Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

Érdekességek2024. április 16.

Fotó: 123rf.com

A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!

  1. A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
    Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
  2. A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
    A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  3. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
    Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
  4. Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
    A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
  5. Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
    A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
  6. Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
    – Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
  7. A magas vérnyomás a férfiak betegsége
    Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mozgás receptre

2025. november 21.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.

A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.

„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

2025. november 21.

Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.


A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.