10 dolog, amit fel kell adnod, hogy továbbléphess!
Érdekességek2021. április 16.
Talán könnyebb mondani, mint megtenni - ám ha szeretnénk szárnyalni, továbblépni új dolgok felé, fel kell adnunk azokat, amelyek lehúznak bennünket. Kezdjük el még ma. De mely dolgoktól, érzésektől kell megszabadulnunk?
Ne hagyjuk, hogy mások véleménye irányítsa életünket! Az emberek csak a nevünket tudják, a történetünket nem. Talán hallottak róla, mit tettünk, de sokan nem tudják, min mentünk keresztül. Nem az számít, mit gondolnak ők, hanem hogy mi mit gondolunk magunkról! Olykor pontosan azt kell tennünk, ami nekünk a legjobb, és nem azt, ami mindenki másnak jó.
A múltbeli hibák miatt érzett szégyen. Persze, az ember sokszor hibázik– ez így van rendjén. De minél gyorsabban elfogadja, annál hamarabb léphet túl ezen és lehet sikeres. A múlt nem egyenlő a jövővel – csak mert tegnap elrontottunk valamit, vagy ma semmi sem sikerült. Nem egyenlő a jövő azzal sem, ha rossz passzban voltunk hat hónapig, vagy akár 15 évig. Ezeknek nincs befolyása a jelenre vagy a jövőre. Az számít, mit csinálunk éppen most.
Határozatlanok vagyunk abban, mit szeretnénk. Ez nem helyes! Sosem fogunk kilépni abból, ami nem jó nekünk, ha nem tudjuk, hol is szeretnénk igazán lenni. Mindig keresni kell, szenvedéllyel dolgozni céljaink elérésén. A szenvedély elhanyagolása blokkolja a kreativitást. Ha szenvedély van, van energia is, ám ha nincs, akkor az energiának és kreativitásnak is híján vagyunk. Az energia szükséges a sikerhez! Találjuk tehát ki, mit akarunk pontosan és szenvedéllyel dolgozzunk megvalósításán!
Halogatjuk a célokat, melyek számítanak nekünk. Két alternatíva adódik az életben: elfogadni a körülményeket olyannak, amilyenek, vagy pedig elfogadni a lehetőséget, hogy változtassunk rajtuk. Kövessük intuícióinkat! Ne adjuk fel, ha valamit igazán szeretnénk. Ha van szeretet és inspiráció, már nem alakulhatnak rosszul a dolgok – és bármi is az, amit meg szeretnénk tenni, lássunk hozzá most. Ne legyen sok „majd holnap” – szinte biztos, hogy egy évvel később azt kívánjuk, miért is nem vágtunk bele abba a valamibe korábban?
Azt választjuk, hogy nem csinálunk semmit. Nem határozhatjuk meg, hogyan fogunk meghalni és mikor. Csak azt dönthetjük el, hogy akarunk élni. Minden nap egy új esély a választásra – válasszuk azt, hogy megváltoztatjuk a tervünket. Vagy válasszuk mostantól a negatív helyett a pozitív gondolatokat! Válasszuk azt, hogy olyasmit csinálunk, amire büszkék lehetünk. Válasszuk azt, hogy másokban a jót látjuk meg – és mi is ezt mutatjuk magunkból. Éljünk őszintén és igazán – most!
Ne mindig másnak adjunk igazat. Nem helyes, ha mindig azt mondogatjuk, „igazad van”, akkor is, ha nekünk van igazunk - a végén bajunk lesz belőle. A cél a siker, de ne adjuk fel soha a saját igazunkat, mert ha megtesszük, elveszítjük képességünket arra, hogy új dolgokat tanuljunk és továbblépjünk.
Elfutunk a problémák elől. Sokszor mi magunk nehezítjük meg az életünket. A problémák akkor kezdődtek, amikor a beszélgetésből sms-ezés lett, az érzések tudatalattivá váltak, a szex játékká vált és a „szerelem” szó elvesztette igazi jelentését. A bizalmat őszinteségként értékeljük, a bizonytalanság az élet egy formájává lett, a féltékenység szokássá vált, mások megsértése már természetes, és mindezek elől elfutni tűnik a legjobb megoldásnak. Ne fussunk el! Nézzünk szembe ezekkel a helyzetekkel, a problémákkal! Beszélgessünk, értékeljünk, bocsássunk meg és szeressük azokat az embereket életünkben, akik megérdemlik!
Kifogásokat keresünk döntések helyett. Az élet egy folyamatos feladat- és kreatív problémamegoldás. A hiba azonban nem lesz kudarc, míg van lehetőségünk javítani rajta. A legtöbb hosszútávú kudarc azoknak az embereknek a sajátja, akik döntések helyett kifogásokkal élnek.
Átnézünk életünk pozitív pontjain. Amit látunk, az sokszor attól függ, hogy mit keresünk, mit szeretnénk látni. Ha belesüllyedünk az önsajnálatba és azon gondolkodunk, milyen életünk lehetett volna, a végén mindent elfelejtünk élvezni. Nem látjuk meg az élet szépségeit. Sosem leszünk igazán boldogok, ha nem tanulunk meg hálásnak lenni azért, amink már most megvan.
Nem értékeljük a jelen pillanatot. Általában nem napokra emlékszünk vissza, hanem percekre, pillanatokra. Túl gyakran várunk valami nagy dolgot, nem vesszük észre, hogy az élet főleg kis dolgokból épül fel. Éljünk hitelesen és becsüljünk meg minden különleges pillanatot utunkon. Mivel, amikor végre vágyott úticélunkhoz érünk, egy másik utazás kezdődik…
forrás: Harmonet.hu
