Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A konfliktusok lélektana, avagy miért van szükség a verbális csatározásokra

Érdekességek2024. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha bárkit megkérdeznénk, hogy szeret-e veszekedni, vitatkozni, az emberek többsége azt felelné, hogy egyáltalán nem szeret, sőt ellenkezőleg. Kimondottan rosszul érzi magát az ilyen helyzetekben. Ám ha kicsit a megkapargatjuk a felszínt és kiterjesztjük a vizsgálódásunkat egy nagyobb körre, ami túlmutat a résztvevők személyén, rögtön feltárul előttünk a valóság. Bizonyos embereknek egyszerűen az életben maradásukhoz szükséges az, hogy folyamatosan konfliktus helyzetet teremtsenek. De miért teszik mind ezt? Mi hasznuk származik abból, ha folyamatos "szájkaratét" játszanak?  

Meg kell különböztetnünk a konstruktív vitákat és a generált konfliktus helyzeteket. Egyszerűbben fogalmazva a vitát és a veszekedést. Egy építő jellegű vitában a felek miközben igyekeznek a saját érdeküket érvényesíteni, a partner érdekeit is tiszteletben, sőt szem előtt tartják. A közöttük fenn álló viszony kiegyensúlyozott, nem a győzelemre, hanem mindkettőjüknek megfelelő megoldásra törekszenek. Képesek empátiát gyakorolni egymás felé, és van kellő „én erejük” ahhoz is, hogy megváltoztassák az álláspontjukat, ha menetközben kiderül, hogy amit gondoltak nem működőképes az adott helyzetben. Ezt hívják asszertív kommunikációnak, amit kellő önismerettel rendelkező, a felnőtt én állapotukban működni képes személyiségek tudnak megvalósítani. Számukra a nyer-nyer helyzet létrehozása a cél, nem a haszonszerzés.

Az a konfliktushelyzet, ami tele van szélsőséges érzelmi állapotokkal, kiabálással, akár fizikai megnyilvánulásokkal, fényév távolságra van a konstruktív vitától, az valójában csak veszekedés. A benne résztvevők egyetlen célja a másik legyőzése, akár megalázása, és a lehető legtöbb életenergia elrablása. A veszekedés nem valós probléma megoldás felé vezet, sőt az esetek többségében nincs is valóság alapja. Egy olyan generált helyzet ahol egy olyan kitalált dolog miatt harcolnak a felek, ami eltereli a figyelmüket valami sokkal komolyabb és valódi problémáról. Ilyenkor harc folyik a gumicsontért. A felek közötti viszony teljesen kiegyensúlyozatlan, az egyetlen céljuk uralni a másikat. Ennek oka a saját bizonytalanságuk.


Minél agresszívabb valaki egy veszekedésben annál nagyobb az önmaga felé érzett bizonytalansága. Gyakorlatilag tele van félelemmel és szorongással, amit kompenzálni akar a viselkedésével. Nem képes higgadt maradni, mert akkor gyengének tűnhet a másik szemében, és számára ez egyet jelent a totális megsemmisülés lehetőségével. Az ilyen ember korábban olyan traumatikus élményt élhetett át, aminek hatására ez a megoldási kulcs alakult ki benne, ami az „életben maradáshoz” kellett. Lehet, hogy bántották verbálisan, vagy fizikailag, esetleg nem kapott elég odafigyelést és gondoskodást, de az is lehet, hogy túlgondoskodtak róla. Az ilyen személyiségnek nem működik megfelelően a felnőtt énje konfliktus helyzetekben, sőt kizárólag a gyermeki, az ösztön énje lép működésbe. Ilyenkor ismét eluralkodnak rajta azok az érzések, amit már korábbi életszakaszában, hasonló helyzetben átélt. Mivel az elméje ismét veszélyt jelez, reaktív válaszként az agressziót fogja segítségül hívni. Képtelen kellő tárgyilagossággal szemlélni a helyzetet, arra meg végkép nincs meg az eszköz rendszere, hogy empátiával forduljon a másik felé, vagy eljusson abba a helyzetbe, hogy korrigálni legyen képes saját korábbi álláspontját. Amennyiben egy konfliktus helyzetben két ilyen típus kerül szembe egymással, akkor lehetőség sincs a megoldás megtalálására, kizárólag harcolni fognak egymással akár a végletekig is elmenve.

A házasságokban vagy párkapcsolatban elkövetet fizikai bántalmazásnak az esetek többségében ez az alapja. Mivel az a gyakori, hogy a belső bizonytalansággal küzdő agresszívnek, általában a belső bizonytalansággal küzdő passzív lesz a párja. A passzív viselkedése is ugyan olyan okokra vezethető vissza, mint az agresszívé, annyi eltéréssel, hogy az ő belső bizonytalansága olyan mérvű, hogy inkább önként megadja magát az agresszornak. 

Ha egy konfliktus helyzetben szembe találjuk magunkat egy ilyen típusú személlyel, a legfontosabb, hogy ne hagyjuk bevonni magunkat a játszmába. Őrizzük meg higgadtságunkat és tekintsük a helyzetet teljes tárgyilagossággal. Gyakoroljunk empátiát, ne ítéljük meg és ne is tekintsünk rá sajnálkozva az adott helyzetben.
Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Problémák a fogyással

2025. május 14.

Okok és megoldások

Számtalanszor felvetődik a kérdés sokunkban, hogy miért hízunk, holott többnyire figyelünk a táplálkozásunkra.

A hízás okai vagy az elkövetett hibák sokfélék lehetnek, de tehetünk ellenük! Kiemeltünk 5 konkrét problémás esetet, és dietetikusok segítségével kerestük rájuk a megoldást.

1. Vegetáriánus vagyok, mégis hízom

Vegetáriánussá nem rögtönzésszerűen válik az ember. Mégis sokunknál előfordul, hogy egyik napról a másikra töröljük a húst az étrendünkből, ugyanakkor növeljük a fehér tészta, fehér kenyér vagy rizs, esetleg a magas glykaemiás indexű ételek fogyasztását. Mindezektől nem lakunk jól hosszú időre, és hamar okoznak testzsírlerakódást. Egy másik gyakori hiba pl. a túl sok sajt, felvágott vagy dióféle fogyasztása, amelyek révén ugyan proteint viszünk be a szervezetünkbe, ám ezek nagyon zsíros és kalóriadús élelmiszerek, ezért módjával kell fogyasztani belőlük.

A dietetikus tanácsai

Ne kezdjük el a vegetáriánus táplálkozást anélkül, hogy megfelelően tájékozódnánk! Könnyen hozzájuthatunk könyvekhez, (megbízható) internetes oldalakhoz, ahol bőven találunk információt a vegetáriánus étrendről, rendszerint ízletes receptek kíséretében. Egyik alapelv lehet a napi étrendben, hogy kombináljuk a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket a hüvelyesekkel, pl. rizs + lencse, búzadara + csicseriborsó jó adag friss zöldséggel társítva. Desszertként 1 gyümölcs és/vagy 1 tejtermék ajánlott. Azért szabad gondolnunk az olajos magvakra is, de csak kis mennyiségben: pl. 1 kis marék (naponta 30 g) dióféle javasolt ételbe vegyítve vagy uzsonnára.

Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei

2025. május 14.

Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.

Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.

„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.

Mire figyeljünk oda?

Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.

Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.

Még jobban figyeljen a fogai egészségére menopauzában!

2025. május 13.



A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás (oszteoporózis) áll fenn. Aki az oszteoporóziskezelésére biszfoszfonát tartalmú gyógyszert szed, az mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát, mert ez a hatóanyag a csont regenerációs képességét is csökkenti, ami egyes fogászati beavatkozásoknál komplikációkhoz vezethet – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.

A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.


A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van. Kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet.