Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

Érdekességek2024. április 16.

Fotó: 123rf.com

A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!

  1. A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
    Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
  2. A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
    A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  3. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
    Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
  4. Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
    A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
  5. Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
    A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
  6. Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
    – Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
  7. A magas vérnyomás a férfiak betegsége
    Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.