Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az alvás nevelés kérdése

Érdekességek2018. június 06.

Türelem, következetesség, idő. Ez a három feltétele annak, hogy a gyermekünk nyugodt, jó alvó csecsemő és kisgyermek legyen. Mert bármilyen hihetetlen, a jó alvás, nevelés kérdése.  

Ha a kisgyerek nem alszik, nyűgös az egész család. Nem is beszélve arról a helyzetről, amikor hetek, rosszabb esetben hónapok óta sakkban tartja, az első héten talán még meglepődött, később pedig mind fáradtabb, kimerültebb szüleit. Pedig a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg időben egyedül elaludni.

-     Az édesanyának is joga van az éjszakai pihenéshez – mondja Dr. Gál Éva csecsemőgyógyász, aki hosszú évek óta foglalkozik ezzel a külföldön is mindössze néhány évtizede létező tudományággal, amelyet alvásmedicinának neveznek. Ha a napi események nem hoznak álmot egy felnőtt szemére, elővesz egy könyvet és „elaltatja vele magát”. Egy kisgyermek azonban nem tud mást, mint sírással jelezni, ha úgy érzi, egyedül maradt. Különösen, ha megszokta, hogy karban, babakocsiban ringatva, esetleg a házkörül körbe - körbe keringő kocsi ülésében alszik el.

A jó alvás  azonban nevelés kérdése – mondja a szakember.  Hiszen a gond az esetek többségében megoldható. Igaz, mire egy szülő ráébred, hogy a gyereke nem tud egyedül elaludni, illetve, hogy a hetek óta tartó sokszor, akár óránkénti éjszakai felébredés valószínűleg nem normális jelenség, gyakran kissé késő.  Hiszen addigra már az édesanya is kimerült, az apa is ingerültebb, esetleg a nagyobb testvér is többet sír, ami még fokozza az amúgy sem nyugodt hangulatot.  Ebben a helyzetben, rendszerint már csak a türelem és az idő az, ami eredményt hozhat – állítja az alvásszakértőj.


Hogyan neveljünk jó alvó gyereket?

-    A legfontosabb a rendszeresség – hangsúlyozza Gál doktornő – de igaz ez arra az esetre is, amikor már kialakult például az a rossz szokás, hogy órákig altatjuk a gyereket. Az elmúlt 12 év alatt több száz olyan család fordult meg nálam tanácsért, ahol az egy - másfél éves, esetleg nagyobb gyermek alvási szokásait kellett átalakítani. A tét nem volt kevesebb, minthogy helyre áll-e a családi béke? A rosszul kialakított szokásokat azonban sokkal nehezebb megváltoztatni.

Határtalan türelem, következetesség és persze idő kell ahhoz, hogy végre éjszaka aludjon az egész család. Volt példa arra is, hogy a szülő nevelési elveivel nem egyezett az, hogy szép fokozatosan, nyitott ajtónál, öt percenkénti simogatással, nyugtatgatással hagyjuk a gyereket szokni a tudathoz, hogy egyedül is el lehet aludni, hiszen természetes, hogy minden gyermek sír, sokszor igencsak erőteljesen, ha a megszokott babusgatás helyett hirtelen megváltoznak a körülmények és ott marad egyedül a szobában. Általában azonban, ha már odajut egy család, hogy felkeresnek az adott problémával, tényleg erős a szándék a szülőkben arra vonatkozóan, hogy visszakapják az éjszakai nyugalmukat – teszi hozzá Dr. Gál Éva, aki maga is gyakorló nagymama.

-    Nekem nem volt módom ezen a téren elkényeztetni az unokámat – mondja mosolyogva -, mert a menyem a tanácsomra, még a babavárás alatt olvasta az „Aludj velem” című könyvet, amelyet Dr. Kemény Jánossal együtt írtunk, a Madarász utcai Gyermekkórházban működő Alváslaboratóriumban végzett tapasztalataink, megfigyeléseink és a gyermekorvosi praxis alapján. Így mi azon ritka, jó kapcsolatban levő anyós-meny páros vagyunk, ahol az unokám édesanyja megfogadta a tanácsaimat és jó alvót nevelt a gyerekből – teszi hozzá.
Persze más a helyzet, amikor egy szülő nyugtalanító jeleket tapasztal a gyermek alvása közben. Ilyen esetekben nem kérdés, hogy szakemberhez kell fordulni.

Alvás alatti légzészavarok
A szülőnek feltűnhet például, hogy a gyerek horkol, esetleg alvás közben elakad a lélegzete. A tünetek hátterében ilyenkor több ok is állhat: a normálisnál nagyobb orrmandula, anatómiai rendellenesség, esetleg allergia. Ezért mindenképpen javasolt a kivizsgálás. Az esetek többségében a mandula kivétel illetve a gyermekek számára kifejlesztett alvásmaszk megoldja a gondokat. Vannak azonban olyan éjszakai jelenségek is, amelyek komoly barázdákat rajzolnak a szülők homlokára, ha a családban még nem találkoztak hasonló esetekkel.

Nem kívánatos éjszakai jelenségek
Ilyen jelenség, amikor a szülők azt veszik észre, hogy a gyermek az éjszaka közepén a lakásban járkál. Szólnak hozzá, de nem reagál. A szülők többnyire megdöbbennek, amikor az Alváslaboratóriumban töltött éjszakák után az orvos kimondja a diagnózist: alvajáró, hiszen többségük erről csak hallott, de előtte soha nem élte át az ezzel járó élményeket. A legtöbben azt kérdezik, mit tegyenek ilyenkor - mondja kicsit elgondolkodva Gál doktornő. - A legelső ebben az esetben az, hogy a szülőt megnyugtassuk, ettől a gyerek még normálisan fejlődik, de meg kell tanulni, hogyan éljen ezzel együtt a család. Ezért kell a szakember segítsége – teszi hozzá - hiszen teljesen természetes, hogy meg kell beszélni, elengedhetik-e például táborba vagy több napos kirándulásra a gyereket. Mikor, hogyan, milyen körülmények között érdemes életvezetési tanácsokat kérniük, hogyan vezessék az ilyenkor elengedhetetlen alvásnaplót és még számos apró részlet, amelyet meg kell érteni, fel kell dolgozni, a helyére kell tenni.

Nem könnyebb a helyzet akkor sem, amikor a gyermek gyakran riad fel éjszaka, esetleg rendszeresen bepisil, nem kívánatos mozgások jelennek meg vagy rémálmok gyötrik, amelyeket azért érdemes szakemberrel megbeszélni, mert ezeknek a rémálmoknak mindig van valóság alapjuk, amelyek a leggyakrabban a család életében keresendőek.

A Magyarországon alig több mint egy évtizede létező gyermek - alvásmedicina jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy a kutatások és a mindennapi tapasztalatok egyértelműen igazolják: az alvással kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolják az életminőséget. Ezért nem mindegy, mennyit alszik és hogyan tölti az éjszakáit a gyermek és az egész család.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)