügyelet volt. Számukra adott esetben még hátrány is lehetett a magasabb létszám, hiszen minél többen indultak útnak, annál kevesebb élelmet vihetett haza valaki. Az ő tevékenységük tehát sokkal individuálisabb életformát követelt meg.
Mindent összevetve a nők és a férfiak barátkozási típusai minőségükben térnek el egymástól. Az erősebbik nem képviselői szeretnek együtt lenni, közös programokat csinálni, viszont találkozóikból az esetek többségében kimarad az ún. lelkizés. A nőknél ezt már sokkal inkább megfigyelhetjük. Valószínű azért van ez így, mert a női nem sokkal emocionálisabb és szociálisan érzékenyebb mások problémáira. Magunk elé képzelve a Szex és New York egy jelenetét, ahogy Carrie csacsog barátnőivel a pasikról és az élet nagy dolgairól, máris jól érthető a különbség.
Tényleg nem létezik? Vagy mégis?A tradicionális férfi-férfi és női-női barátságoktól eltérően a vegyes kapcsolatoknak számos buktatóval kell szembenéznie már maga az ismerkedés szakaszában. Don O’Meara szerint az első és egyik legnagyobb kihívás az érzések definiálása, vagyis hogy két ellentétes nemű ember milyen indíttatásból kíván egyre több időt eltölteni egymással, pusztán barátságból vagy éppen azért, mert vonzódnak egymáshoz? Ennek meghatározása mindkét fél számára nagy feladat, ez ugyanis alapjaiban határozza meg kapcsolatuk későbbi alakulását. Emellett nem hanyagolható el egy másik fontos szempont sem, ez pedig nem más mint a szexuális vonzalom kizárása. Ha vonzó emberek közelében vagyunk, akkor óvatlanul fennáll annak a lehetősége, hogy egyik pillanatról a másikra fellobbanjon a szikra. Külön nehézséget jelent az egyenlőség fenntartása is, hiszen a barátság alapjaiban két egyenlő ember viszonyáról szól. Vegyes barátságokban viszont azért nem könnyű ez - a sztereotípiákból kiindulva, ahol a férfi az erős és a domináns, a nő pedig a gyenge és az alávetett- , mert előfordulhat, hogy egy alá- fölérendeltségi viszony alakul ki. Nem mellékes természetesen a környezet megítélése sem. Sokan szkeptikusan, sőt gyanakvóan tekintenek a férfiak és nők közötti barátságra, ez pedig megmérgezheti az addig tökéletesen működő kapcsolatot.
Nem szabad természetesen egyből elvetni annak a lehetőségét, hogy vegyes típusú barátságra tegyünk szert. Kutatók szerint a két nem eltérő tulajdonságai miatt olyan vonzóak ezek a kapcsolatok. A férfiak ugyanis megkaphatják az intimitást és a megértést egy női baráttól, pont azt, amit egy hasonló nemű havertől nem. Ráadásul a gyengébbik nem előtt nem kell megjátszaniuk magukat, bátran felvállalhatják érzéseiket. A nők számára pedig az a legmotiválóbb egy ilyen jellegű kapcsolatban, hogy egy férfi barát mellett felszínre törhet racionális énjük is, az, ami egy tradicionális viszonyban nem biztos.
Láthatjuk, hogy igenis származhat előny abból, ha férfi és nő között alakul ki barátság. Folyamatosan fejlődő és egyre nyitottabb világunkban ez a fajta, vegyes barátság már egyre több ember számára elfogadott. Nem sokban, csupán a nemek összetételében különbözik ez a típusú kapcsolat a többitől. Ahhoz azonban, hogy fennmaradjon és jól is működjön, igenis tenni kell. Véleményem szerint teljesen felesleges szabályokat felállítani a kapcsolat működése érdekében. Minden halad úgyis a maga rendjén. A lényeg az, hogy mind a férfi, mind pedig a nő jól érezze magát a barátság keretein belül. Teljesen felesleges azon izgulni és görcsölni, hogy esetleg a kezdeti barátság szerelemmé alakul. Ha mégis így lenne, annak is van pozitív oldala, ugyanis két legyet ütöttünk egy csapásra, nem csak egy igaz barátot, hanem egy őszinte szerelmet is nyertünk.
Somoskői Nóra
Fotó: Unsplash
forrás: Harmonet
