Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

7 dolog amit az iskolától függetlenül megtanítok a gyerekemnek

Érdekességek2017. március 21.

A világ tele van azzal, hogy az iskolák ma már nem szolgálják ki a korszerű tudás iránti igényünket. Átszervezik, majd újra átszervezik, majd központosítják, majd rehabilitálják, majd újra reformálják, majd visszaalakítják a rendszert.

Az eredményt látva vagy szorongunk, vagy átgondoljuk, mi az amit mi magunk tehetnénk azért, hogy a mi saját gyerekünk esélyei jók maradjanak, bármilyen is az iskolarendszer. Én 7 olyan dolgot találtam, ami ehhez szükséges, mind a hét elsősorban szülői minta, szülő elvek nyomán, nem iskolai órák keretében valósulhat meg. Mit kell tenned hozzá, hogy a te gyereked így élhessen? Kemény leszek, mint a kád széle: Neked is meg kell tanulnod ezeket és neked is így kell élni. Felnőttként egyrészt könnyebb, mert nem kell megfelelnünk mellette még az iskolának is, másrészt gyorsabb, mert céltudatosabbak lehetünk.


Ez a hét dolog, amit megtanítok a gyerekemnek, hogy az iskolarendszertől függetlenül túléljen:

  1. Figyelni másokra, és a figyelem alapján azt adni nekik, amit és ahogy szeretnének.
  2. Figyelni magára, hogy ő mit szeretne, és kedvesen nemet mondani minden másra, ami nem kívánatos.
  3. Alázattal dolgozni, de nem megalázkodni. Bármit alázattal végezni!
  4. Eladni valamit az értékén - és adni hozzá még valami apróságot, csak úgy.
  5. Elfogadni amit adnak és adni amit elfogadnak.
  6. Olvasni (tanulni). Jól, jót, jó helyen ... és írni, hogy mások értsék. (mindezeket legalább még 2 nyelven!)
  7. Szeretni az állatokat, a növényeket a kisgyermekeket és az idősek közül a bölcsességben megőszülteket

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.