Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

Érdekességek2024. április 16.

Fotó: 123rf.com

A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!

  1. A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
    Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
  2. A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
    A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
  3. A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
    Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
  4. Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
    A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
  5. Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
    A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
  6. Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
    – Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
  7. A magas vérnyomás a férfiak betegsége
    Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.