Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

9 technológiai modernizáció, ami hatással van a gyártósorokra

Érdekességek2024. július 06.

A technológiai modernizáció korát éljük, amikor szinte minden területen elképesztő mértékű fejlődés tapasztalható: elég, ha csak a számítógépekre, az autógyártásra vagy a gyógyszeriparra gondolunk. Bármelyik területet is vizsgáljuk, a gyártósorok biztosan rengeteget profitáltak ebből az átalakulásból - nézzük, pontosan hogyan!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Automatizáció és robotizáció

Az automatizáció gyakorlatilag az ipar kezdeteitől jelen van: az első ipari forradalom idején ez volt a célja a fonógépeknek és a gőzgépeknek; míg a második ipari forradalom korában a belsőégésű motorok jelentették a kulcsát. Ekkor vezették be az első futószalagot, de erre az időszakra tehető a kompresszorok, azaz gázsűrítő gépek elterjedése is. Utóbbiak közül ma is számtalan típust használnak az otthon is bevethető, hordozható kompresszortól kezdve az ipari felhasználású csavarkompresszorig és az olajmentes kompresszorig.

A robotizáció ma már széles körben elterjedt, gépeink és eszközeink nagy részét számítógépek irányítják. A gyártósorok szinte mindegyike automatizálva működik, így a termelés gyorsabb, hatékonyabb, kiszámíthatóbb és rugalmasabb – sőt biztonságosabb is, hiszen kizárja az emberi hibázás lehetőségétl. A robotizáció egy újabb szintjén jelentik a kobotok, azaz kollaboratív robotok.

Digitális átalakulás

Napjaink egyik legforróbb kulcsszava az IoT (Internet of Things), vagyis a „dolgok internete”, amely egyetlen, könnyen vezérelhető és ellenőrizhető rendszerbe fűzi össze a digitális eszközöket. Jó példa erre az okosotthon, amikor egyetlen eszközzel – például okostelefonunkkal – irányíthatjuk a háztartási gépeinket, a fűtési rendszerünket vagy a nyílászáróinkat. Az IoT felhasználása az elmúlt években az iparban is előtérbe került, hiszen a csatlakoztatott eszközök összehangolt működése, az azzal kapcsolatos analitika a gyártásra is kiterjeszthető és alkalmas a termelékenység fokozására is.

A Big Data a digitális eszközök folyamatos monitorozását, valamint az így összegyűjtött adatokból levonható következtetéseket takarja. Ma már egyetlen komoly termelést végző üzem sem működhet hasonló számítógépes adatelemző rendszerek nélkül. Ugyanis csak így derülhet ki, hol húzódnak a gyártósor gyengeségei és hogy melyik egység milyen hatékonyan működik.


Az MI betörése

A különböző okosgépek nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a gyárak működése. Számítógép felügyeli a raktározást, a logisztikai folyamatokat, ahogy a gyártási folyamatok optimalizálására is számtalan fejlett, MI-vezérelte szoftver érhető el. Ma már az MI segítheti és irányíthatja a minőségellenőrzést, ahogy a kapcsolattartást, illetve az ügyfélpanaszok kezelését is számtalan esetben programok, vagy épp chatbot végzi.

3D-nyomtatás

Az első 3D-nyomtatók már a 80-as években megjelentek, ezek forradalma azonban csak az elmúlt években következett be. Az ilyen gépek lényege, hogy ún. additív gyártással anyagok rétegeit egymásra pakolva „nyomtatnak”. Ez nemcsak azért jelent újdonságot, mert kevesebb felesleges szemét keletkezik, hanem azért is, mert könnyen testreszabható.

A technológiát már ma is számtalan iparágban alkalmazzák: az egészségügy és orvoslás terén, ahol különböző protézisek, szervek és szövetek nyomtathatóak; az autóiparban, ahol főleg könnyű alkatrészeket gyártanak így; vagy épp a repülőgépgyártás során, ahol könnyű, de ellenálló alkatrészek készülnek ilyen módon. A 3D-nyomtatás ipari felhasználása azonban a jövőben várhatóan csak tovább növekszik: segítségével még könnyebb ugyanis prototípusok készítése és finomhangolása.

Fenntartható technológiák

Ma már kulcsfontosságú, hogy a technológiai újítások ne csak hatékonyabbá tegyék a gyártást, de segítsenek a termelési folyamatok minél zöldebbé és környezetbarátabbá tételében is.

A gyárak nemcsak a legnagyobb energiafelhasználónak, de a legnagyobb károsanyag-kibocsátónak is számítanak – az utóbbi időben azonban egyre több termelési üzemre jellemző, hogy a zöldítés jegyében megújuló energiaforrásokra használnak. A legjellemzőbb a napkollektorok felszerelése, ám akad példa szél- víz, vagy akár geotermikus energia felhasználására is.

Az ipari gyártás a hulladéktermelés terén is az élen jár, épp ezért fontos, hogy ne csak igyekezzenek ennek mennyiségét csökkenteni, de a lehető legtöbb környezetbarát anyagot is használják. Egyre népszerűbbek például a műanyag csomagolást felváltó, lebomló, papíralapú megoldások.

A hatalmas energiaigényű és hasonlóan nagy károsanyag-kibocsátással járó gépeket napjainkban minden üzemben igyekeznek zöldebb, környezetkímélőbb megoldásokra cserélni. A digitalizáció és az okos rendszerek segítenek például a berendezések optimalizálásában, azaz hogy valóban csak a szükséges gépek működjenek, és csak a szükséges időben. Az olajos változatok mellett ma már elérhetőek olajmentes kompresszorok is, melyek nem használnak kenőanyagot a sűrítőtérben, így kevésbé szennyezőek és a karbantartásuk is egyszerűbb.

Az ipar nemcsak folyamatosan lépést tart a fejlődéssel, de egyenesen annak egyik elsőszámú motorja:
számtalan napjainkban széles körben elterjedt gép vagy eszköz először a gyártási folyamatokban vetette meg a lábát, mielőtt meghódította a háztartásokat is.
Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)

Mosás egészségesen, takarékosan

2026. november 08.

A ruhák szétválogatása, a vízhőfok kiválasztása vagy a félig töltött mosógép a szempontunk mosáskor?



A Coccolino összegyűjtötte a legfontosabb tanulságokat, valamint hasznos tippeket is ad a mosás megkönnyítéséhez, ezáltal az energia- és pénzspóroláshoz.
Szinte minden magyar háztartásban van mosógép, s az automata változatok már sokféle igényt kielégítenek.

Félig töltjük a mosógépet?

A háztartások túlnyomó többsége közepes kapacitású mosógéppel rendelkezik, viszont a legtöbb esetben a teljes töltetnél kisebb mennyiségű ruhával indítják el a mosást. Gyakori vélekedés, hogy a gép kevesebb ruhával alaposabban tisztít. Valójában a mosógépek teljes töltetre lettek optimalizálva – így nemcsak a gép működik hatékonyabban, de a víz- és mosószerhasználat is gazdaságosabb lesz. Az energiából is kevesebb kell, mert kevesebb mosásra lesz szükség. Persze, ha túlzsúfoljuk mosnivalóval a dobot, nem lesz hatékony a tisztítás.

Ennek elkerülése érdekében a helyes töltöttség úgy ellenőrizhető könnyen, hogy ha még befér az öklünk a dob teteje és a ruhák közé, akkor ideális a dobban lévő ruhák mennyisége. Ennél is precízebb, ha lemérjük vagy megbecsüljük a száraz ruhák tömegét.

Mosási súlyok Póló kb. 150–250 g, farmernadrág kb. 700–1000 g, ágyneműhuzat (párna - és paplanhuzat) kb. 1,5–2 kg, törülköző kb. 300–500 g.

A vasalás egészségügyi szerepe

2026. november 07.



A vasalási szokások az évek során sokat változtak: míg korábban szinte minden ruhadarabot vasaltak, ma sokan csak azokat a textileket kezelik így, amelyeknél a megjelenés vagy a higiénia különösen fontos.

A vasalás története több ezer évre nyúlik vissza. Az ókori Kínában forró fémedényekkel simították a selymeket, Európában pedig később megjelentek a parázson melegített öntöttvas vasalók. A XIX. században különleges formájú vasalókat is készítettek, például gallérokhoz, csipkékhez vagy akár kalapok formázásához. A faszenes vasalókat idővel felváltották az elektromos készülékek, majd megjelentek a gőzölős, préselős és a modern intelligens vasalók.

Érdekes különbség van a gőzölés és a hagyományos vasalás között is. A kézi ruhagőzölők az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, mert az enyhébb gyűrődéseket kisimíthatják. Ugyanakkor a mélyebb töréseket, az erősebben gyűrt pamut- vagy lenanyagokat, illetve az ingek, nadrágok éles formázását továbbra is a klasszikus vasalás adja meg.

Mitől lesz a ruha gyűrött?

A textíliák mosás közben mozgásnak, vízterhelésnek és centrifugálásnak vannak kitéve. Ilyenkor az anyag szálai elmozdulnak, megtörnek és új formában száradnak meg. Minél természetesebb egy anyag – például pamut, len vagy viszkóz –, annál hajlamosabb a gyűrődésre. A centrifuga, a túlzsúfolt mosógép vagy az, ha a ruha sokáig a dobban marad mosás után, tovább fokozhatja a gyűrődéseket.