Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, hogy el tudd engedni a téli levertséget

Érdekességek2022. március 05.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nehezen kelsz ki reggelente az ágyból? Szinte semmi nem mozgat meg? Legszívesebben csak a fejedre húznád a takarót, vagy belefeledkeznél egy kellemes könyv soraiba a napi teendők helyett? A téli levertség nem szokatlan jelenség, sokakat megtalál, főként az ünnepek után.  

Ilyenkor szürkének és túlságosan hidegnek látjuk a kinti világot, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egyfajta bezártságérzet, levertség, kedvetlenség lesz úrrá rajtunk. Ezek akár a téli depresszió enyhébb tüneteinek is betudhatók, mely statisztikák szerint a nyugati világban minden hatodik embert megtalálnak legalább egyszer az életben.

Miért kell törődni a téli levertséggel?

A lehangoló érzésekkel érdemes törődni, főként, ha hosszabb ideig nem hagynak minket a megszokott módon működni. Az enyhe tünetekből sajnos könnyen jöhetnek mélyebb érzések, a depresszió jeleit pedig sokszor nehezebb felismerni, mint azt gondoljuk. Ha napokon, heteken keresztül folyamatosan lehangoltnak, enerváltnak érezzük magunkat, netán a szokottól eltérően ingadozik a hangulatunk, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ha nem akarjuk pszichológus segítségét kérni, akkor keressünk fel egy coaching szakembert.

Hogyan lehetünk úrrá a tél okozta levertségen?

Gyakran néhány életmódbeli változtatás segíthet a téli levertség, apátia, frusztráció enyhítésében, vagy akár a megszüntetésében is.

Ehhez mutatunk most 5 módszert, melyek némi odafigyeléssel egyszerűen beépíthetőek a mindennapokba.

1. A friss levegő és a napfény hatása

Ebben az időszakban semmi kedvünk kimenni a hidegbe, azonban a pszichológusok álláspontja szerint is legalább napi 20 percet javasolt a szabad levegőn tartózkodni. Menjünk el a legközelebbi boltig, vagy csak úgy sétáljunk egyet az utca végéig. Nem fontos, hogy célja legyen a sétának, de az fontos, hogy kint legyünk egy keveset mindennap. Emellett pedig felkelés után húzzuk el a függönyt, engedjük be a napfényt, bármennyire is gyengén süti az ablakunkat.

2. Az alvás, mint terápia

Ilyenkor a medve is visszahúzódik a barlangjába és végigalussza a telet. Persze a modern társadalom tagjaiként mi ezt kevésbé tehetjük meg, ennek ellenére amennyire lehet, érdemes követni a medve szokásait. Este feküdjünk le korábban, és legalább hétvégén ne állítsunk ébresztőt. Hétköznapokon aludjunk legalább 7-8 órát, ha tehetjük, akár többet is, ügyelve arra, hogy mindezt nyugodt körülmények között tegyük. Kapcsoljunk ki minden eszközt, ami rezeghet, világíthat, teljesen sötétítsünk be és lefekvés előtt inkább relaxáljunk, és olvassunk, mint tévézzünk.

3. Télen is fontos a mozgás

Hajlamosak vagyunk télen lemondani a sportról, hiszen kint hideg van és semmi kedvünk kimenni futni, kocogni, de az edzőterembe se akarunk elmenni. Pedig a mozgás segít abban, hogy szembe menjünk a levertséggel. Napi legalább 15 perc mozgás már biztosítja azt az energiaszintet, amire szükségünk lehet, sőt egyes megfigyelések szerint akár 10 perc is elég ahhoz, hogy a szorongást csökkentsük. Ha tehetjük, sportoljunk a szabadban, hiszen a friss levegő és a napfény is sokat segít a hangulatunk javításában. Reggelente indítsuk nyújtó gyakorlatokkal, jógával a napot, vagy végezzünk erősítő gyakorlatokat.

4. Figyeljünk az étkezésre

Az évszak velejárója, hogy sokkal kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszünk. Vagy, ha a mennyiség meg is marad, a téli zöldségeknek és gyümölcsöknek alacsonyabb a vitamintartalma, így érdemes étrendkiegészítőkkel pótolni. Különösen fontos a C- és a D-vitamin bevitele. Együnk leveseket, figyeljünk a folyadékbevitelre, és kerüljük a gyorséttermi ételeket, az alkohollal és a cukorral együtt. Ezek ugyanis lassítják az emésztést, ami az energiaszintünkre is hatással lesz.

5. Keressük mások társaságát

Ha a hátunk közepére sem kívánjuk a társaságot, akkor is érdemes olykor olykor beszélgetni valakivel, aki meghallgat, akkor is, ha nincs is különösebb mondanivalónk. Beszéljük ki magunkból a nehezebb gondolatokat, már attól is jobb lesz a kedvünk, ha kimondjuk, ami bennünk van. A hallgató fél tanácsa sokszor nem is olyan fontos, mint az, hogy ne maradjon bennünk semmilyen nyomasztó gondolat, érzés. Ha a baráti körben nem akarunk a saját problémáinkkal mások terhére lenni, akkor vessük alá magunkat egy coaching folyamatnak, mely nem csak a szürke hetekből ránthat ki, de hosszú távon is minőségi változást hozhat az életünkbe.
 
A fenti 5 tipp megfogadásával többé nem is lesz olyan zord a téli időszak, és könnyebben el tudjuk engedni az ilyenkor gyakran jelentkező levertséget. Így a decembertől február végéig tartó idő is ugyanolyan élménydús lehet, mint az év többi része!
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.