Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 hétköznapi hőstett magadért, hogy boldog legyél

Érdekességek2018. június 06.

Ingyen van, apróság, mégis ha ezeket mindig megteszed, akkor sokkal boldogabb lesz az életed. Nem kell róla beszélned senkinek. De ha megosztod másokkal, akkor szebb lesz az élet körülötted is!  

Hét apróságot hoztam mára. Olyasmit, amit csak te tudsz megtenni, és minden napodat jobbá tudja tenni. Hétköznapi dolgokat, amik a bölcsek számára többet jelentenek, mint az ostobáknak. Tanuld meg ezt a hét szokást! Legyen boldogabb az életed ezekkel!
 


  1. Mindig imádkozz, ha látsz egy mentőautót (vagy kívánj jót annak, aki éppen az autóban van) - ezek a gondolatok nagyon sokat számítanak! 
     
  2. Ha valami felbosszant, bátran gondolj, vagy mondj egy cifrát, aztán szívd be, fújd ki, és mosolyogj magadra! Mások hülyesége miatt bosszankodni olyan, mintha meginnál egy csésze mérget és várnád, hogy a másiknak fájjon!
     
  3. Ha azt látod, hogy a gyengébbet bántják, akkor ne habozz odaállni mellé. A gyávaság lelkiismeretfurdalást okoz, a bátorság büszkévé és erőssé tesz. Legyél bátor és védd a gyengébbeket, a gyermekeket, az állatokat, az időseket és az emberek értékeit.  
     
  4. Ha bűncselekményt látsz, ha tudod, akadályozd meg, ha nem, akkor tegyél feljelentést. A sumákolás bűnpártolás. Ne félj megtenni a jót!
     
  5. Ha bárhol földön fekvő embert látsz, menj oda hozzá, még akkor is, ha azt gondolod róla, hogy részeg. Nézd meg, hogyan tudsz segíteni. A közöny halálos! Hívj mentőt. 
     
  6. Figyelj az idősekre, a mozgássérültekre, és azokra, akik nehezebben mozognak mint a többiek. Könnyíts a terheiken, vedd át a csomagjukat, vagy segítsd őket a lépcsőkön, padkákon, járműveken. 
     
  7. Adakozz. Nem csak pénzzel tudsz adakozni, de önkéntes munkával, figyelemmel, régi holmid odaajándékozásával, tudásod megosztásával.Tedd szokássá az adakozást, és ne itélkezz azokon, akik rászorulnak, csak adj. 

Végül az utolsó fontos dolog: soha ne készíts másokról fénykép- , vagy videófelvételt olyankor, amikor kiszolgáltatott helyzetben van. Csak azokat a felvételeket hozd nyilvánosságra, amelynek ha a főszerepében te magad lennél, örülnél neki.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)