9 technológiai modernizáció, ami hatással van a gyártósorokra
Érdekességek2024. július 06.
A technológiai modernizáció korát éljük, amikor szinte minden területen elképesztő mértékű fejlődés tapasztalható: elég, ha csak a számítógépekre, az autógyártásra vagy a gyógyszeriparra gondolunk. Bármelyik területet is vizsgáljuk, a gyártósorok biztosan rengeteget profitáltak ebből az átalakulásból - nézzük, pontosan hogyan!
Automatizáció és robotizáció
Az automatizáció gyakorlatilag az ipar kezdeteitől jelen van: az első ipari forradalom idején ez volt a célja a fonógépeknek és a gőzgépeknek; míg a második ipari forradalom korában a belsőégésű motorok jelentették a kulcsát. Ekkor vezették be az első futószalagot, de erre az időszakra tehető a kompresszorok, azaz gázsűrítő gépek elterjedése is. Utóbbiak közül ma is számtalan típust használnak az otthon is bevethető, hordozható kompresszortól kezdve az ipari felhasználású csavarkompresszorig és az olajmentes kompresszorig.
A robotizáció ma már széles körben elterjedt, gépeink és eszközeink nagy részét számítógépek irányítják. A gyártósorok szinte mindegyike automatizálva működik, így a termelés gyorsabb, hatékonyabb, kiszámíthatóbb és rugalmasabb – sőt biztonságosabb is, hiszen kizárja az emberi hibázás lehetőségétl. A robotizáció egy újabb szintjén jelentik a kobotok, azaz kollaboratív robotok.
Digitális átalakulás
Napjaink egyik legforróbb kulcsszava az IoT (Internet of Things), vagyis a „dolgok internete”, amely egyetlen, könnyen vezérelhető és ellenőrizhető rendszerbe fűzi össze a digitális eszközöket. Jó példa erre az okosotthon, amikor egyetlen eszközzel – például okostelefonunkkal – irányíthatjuk a háztartási gépeinket, a fűtési rendszerünket vagy a nyílászáróinkat. Az IoT felhasználása az elmúlt években az iparban is előtérbe került, hiszen a csatlakoztatott eszközök összehangolt működése, az azzal kapcsolatos analitika a gyártásra is kiterjeszthető és alkalmas a termelékenység fokozására is.
A Big Data a digitális eszközök folyamatos monitorozását, valamint az így összegyűjtött adatokból levonható következtetéseket takarja. Ma már egyetlen komoly termelést végző üzem sem működhet hasonló számítógépes adatelemző rendszerek nélkül. Ugyanis csak így derülhet ki, hol húzódnak a gyártósor gyengeségei és hogy melyik egység milyen hatékonyan működik.
Az MI betörése
A különböző okosgépek nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a gyárak működése. Számítógép felügyeli a raktározást, a logisztikai folyamatokat, ahogy a gyártási folyamatok optimalizálására is számtalan fejlett, MI-vezérelte szoftver érhető el. Ma már az MI segítheti és irányíthatja a minőségellenőrzést, ahogy a kapcsolattartást, illetve az ügyfélpanaszok kezelését is számtalan esetben programok, vagy épp chatbot végzi.
3D-nyomtatás
Az első 3D-nyomtatók már a 80-as években megjelentek, ezek forradalma azonban csak az elmúlt években következett be. Az ilyen gépek lényege, hogy ún. additív gyártással anyagok rétegeit egymásra pakolva „nyomtatnak”. Ez nemcsak azért jelent újdonságot, mert kevesebb felesleges szemét keletkezik, hanem azért is, mert könnyen testreszabható.
A technológiát már ma is számtalan iparágban alkalmazzák: az egészségügy és orvoslás terén, ahol különböző protézisek, szervek és szövetek nyomtathatóak; az autóiparban, ahol főleg könnyű alkatrészeket gyártanak így; vagy épp a repülőgépgyártás során, ahol könnyű, de ellenálló alkatrészek készülnek ilyen módon. A 3D-nyomtatás ipari felhasználása azonban a jövőben várhatóan csak tovább növekszik: segítségével még könnyebb ugyanis prototípusok készítése és finomhangolása.
Fenntartható technológiák
Ma már kulcsfontosságú, hogy a technológiai újítások ne csak hatékonyabbá tegyék a gyártást, de segítsenek a termelési folyamatok minél zöldebbé és környezetbarátabbá tételében is.
A gyárak nemcsak a legnagyobb energiafelhasználónak, de a legnagyobb károsanyag-kibocsátónak is számítanak – az utóbbi időben azonban egyre több termelési üzemre jellemző, hogy a zöldítés jegyében megújuló energiaforrásokra használnak. A legjellemzőbb a napkollektorok felszerelése, ám akad példa szél- víz, vagy akár geotermikus energia felhasználására is.
Az ipari gyártás a hulladéktermelés terén is az élen jár, épp ezért fontos, hogy ne csak igyekezzenek ennek mennyiségét csökkenteni, de a lehető legtöbb környezetbarát anyagot is használják. Egyre népszerűbbek például a műanyag csomagolást felváltó, lebomló, papíralapú megoldások.
A hatalmas energiaigényű és hasonlóan nagy károsanyag-kibocsátással járó gépeket napjainkban minden üzemben igyekeznek zöldebb, környezetkímélőbb megoldásokra cserélni. A digitalizáció és az okos rendszerek segítenek például a berendezések optimalizálásában, azaz hogy valóban csak a szükséges gépek működjenek, és csak a szükséges időben. Az olajos változatok mellett ma már elérhetőek olajmentes kompresszorok is, melyek nem használnak kenőanyagot a sűrítőtérben, így kevésbé szennyezőek és a karbantartásuk is egyszerűbb.
Az ipar nemcsak folyamatosan lépést tart a fejlődéssel, de egyenesen annak egyik elsőszámú motorja: számtalan napjainkban széles körben elterjedt gép vagy eszköz először a gyártási folyamatokban vetette meg a lábát, mielőtt meghódította a háztartásokat is.
Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu
