Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 ok, ami ízületi fájdalomhoz vezethet

Érdekességek2021. február 28.

A hüvelykujjunktól a térdünkig okozhatnak ízületi fájdalmakat az életmódunk egyes elemei. Dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa szerint nem csak az orvosi kezelés, de a tudatosság is fontos.

 

Fotó: 123rf.comMilyen szokásaink okozhat ízületi fájdalmat?

Túl sok mobilozás, számítógép használat
SMS-ujjnak is nevezik azt a fájdalmas gyulladást, ami a hüvelykujjat érinti, a túl sokáig tartó természetellenes pozíció miatt. A folytonos telefonhasználat ráadásul nem csak az ujjaknak, de a nyaknak és a vállaknak is árthat, ugyanis lefelé nézéssel jár. Ez a tartás pedig nagy terhet ró az izmokra, vagyis egy idő után garantálható a fájdalom. Hasonló túlterhelést jelent a számítógép használat is, amelyhez hozzájárulhatnak a nem ergonomikus irodai körülmények is.

Rendszeres magas sarkú viselés
Minél magasabb a cipő sarka, annál nagyobb teher nehezedik a lábujjakra és annál nagyobb izommunkára van szükség, hogy egyenesen tartsuk a térdet – ugyanis a térdre ilyenkor többszörös terhelés jut. Ez pedig nem csak ízületi fájdalomhoz vezethet, de tartós használat során hozzájárul a porckopás kialakulásához is.

Lenem adott túlsúly
Könnyű belátni, hogy minél több túlsúlyt cipelünk, annál nagyobb terhet helyezünk az ízületeinkre. Minden plusz kiló megnehezíti a térd, a csípő, a lábfejek, a hát munkáját. Az elhízás ráadásul nem csak a fájdalom, de a gyulladások rizikófaktora is.

Túl nehéz táska
Legyen szó megpakolt női táskáról vagy iskolatáskáról, a túl nagy súly komoly terhet jelent a vállaknak és a nyaknak, ami már rövidtávon is fájdalmat okoz. Külön kockázati tényező, ha féloldalas a terhelés és csak az egyik vállunkat húzza a súly, hiszen ez túlfeszítheti az izmokat és megbontja a természetes egyensúlyt.


Fotó: pixabay.com

Rosszul kivitelezett mozgás
Különösen a fizikai munkát végzőknél lenne fontos, hogy jól használják az izmaikat a munkájuk során. Emelésnél érdemes behajlított térddel a láb izmait terhelni a hát izmai helyett, a térdelésnek, a cipekedésnek mind megvannak a helyes kivitelezési módjai, amelyeket gyógytornász, ortopéd orvos tud betanítani.

Mozgásszegény életmód
Téved, aki azt hiszi, hogy a fotelban való üldögéléssel tesz a legjobbat az ízületeinek. Bizonyított tény, hogy a mozgásszegénység, az egész napos ülés, vagy akár az ágyhoz kötöttség kifejezetten árt az ízületeknek, a csontoknak és az izmoknak. Nem véletlen, hogy az ülőmunkát végzők rendkívül gyakran fordulnak orvoshoz hát-, váll-, nyak-, csípő-, könyökfájdalmakkal. A rendszeres, heti legalább 150 perces kardiomozgás és a legalább 2 alkalommal végzett erősítőedzés lehet a mozgás- (és más) szervrendszerek megmentője.

Dohányzás
Bármilyen nehéz is belátni, a dohányzás önmagában rizikófaktora az ízületi fájdalmaknak. Sőt, mivel a nikotin gátolja a csontokat is tápláló vér áramlását, a kalcium beépülését és a csontok egészsége miatt fontos ösztrogén hormon termelődését, jelentősen hozzájárul a csontritkuláshoz is.

Légkondicionálás
A légkondicionáló berendezések mindig ugyanott fújják a levegőt az ott tartózkodókra. Következményképpen megjelenhet fáradtság, koncentrációs probléma és a lappangó ízületi gyulladást is fellobbanthatja az állandó huzat. A nyirkos hideghatás fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. Vagyis a légkondicionáló képes belobbantani az ízületi, mozgásszervi betegségeket azoknál, akik egyébként is hajlamosak erre.

Miben segíthet az orvos?
Ha tartósan ízületi fájdalommal küzdünk, vagy ízületi gyulladásra gyanakszunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert így gyorsabban, hatékonyabban, az erős fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatásaitól mentesen megszabadulhatunk a problémától.

– Ilyen esetekben – az adott életmódbeli faktor kiküszöbölésén túl – érdemes kipróbálni az alternatív lehetőségeket. Ezek lehetnek például fizikoterápiás kezelések, mint a lökéshullám, az elektroterápia (TENS), az ultrahang-, a lágylézer-kezelés vagy a Bemer-terápia – hangsúlyozza dr. Selyem Réka, a FájdalomKözpont reumatológusa. – Ugyanakkor tudni kell, hogy az ízületi gyulladások részben megelőzhetők rendszeres testmozgással, a normál testsúly megőrzésével és a gyulladást fellobbantó helyzetek körültekintő kezelésével. Funkcionális gyógytornával pedig a már kialakult problémákat is jelentősen enyhíteni lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki utazhat repülőgépen?

2025. május 09.



A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.

A magasban ön magasan van…



A fényképet az üdítőitalos palackomról készítettem. A repülőgép utazómagasságán kiittam belőle az italt, majd szorosan visszazártam a kupakját.
Földet éréskor a palack jócskán behorpadt. Ennek magyarázata egyszerű: a tengerszinten, a repülőtéren nagyobb volt a légnyomás, mint a repülőgép kabinjában a magasban, ezért a nagyobb földi nyomás a palackban tárolt, utazómagassági nyomást legyőzve, a palackot belapította. De akkor miért nem horpasztja be a repülőgép oldalát is leszálláskor?

Köztudott, hogy a földtől való távolsággal a légnyomás egyenes arányban csökken. A modern utasszállító gépek utazómagassága 10 000 méter körül van, részben hogy elkerüljék a légkör viharfrontjait, részben, hogy a ritkább levegő kisebb ellenállását kihasználva kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Ebben a magasságban azonban a külső levegő nyomása olyan alacsony, hogy ha a repülőgép kabinjában a tengerszinti nyomást fenntartanák, a belső kabinnyomás szétfeszítené a repülőgépet. Ezért a benti nyomásnak is kisebbnek kell lennie, ezt a felszállástól kezdve folyamatosan csökkentik olyan mértékben, hogy az még lehetővé tegye az ember légzését. A repülési magasságon olyan kabinnyomás uralkodik a kabinban, mintha az ember egy 2500 m magas hegyen tartózkodna.

Ismerje meg az első 7 tavaszi gyógynövényt!

2025. május 09.

Dr. Pottyondy Ákos 2018 óta kizárólag saját családi gazdaságának test-lélek-szellem hármasságát szem előtt tartó működtetésével, fejlesztésével foglalkozik. Tevékenységeinek központjában egy régi parasztgazdaság felújítása, gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott fejlesztése áll. Általa most testközelből ismerheti meg a tavaszi gyógynövényeket.

Az év első ibolyáját mindig valami különös kíváncsisággal keresem. Olyan ez, mint az első tavaszi gólya, vagy akár az első pillangó, ami tétován libeg a délelőtti napsütésben, a fagyból éppen felmelegedett föld felett. Hangulata, üzenete van. Az első ibolya virágját gyerekkorom óta mindig lecsippentem és szépen, lassan komótosan, alaposan szétrágva megeszem… Ahogy az apró kis virágocska illatos-fanyar íze lassan szétárad a számban és orromban, már biztosan tudom: beköszöntött a tavasz! Az ibolyát követően sorra bújnak elő az első tavaszi gyógynövények, vegyünk sorra néhányat közülük!

Illatos ibolya

Az illatos ibolya (Viola odorata) nem csak a tavasz egyik legelső hírnöke, de a népi gyógyászatban is régóta használt gyógynövény. A virágjából készült teát köhögéscsillapító és gyulladásgátló hatása okán elsősorban meghűléses panaszok esetén javasolták. Kevesebben tudják, hogy a virág mellett az ibolya gyökerének is gyógyhatása van: hurutoldó készítmények alapanyagául használhatjuk. Ízében is visszaköszönő, jellegzetes illatának köszönhetően édességek, de akár húsos ételek különleges fűszereként is ismert!

Tyúkhúr

Az üdébb, tápanyagban dúsabb talajokat kedvelő tyúkhúrból (Stellaria media) akár az új év első zöldsalátáját is elkészíthetjük! A kicsi levelű, de gazdagon elágazó növénykét gyakran már a hó alól is szedhetjük, kiváló vitaminforrás a hosszú téli hónapok után! A népi gyógyászatban leginkább emésztési zavarok kezelésére alkalmazták, az újabb korokban a koleszterinproblémákra javasolt teakeverékek összetevőjeként is találkozhatunk vele. Konyhai felhasználása rendkívül változatos: leggyakrabban salátaként fogyasztják, de leves, sőt különféle vegetáriánus desszertek is készíthetők belőle.

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.