Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

Érdekességek2024. április 16.

Fotó: 123rf.com

A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!

  1. A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
    Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
  2. A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
    A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  3. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
    Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
  4. Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
    A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
  5. Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
    A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
  6. Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
    – Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
  7. A magas vérnyomás a férfiak betegsége
    Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.