A testvérféltékenység
Érdekességek2020. június 17.
Minden mama, akinek legalább két gyermeke van, jól ismeri a jelenséget, amikor az egyik gyerek megpróbálja rákenni a dolgokat a másikra. Ilyenkor jön az a mondat, amire a címben is utalunk: - A tesóm kezdte!
A pszichológusok legtöbbje egyetért abban, hogy a testvérek - bármennyire szeretik is egymást - bizonyos életkorban (vagyis bizonyosan akkor, amiben éppen vannak - a szerk.) féltékenyek lesznek egymásra. Ez a féltékenység a szülőknek nagyon rosszul eshet, és bizony nehéz megállni, hogy ne legyünk részrehajlóak egyik csemetével szemben sem.
Ha a nagy bébinek képzeli magát
Minden családnál beszámolnak arról, hogy a nagyobbik gyermek a bébi és a mama közt kialakult szoros kötődést "irigyli meg", és szívesen tér vissza a cumisüveghez, vagy pelenkát kér. Ezzel a magatartással fejezi ki, hogy a testvérkéhez hasonló bánásmódra utazik. Mivel a nagyobbacska csemete inkább a mamával azonosul, vonjuk be őt a baba körüli teendőkbe. A fiút kérjük meg az "erőt igénylő" férfias feladatokra. Ő ellenőrizheti, elég meleg-e a pindurka tápszere, ő hozhatja oda a "nehéz" etetőszéket, vagy a fürdető víz hőfokát kontrollálhatja, így tanulva a hideg-meleg fogalmak közti különbséget. A lánykát a pelenkázás, kenőcsök és a fürdetés női oldala fogja érdekelni. De az is lehet, hogy épp fordítva - nem kell beleragadni a sztereotípiákba. Fontos, hogy ha már elbírja kistestvérét, gyakran tarthassa kézben, és közösen énekeljünk, vagy meséljünk az újdonat jövevénynek. Persze ezek a feladatok ne váljanak kötelességgé, elég, ha akkor fog hozzájuk a nagy, ha van hozzá kedve.
Bumm, a fejbe!
Marika elővette a kiskalapácsot, és azzal kezdte volna püfölni az újszülött Évike fejét, ha a mama közbe nem lép. Hiába volt minden, pelenkázós baba, közös fürdetés, a féltékenységgel szemben alkalmazott hagyományos módszerek kudarcba fulladtak. Mit tehetek? Írt kétségbe esve édesanyjuk Marosvásárhelyről. A legfontosabb, hogy ne büntessük meg a nagyot! A picit pedig úgy védjük meg, hogy a naggyal éreztessük, őt ugyanannyira szeretjük, mint a csecsemőt. A lányok anyukája túlzottan erősen igyekezett egyenlően szeretni gyermekeit. Levélváltásunk után rájött arra, hogy a testvéreket nem egyformán, hanem mindegyiküket igényei szerint kell szeretnie.
Viharok a gyerekszobában
A nagyobbak között is előfordulnak konfliktusok. Ez természetesnek fogható fel. Szülőként nem érdemes nyomozóirodát alapítanunk és felderítenünk a tettest. A gyerkőcök konfliktusait nem érdemes túl nagy dobra vernünk. Inkább tanítsuk meg őket az önálló konfliktusmegoldásra, segítő kérdésekkel. Később pedig bíztassuk őket arra; - Beszéld meg a testvéreddel! A lényege, hogy a verekedést elkerüljük a testvérek között. Fontos, hogy ne kezeljük "a nagy" és "a kicsi" címkékkel gyermekeinket. Ezzel ugyanis a korlátaikat és nem kívánt felelősségüket erősítjük, és felszítjuk a testvérféltékenységet. Vegyük tudomásul, hogy életkorához képest mindkét gyermekünk éppen elég nagy. És ez a lényeg.
"Kezemet zsebre dugom, utánam jön a húgom..."
Emlékeztek erre a dalra? Tipikus probléma, ha a nagyobbik már önálló programokat csinálna, a kicsi pedig ráakaszkodna. Mit tegyen a szülő? Az egyenlősdit már kicsi korban érdemes elkerülni. A gyermekek saját életkorához képest szabadon járhasson, önálló programokat szervezhessen magának, így nem lesz irigy a nagyobbnak megengedett programokra, sőt korábban önállóvá is válik.
Segítség, nem bírok velük!
Anyukák és apukák egyaránt törekednek arra, hogy egyformán szeressék. Mivel ez -természetesen - nem megy, folyamatos lelkiismeret furdalást éreznek, és mindenféle módon kompenzálni akarják a gyermekeik iránti érzelmeiket. A gyerekek pedig ösztönös érzékelőikkel megérzik ezt, és minden létező módon visszaélnek vele. Természetes dolog, hogy valamelyik gyermekünket egy picit "jobban szeretjük". Ez valójáab nem "jobban" szeretés, hanem máshogy szeretés, és ez minden családban így van.
Ez általában azért van, mert az a gyermek jobban igényli, jobban viszonozza a szeretetünket. És ez a gyerekünk nem mindig a bújósabb. Fogadjuk el magunkat ilyennek. Biztosan szeretjük mindegyik csemeténket. A legjobb módon, ami tőlünk telik.
forrás: Harmonet.hu
