Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A konfliktusok lélektana, avagy miért van szükség a verbális csatározásokra

Érdekességek2024. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha bárkit megkérdeznénk, hogy szeret-e veszekedni, vitatkozni, az emberek többsége azt felelné, hogy egyáltalán nem szeret, sőt ellenkezőleg. Kimondottan rosszul érzi magát az ilyen helyzetekben. Ám ha kicsit a megkapargatjuk a felszínt és kiterjesztjük a vizsgálódásunkat egy nagyobb körre, ami túlmutat a résztvevők személyén, rögtön feltárul előttünk a valóság. Bizonyos embereknek egyszerűen az életben maradásukhoz szükséges az, hogy folyamatosan konfliktus helyzetet teremtsenek. De miért teszik mind ezt? Mi hasznuk származik abból, ha folyamatos "szájkaratét" játszanak?  

Meg kell különböztetnünk a konstruktív vitákat és a generált konfliktus helyzeteket. Egyszerűbben fogalmazva a vitát és a veszekedést. Egy építő jellegű vitában a felek miközben igyekeznek a saját érdeküket érvényesíteni, a partner érdekeit is tiszteletben, sőt szem előtt tartják. A közöttük fenn álló viszony kiegyensúlyozott, nem a győzelemre, hanem mindkettőjüknek megfelelő megoldásra törekszenek. Képesek empátiát gyakorolni egymás felé, és van kellő „én erejük” ahhoz is, hogy megváltoztassák az álláspontjukat, ha menetközben kiderül, hogy amit gondoltak nem működőképes az adott helyzetben. Ezt hívják asszertív kommunikációnak, amit kellő önismerettel rendelkező, a felnőtt én állapotukban működni képes személyiségek tudnak megvalósítani. Számukra a nyer-nyer helyzet létrehozása a cél, nem a haszonszerzés.

Az a konfliktushelyzet, ami tele van szélsőséges érzelmi állapotokkal, kiabálással, akár fizikai megnyilvánulásokkal, fényév távolságra van a konstruktív vitától, az valójában csak veszekedés. A benne résztvevők egyetlen célja a másik legyőzése, akár megalázása, és a lehető legtöbb életenergia elrablása. A veszekedés nem valós probléma megoldás felé vezet, sőt az esetek többségében nincs is valóság alapja. Egy olyan generált helyzet ahol egy olyan kitalált dolog miatt harcolnak a felek, ami eltereli a figyelmüket valami sokkal komolyabb és valódi problémáról. Ilyenkor harc folyik a gumicsontért. A felek közötti viszony teljesen kiegyensúlyozatlan, az egyetlen céljuk uralni a másikat. Ennek oka a saját bizonytalanságuk.


Minél agresszívabb valaki egy veszekedésben annál nagyobb az önmaga felé érzett bizonytalansága. Gyakorlatilag tele van félelemmel és szorongással, amit kompenzálni akar a viselkedésével. Nem képes higgadt maradni, mert akkor gyengének tűnhet a másik szemében, és számára ez egyet jelent a totális megsemmisülés lehetőségével. Az ilyen ember korábban olyan traumatikus élményt élhetett át, aminek hatására ez a megoldási kulcs alakult ki benne, ami az „életben maradáshoz” kellett. Lehet, hogy bántották verbálisan, vagy fizikailag, esetleg nem kapott elég odafigyelést és gondoskodást, de az is lehet, hogy túlgondoskodtak róla. Az ilyen személyiségnek nem működik megfelelően a felnőtt énje konfliktus helyzetekben, sőt kizárólag a gyermeki, az ösztön énje lép működésbe. Ilyenkor ismét eluralkodnak rajta azok az érzések, amit már korábbi életszakaszában, hasonló helyzetben átélt. Mivel az elméje ismét veszélyt jelez, reaktív válaszként az agressziót fogja segítségül hívni. Képtelen kellő tárgyilagossággal szemlélni a helyzetet, arra meg végkép nincs meg az eszköz rendszere, hogy empátiával forduljon a másik felé, vagy eljusson abba a helyzetbe, hogy korrigálni legyen képes saját korábbi álláspontját. Amennyiben egy konfliktus helyzetben két ilyen típus kerül szembe egymással, akkor lehetőség sincs a megoldás megtalálására, kizárólag harcolni fognak egymással akár a végletekig is elmenve.

A házasságokban vagy párkapcsolatban elkövetet fizikai bántalmazásnak az esetek többségében ez az alapja. Mivel az a gyakori, hogy a belső bizonytalansággal küzdő agresszívnek, általában a belső bizonytalansággal küzdő passzív lesz a párja. A passzív viselkedése is ugyan olyan okokra vezethető vissza, mint az agresszívé, annyi eltéréssel, hogy az ő belső bizonytalansága olyan mérvű, hogy inkább önként megadja magát az agresszornak. 

Ha egy konfliktus helyzetben szembe találjuk magunkat egy ilyen típusú személlyel, a legfontosabb, hogy ne hagyjuk bevonni magunkat a játszmába. Őrizzük meg higgadtságunkat és tekintsük a helyzetet teljes tárgyilagossággal. Gyakoroljunk empátiát, ne ítéljük meg és ne is tekintsünk rá sajnálkozva az adott helyzetben.
Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.