Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

8 étkezési szabály kismamáknak

Érdekességek2020. március 07.

Fotó: gettyimages.com

A kismama táplálkozása nem csak a saját egészsége és jó közérzete miatt fontos, de a magzat fejlődése szempontjából is döntő jelentőségű. Azonban nem szükséges kettő helyett enni, így a szintén mindkettejük egészségét befolyásoló elhízás is elkerülhető. A legfontosabb szabályokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa beszélt.

Cél a kiegyensúlyozott táplálkozás

„Általánosságban elmondható, hogy a várandósság alatt napi 300 kalóriával nő meg a kismama energiaigénye a korábbihoz képest. Ennek a bevitelét azonban sok esetben megakadályozza a terhesség első hónapjaiban jelentkező émelygés, hányinger, esetleg hányás. A nők gyakran megijednek ettől és emiatt vagy a hízástól való félelmük miatt nem figyelnek eléggé a rendszeres táplálkozásra. Erre a lelkiismeretes szakembernek ajánlatos felfigyelnie és elbeszélgetni erről a kismamával.” – figyelmeztet dr. Demjén László
A kismamáknak a rosszulléttől függetlenül meg kell próbálkozniuk a kiegyensúlyozott és vitaminokban gazdag táplálkozással.


8 hasznos tanács a kiegyensúlyozott táplálkozásért

  1. Törekedni kell a változatos táplálkozásra, így jó eséllyel minden szükséges tápanyag megjelenik a palettán. A étkezések zömében ott lehet a kenyér, illetve a gabonák, legalább három-négy adag zöldség és gyümölcs, egészséges fehérjeforrások, mint a húsok, a halak, a tojás és a magvak, valamint napi szinten a tejtermékek is. Az élelmiszerekből ajánlatos az alacsony zsír- és cukortartalmúakat választani.
  2. A kismamák a bélmozgás elősegítése érdekében részesítsék előnyben a magas rosttartalmú élelmiszereket, mint például a teljes kiőrlésű gabonákat, tésztákat, a barna rizst, a gyümölcsöket és a zöldségeket. Jó szolgálatot tehet a joghurtba kevert búza- vagy zabkorpa is.
  3. A várandósoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmaz a napi étrendjük. A nőgyógyásszal konzultálva hasznos lehet, ha magzatvédő- illetve terhességi vitaminokkal is kiegészítik a táplálkozásukat. A szakember abban is segíthet, hogy a vény nélkül- és a receptre kapható készítmények közül megtalálják a számukra legoptimálisabbat.
  4. Napi 300-600 mg kalciumbevitel biztosítja a baba és a mama egészségét. A mamáknál szükséges az izom-összehúzódáshoz és az ideg-ingerület vezetéshez, a magzatnál pedig az egészséges csontok, fogak felépüléséhez. Gazdag kalciumforrások az olajos magvak, a mák, a saláta, a szőlő, a füge, a narancs, a citrom és a joghurt. A kávé és a szénsavas üdítők viszont gátolják a kalcium felszívódását.
  5. A vasbevitel is igen fontos az immunrendszer működéséhez, valamint a magzat izomfehérjéinek és az enzimek képzéséhez. A napi 25-30 mg vas pótolható bogyós gyümölcsökkel, brokkolival, barackkal, mákkal, teljes kiőrlésű búzával, tojással, húsokkal. 
  6. A C-vitamin szükséges a vas felszívódásához, a vérképzéshez, és segít leküzdeni a fertőzéseket, ezért a kismamáknak napi 100-500 mg javasolt. Ezért érdemes naponta friss gyümölcsöket, zöldségeket, homoktövist, csipkebogyót, májat fogyasztani. 
  7. A folsav szedését ideális esetben már a fogantatás előtt érdemes elkezdeni, hiszen segít a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében, valamint a szív- és vese fejlődési rendellenességek előfordulását is csökkenti. A mesterséges készítményeken kívül megtalálható a zöld növényekben és a káposztafélékben.
  8. Kismamáknak az A-vitamin bevitelt mindenképpen táplálékkal kell megoldaniuk, mert túlzott mennyiségben májkárosító lehet. (Magzatvédő vitamin szedése mellett külön A-vitamin pótlás nem ajánlott.) Előanyaga, a béta-karotin erősíti a szöveteket, a sejtek, és szoptatáskor is szükséges a hormontermeléshez. Természetes forrásai a sárgarépa, a sütőtök, a zeller, a paradicsom, a cékla, a sárgadinnye, a csipkebogyó, a fokhagyma, a halolaj, a hering, a makréla és a máj.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.