Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 ok, ami miatt nehezen szabadul meg a köhögéstől

Érdekességek2017. november 13.

A makacs köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Gyakori velejárója a légúti betegségeknek, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Betegség után irritált légutak

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünetünk is jelentkezik, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.

Lappangó egészségügyi panaszok

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis allergiára, asztmára is utalhat, de hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.


Kevés folyadékot fogyaszt

Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő. Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Túl száraz, vagy túl nedves belső levegő

Ha a lakás levegője túl száraz fűtési szezonban, könnyen irritálhatja a betegség miatt gyulladt légutakat, ami köhögésre ingerel. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet.

Bakteriális fertőzés

Az enyhének tűnő náthás, meghűléses tünetek jelezhetik valamilyen súlyosabb fertőzés kezdetét is, mivel kedvező feltételeket biztosítanak olyan baktériumok számára, melyek a szervezetbe jutva tüdőgyulladást, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot is okozhatnak. Ha a köhögés mellett magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, akkor tüdőgyulladás sem zárható ki, emiatt célzott vizsgálat és kezelés szükséges.

Vérnyomásgyógyszer

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat. Ilyen esetben a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről a kezelőorvos dönt.

Légúti allergia

Az allergiás náthában és/vagy asztmában szenvedő betegeknél  egy légúti fertőzés szezonon kivül is elhúzódóbb tüneteket válthat ki, illetve az asztma  súlyosbodását okozhatja. Az is előfordulhat, hogy az első asztmás roham jelentkezik a fertőzés kapcsán.

Krónikus betegség

Elhúzódó, ismeretlen eredetű köhögés lehet az első tünete súlyosabb krónikus légúti betegségeknek is mint pl. a COPD, vagy tüdődaganat.  Ezért fokozódó köhögés, terhelési nehézlégzés, vagy véres köpet észlelése esetén orvoshoz kell fordulni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.